A magyar zeneipar professzionalizálódásának egyik biztos jele az egyre nagyobb mértékű digitalizálódása. A startup szektor meglátta a piaci lehetőséget ebben, és egy egyre nagyobb mértékben kezd megoldásokkal szolgálni ezen a téren. Erről bővebben ITT. Ugyanakkor, a digitális termékek használata zenei managementekben itthon alacsonyabb, és jellemzi egyfajta széttöredezettség. A jelenségről a Majdnem Híres Rocksuli egyik hallgatója, Deák Kata írt egy remek összefoglaló dolgozatot. Ennek a szinopszis kivonatát olvashatják a téma iránt érdeklődők most.
Az nem kérdés, hogy a hazai zenekarok, zenei háttéremberek a nemzetközi trendeket követve egyre nagyobb mértékben használják a digitális megoldásokat. Az igazi kérdés ezzel kapcsolatban nem az, hogy vannak-e digitális megoldások, hanem az, hogy ezek képesek-e közös, naprakész és visszakereshető információs rendet létrehozni.
A könnyűzenei menedzsment és a turnészervezés digitális eszköztára az elmúlt években jelentősen bővült. A zenekarok, turnémenedzserek, menedzsmentek, koncertügynökségek, helyszínek és produkciós stábok ma már számos különböző alkalmazást használhatnak a fellépések, próbák, turnék, technikai egyeztetések, vendéglisták, műsorlisták, pénzügyek és belső kommunikáció kezelésére. A digitális zenekari menedzsment központi problémája nem az eszközök hiánya, hanem az, hogy a szükséges információk túl sok különböző felületen jelennek meg. A naptár, a technikai igénylista, a vendéglista, az utazási és szállásadatok, a szerződések, a pénzügyi elszámolások, a műsorlisták és a belső kommunikáció sok esetben külön alkalmazásokban élnek. Ez növeli az információvesztés, az eltérő dokumentumverziók használata, a félreértés és a párhuzamos adminisztráció kockázatát.
A zenekari menedzsmentet és turnélogisztikát támogató digitális eszközök hat nagyobb csoportba sorolhatók:
Dedikált turnémenedzsment-rendszerek
Koncertlekötési, előadói menedzsment- és ügynökségi rendszerek
Zenekari működést és fellépéslogisztikát támogató alkalmazások
Technikai egyeztetést és színpadrajzot támogató eszközök
Általános projekt-, kommunikációs és dokumentumkezelő eszközök
Merchandise-, értékesítési és turnéelszámolási rendszerek
Más eszközök, például a Music Glue, a DistroKid Direct, a Bandcamp, a Shopify, a Big Cartel, a Fourthwall és a Fanbace inkább az online, közvetlen rajongói értékesítést segítik. Ezek a turné előtt, alatt vagy után is használhatók: például előrendelésre, limitált turnékollekciók árusítására, lemezek, pólók, plakátok vagy más zenekari termékek értékesítésére. Ez a terület azért fontos, mert a turnézó előadók bevételeiben a merchandise-eladás gyakran kiemelt szerepet játszik, különösen kisebb és közepes produkcióknál. A 2025–2026-os fejlesztési trendek négy fő irányba mutatnak: a kézi adatbevitel csökkentése, a kisebb és közepes zenekarok professzionalizálása, a koncertlekötés és pénzügyi adminisztráció összekapcsolása, valamint a mobilos és részben offline használhatóság erősítése.
A második trend a kisebb és közepes zenekarok professzionalizálása. Egyre több alkalmazás célozza azokat az előadókat, akik már kinőtték az üzenetküldő alkalmazások, külön táblázatok és elavult PDF-ek világát, de még nem feltétlenül használnak nagy, drága, nemzetközi turnémenedzsment- rendszereket.
Ezekre a trendekre már nem csak nemzetközi, hanem hazai startupok is reagálnak: a StageSync és a Startion egyaránt hazai válaszkísérlet a zeneipari információáramlás szétszórtságára.
Kérdőíves felmérés alapján egy érdekes kép rajzolódik ki a hazai zeneipari szereplők digitális szokásait illetően: A kérdőív funkciókra vonatkozó értékelő kérdéseire adott válaszok egyértelműen kirajzolják, hogy milyen rendszert képzel el a szektor. Az összesített átlagok alapján a leghasznosabb funkció az integráció a meglévő eszközökbe (átlag: 4,43), amelyet a belső és külső információk elkülönített kezelése (4,32), majd az összesített projektnézet (4,21) és a központi dokumentumkezelés (4,21) követ. A partnerkommunikáció egységes kezelése (4,07), a skálázhatóság (3,93), a visszanézhetőség (3,89), az automatikus emlékeztetők (3,82) és a változásnaplózás (3,79) mind magas értékelést kapnak, de az integráció és az átláthatóság megelőzik őket.
A funkciók tekintetében megállapítható az, hogy a válaszadók számára kiemelten fontos egy új rendszer illeszkedése a meglévő munkafolyamatokhoz. A legtöbb szervezet már használ e-mailt, Google Naptárt, Google Drive-ot, Dropboxot, Excel- vagy Google Sheets-et, esetenként projektmenedzsment-rendszert, belső adatbázist vagy saját fejlesztésű megoldást.
A válaszadók jelentős része érdeklődést mutat egy olyan rendszer iránt, amely a menetrendeket, dokumentumokat, kommunikációt és más szervezési folyamatokat egy felületen kezeli.
A válaszokból az is látszik, hogy a hazai KKV szektor egészéhez hasonlóan a zeneiparban is a megszokott rutinok megváltoztatásának nehézsége egyértelműen domináns akadály egy új rendszer bevezetése esetén.
A digitális eszközhasználat ma már általános, de a legtöbb szervezetnél nem integrált. Az e-mail, telefon, Messenger, Google Naptár, Google Drive / Dropbox és Excel / Google Sheets kombinációja nagyon erős, ami azt jelenti, hogy a magyar kiadók és menedzsmentek nem digitálisan éretlenek, hanem inkább sok különálló eszköz között próbálnak rendet tartani.
A több eszközt használó szervezetek nem feltétlenül érzik rossznak a működésüket, de erősen igénylik az átjárhatóságot. Ez arra utal, hogy számukra nem az eszközök száma önmagában a probléma, hanem az, hogy ezek között nincs elég kapcsolat. Összefüggés mutatható ki az eszközfragmentáció és a szervezési hibák között. Az információvesztés, a kommunikációs kiesések és a nem aktuális verziók szerinti munka mind abból erednek, hogy az információ nem egyetlen, mindenki által látható helyen él, hanem megoszlik e-mailek, chat-szálak, Drive-mappák és táblázatok között. Minél több a csatorna, annál nagyobb a kiesési kockázat – és ez az összefüggés a 6+ produkciót kezelő szervezeteknél különösen éles.
A kérdőíveket feldolgozó zárómunka végkövetkeztetése, hogy az egyik legbeszédesebb adatsor az információkezelés megbízhatóságára és visszakereshetőségére vonatkozik. A kutatás egyik legfontosabb eredménye, hogy a válaszadók jelentős része nyitott lenne egy zeneiparra szabott, egységes rendszer használatára. A magyar könnyűzenei menedzsment digitális működése alapvetően nem integrált, hanem töredezett. A résztvevők ugyan relatíve megszokott, működőnek érzékelt rendszerekben dolgoznak, de ezek a rendszerek valójában több, egymástól független platformból összeálló gyakorlatok, amelyek folyamatos figyelemváltást, visszakeresést és improvizációt követelnek. Ezekhez persze kell bizalom, tudás és anyagiak – de a probléma, és az annak kezelésére való igény jól kirajzolódik.
Írta: Deák Kata
Szerkesztő: Kiss Ákos