Őszintén mondom, egészen idén januárig fogalmam sem volt róla, ki ez a figura, pedig az egyik dalát bele is tettem egy gyakorlatilag folyamatosan bővülő és a legnagyobb kedvenceimet tartalmazó válogatásba. Persze erről sem én, sem ő nem tehet, mivel igazából a Saxon a „ludas” az ügyben, ugyanis ők tették fel az 1988-as Destiny című albumukra a Ride Like The Wind néven futó Christopher Cross slágert feldolgozásként. (A Cross saját nevét címként viselő debütáló album meghatározó slágere, sőt első kislemeze volt a dal, több mint öt hónapos Billboard-slágerlistás TOP 100-as helyezéssel.) Na, ugye, hogy ezt Te is ismered, de miért is aktuális ez most? Két okból is: a közelmúltban jelent meg a fickó nagykiadós múltjáról megemlékező dalválogatás, az All Right: The Worldwide Singles 1980–1988, illetve hogy átkelve a nagy vízen, 2026. április 28-án élőben is láthatjuk őt a Dürer Kertben.
Nekem a muzsikus és munkásságának megismerése nagy releváció volt, mivel nem túl gyakori, hogy olyan művésszel ismerkedhetek meg, akinek hihetetlenül gördülékeny és simulékony, negédesen fogós – amolyan családalapító – zenéje hatalmas hatással volt akár több generációnyi hallgatóra is, még úgy is, hogy azért odaát ismert ő igazán, már csak a zenéjének a jellege-stílusa miatt is, ami igaz amerikai, a róla korábban készült dokumentumfilm után ez a stílus: a yacht rock (értsd: jazzel, soullal, R&B-vel, kicsit discoval kokettáló, rádióbarát soft rock, ami ideális tengeri hajókázáshoz).
A válogatáson 20 klasszikus számot tálalnak kínálatként alapból – sok közülük ritka kislemez volt a maga korában – különleges mixeléssel, a Warner Bros. és Reprise kiadóknál töltött időszakából, valamint megkapunk még jó néhány kuriózumot is.
Kiemelendő, hogy 1981-ben Cross olyasmit ért el a Grammy-díjátadón, amit korábban addig senki sem tett meg, mivel besöpörte a „Big Four” díjat, amely nemcsak a legjobb album és a legjobb új előadó díját, hanem az év lemezének és dalának díját is a Sailing című dallal, amit legközelebb csak 2020-ban Billy Eilish-nak sikerült ugyanezen formában prezentálnia. (Ráadásul a dal a Billboardon No. 1 is volt.) Mellékesen a tétel a legjobb énekes kísérőnek járó Grammy-díjat is hazavitte, így a Big Four tulajdonképpen Big Five!
Ironikus módon egyébként van még közös Eilish és Cross életművében, mivel mindketten nyertek Oscar-díjat. Cross dala, az Arthur’s Theme (Best You Can Do), ami egyébként az egyik személyes kedvencem (mindenkinek szívélyesen ajánlom), a Dudley Moore és Lisa Minelli brilliáns játékával színezett Arthur című, kétrészes vígjáték filmzenéje volt, az első helyen végzett. A dal persze ezen az albumon is megtalálható.
Az 1983-as Another Page című albumról került fel a nagy sikerű, a gyűjtemények a címét is kölcsön adó All Right, ami egy lendületes Top 20-as sláger és a Think of Laura (ami Top 10-es volt és a Generally Hospital című szappanopera filmzenéje) is, amit valójában Cross egyik barátja írt, aki tragikusan meghalt egy lövöldözésben. Crossnak az évtized hátralévő részében csak két kisebb slágere volt, az 1984-es A Chance for Heaven, az abban az évben megrendezett nyári olimpiára készült válogatásalbumról, és a pop/rock Charm the Snake az 1985-ös Every Turn of the World albumról, amelyek szintén megtalálhatók ezen a kiadványon.
Aztán meghallgathatunk néhány korábbi kislemez A-oldalas számot is, mint például a ritka, csak Japánban megjelent Mary Ann címűt, valamint olyan mélyebb, nem épp slágeres dalokat is, mint a Deal ‘Em Again, a That Girl és a Someday. A 2LP-s kiadás tartalmazza az összes A-oldalas számot, míg egy 2 CD-s kiadás további 10 számmal bővíti az albumot, valamint a debütalbum záródalának, a Minstrel Gigolo-nak a B-oldalas változatát is.
Szóval ez egy alapos és az ismerkedést megkönnyítő vagy épp előidéző áttekintés a Chris Geppert néven született texasi gitáros-énekes-dalszerző munkásságáról, aki a 80-as évek hajnalán meteorszerűen emelkedett fel a debütáló album sikereinek köszönhetően. Bár az évtized második felétől kezdve a csillaga haloványabban világít, mégis az életmű a halhatatlan kategóriában maradt, mivel hősünk a lendületet kissé visszavéve, de továbbra is lemezeket készít és turnézik, legyőzve a COVID-19 és a Guillian-Barré-szindróma okozta, 2020-ban járásképtelenséget is okozó (máig bottal jár, és a beszéde is akadozik) betegséget is. Kétségtelen, hogy ez a muzsika az óceánnak nem ezen a partján népszerű, de ahogy nálam is, szerintem többeknél is okozhat fülbemászva dallamtapadásokat, szóval lássuk-halljuk, hátha elkap a yacht rock életérzés. Nem reménytelen!
Christopher Cross első magyarországi fellépése tehát 2026. április 28-án lesz a Dürer Kertben! Jegyek ITT, a koncert Facebook eseménye pedig ITT érhető el!
