Végy egy tisztes közepes ismertségű színészt, egy vállalható költségvetést, és egy rég bevált filmzsánert: sok, kvázi „saját gyártású film” készült ezen recept alapján napjainkban.
A 2022-es datálású Rohammentő is ebbe a sorba tartozik.
A tisztes közepes ismertségű színész – akinek azért mostanában elég hektikus a karrieríve – Jake Gyllenhaal, akinek a neve épp elég ahhoz, hogy ha a mozivászonra nem is, de azért a streaming felületekre odatapasztja az ember. A film másik főszereplője Yahya Abdul-Mateen, aki bár felbukkant a félre sikerült Mátrix folytatásban, vagy az Aquaman-ben is, de azért A kategóriás színésznek nem tekinthető – ez persze a színészi kvalitásaiból semmit nem vesz el. A harmadik főszereplő, Eiza González szintén ez a kategória: a félresikerült Vin Diesel című Bloodshot és a Godzilla VS Kong a két legismertebb film, amiben feltűnt a neve: tehetséges, fiatal, de az egyértelmű világhírnévtől még messze van.
Talán a fenti recept része az is, hogy fiatal, vagy kevésbé ismert színészeket castingolnak az ilyen alkotásokra: nem kerülnek túl sok pénzbe, viszont tehetségesek, éhesek, motiváltak, és meghálálják a beléjük fektetett bizalmat.
A Rohammentő című film ugyanis – minden közhelyessége ellenére is – egy nagyon feszes tempójú akciófilm/bodymovie, a 80-as, 90-es évek legnemesebb hagyományait eleveníti fel.
A műfajához képest viszonylag hosszú – hiszen 2 óra 16 perc, és a stáblista alig 3 perc, a kezdés viszont igazi „in medias res” – tehát a film terjedelmét tekintve gyakorlatilag nettó tartalomról beszélünk.
Ezt a játékidőt végig feszesen, feszülten, figyelemfelkeltően tartják a készítők – és ehhez egyértelműen kellett a jó forgatókönyv, a lélegzetelállító akciójelenetek, de a színészek is, akik érzést tudtak vinni ebbe az egész adrenalinbombába. Mellékesen jegyezzük meg, hogy Michael Bay dirigálta a mozit, így a lélegzetelállító – vagy sokszor már túlzó – látvány-és dramaturgia szériakellék.
A Rohammmentő sztorijában szinte semmi újdonság nincs: régi haver, bankrablás, csak most az egyszer utoljára, nem a terv szerint alakul, menekülés, üldözés, erkölcsi csaták, régi haverok, majd egy kvázi feloldozást adó végkifejlet, ami SPOILER nem teljesen happy end.
Mindez a már jól ismert csomag azonban úgy van megjelenítve egy két órán túli hosszban, hogy a néző odaszegeződik a székbe. Ott vagyunk a száguldó autóban, a lövöldözés közben, a mesterlövészek célkeresztje közepén – mindeközben szurkolunk az egymással is vetélkedő főhősöknek, hiszen hol az egyik, hol a másik hoz megkérdőjelezhető döntéseket.
A Rohammentő nem a világ legjobb (akció)filmje, de pont tökéletes arra, hogy este lefekvés előtt, vagy egy chillezős hétvégén kikapcsoljon az ember, és kicsit kiszakadjon a szürke hétköznapokból.
Műfajilag tökéletes, fordulatos, nem ciki, aki ezeket a típusú filmeket kedvelik, tuti nem fognak benne csalódni – főleg annak fényében, hogy igazi oldschool módon kevés a CGi és sok a valódi kocsifelborulás….