Én vagyok az, aki minden volt már az életben, csak akasztott ember nem. A teljeség igénye nélkül voltam már földmérő, szociális munkás, startup tulajdonos-és szakértő, vendéglátós, pénzügyi tanácsadó és gyógymasszőr is. Egy folyamatosan bolyongó, kereső, újrakezdő személyiség vagyok. Szinte az egyetlen állandó dolog az életemben a ZENE. Gitárosként műveltem is, de abban nem tartottam magam annyira tehetségesnek. Viszont mindennél többet jelent nekem, és ezirányú érzéseimet, gondolataimat előszeretettel osztom meg az emberekkel. Ezért, bármivel is kerestem a kenyeremet, mindig foglalkoztam a zenével: muzsikusként, bloggerként, podcasterként, vagy néha koncertszervezőként is. Számos fórumon megnyilvánultam az elmúlt év(tized)ekben , ezek felsorolásába bele sem akarok kezdeni. Aki beüti a nevemet a gugliba, az úgyis megleli a digitális lábnyomaimat. Szénégető Ricsi barátommal is a zene révén ismerkedtünk össze, és óriási megtiszteltetés, hogy az ő felületein is megnyilvánulhatok időnként. De én bármennyit is írtam a zenéről, a magyar rocksajtó történetének legjobb cikkét sosem tudtam (és sosem fogom tudni) überelni: a cikk címe az, hogy Rajongjál már, baszd meg! Itt a Ric$ & Green blogon megtaláljátok, minden benne van arról, amit a zenéről gondolok. Persze, azért remélem, a többi cikket is elolvassátok majd azért, ha már idetévedtetek.
