A Tulpa egy képzeletbeli baráthoz hasonlatos, misztikus elképzelt élőlény a tibeti vallás kultúrában. Ezen a néven kezdte meg működését egy hazai rockformáció még 2019-ben. Majd az évenként kiadott egy-egy EP idén egy teljes formátumú nagylemezt eredményezett. Székely Marci énekes válaszolta meg kérdéseimet.
Fotó: bobal photography
– Legkézenfekvőbb talán a ” RHCP – Chris Cornell tipusú énekkel” definiálni a muzsikátokat. Belülről Te hogyan határoznád meg a zenekar stílusát?
– Tagadhatatlan, hogy az RHCP és Chris Cornell zenei világa nagyban inspirál minket, de ennél jóval sokrétűbb a Tulpa zenei világa. Szerintem a Tool, az Alice In Chains vagy a Stone Temple Pilots rajongói is legalább ugyanannyi kapcsolódási pontot találhatnak a dalainkban, mint pl. a Mastodon vagy a Porcupine Tree szerelmesei. És még rengeteg egyéb hatást fel tudnék sorolni, úgyhogy leginkább a progresszív-pszichedelikus rock/metal címke passzol ránk.
– Érezhetően szerettek kalandozni különböző zenei megoldások között. Nem hinném, hogy ez a mostani a „végleges” Tulpa! A folyamatos kísérletező kedvet látom bennetek….
– Nagyon jól látod! Nekem nagyon jól esett, mikor Atilláék meghívtak a bandába és már az elején leszögezték, hogy nem szeretnének semmiféle konkrét stílust meghatározni, csak annyi a megkötés, hogy olyan zenét csináljunk, ami négyünk közös szüleménye – bármi is születik belőle. Simán benne van a pakliban, hogy legközelebb mondjuk népzenei vagy akár indusztriális ihletésű dolgok gurulnak ki a próbateremből.
– Honnan jött az ötlet, hogy EP formátumban jelentessétek meg a számokat? Ráadásul viszonylag rövid időn belül folytatás is érkezett. Majd egyberántottátok egy lemez kedvéért. Eredetileg is ez volt a terv?
– Leginkább a körülmények alakították ki ezt a „stratégiát”. A járványhelyzet és az anyagi körülmények miatt határoztunk úgy, hogy nem várunk tovább a debütálással, és megjelentetjük az első 5 dalt „How To Create… Part One” néven. A címből azért sejthető volt, hogy már akkor készültünk a második felvonásra. Majd valamikor 2021-ben, a „Part Two” munkálatai közben Zolitól jött az ötlet, hogyha lesz lehetőségünk fizikai formátum megjelentetésére, akkor természetesen nagylemezként is kiadjuk az első 10 dalt. Végül az idei év elején a HammerWorld keresett meg minket, hogy nyitottak lennénk-e hozzájuk vinni a fizikai kiadványt, mi meg nagyon örültünk, hogy a teljes album egyben is megjelenhet. Kicsit felturbóztuk a borítót, újragondoltuk a dalok sorrendjét, és végül 2022. márciusban már kezünkbe foghattuk az elsőszülöttet.
– A média részéről egyértelműen csak kedvező kritikákkal találkozhattunk az anyag kapcsán. Hozzátok milyen visszajelzések érkeztek?
– Eddig csak pozitív visszajelzéseket kaptunk, aminek rettentően örülünk. Már a debütáláskor megérkezett az „első hullám”, nagyon sokan írtak, kommenteltek, osztották a dalainkat. Aztán a fizikai kiadvány megjelenésekor érkezett egy erős „második hullám”, és érezhetően sikerült még tovább bővíteni a követőink táborát. És – hála istennek – most már személyes találkozásokkor is gratulálnak nekünk eddig ismeretlen emberek, szóval nagyon büszkék vagyunk.
– Van olyan dallam, zenei elem, motívum, amit ma már másképpen oldanátok meg? Azaz lehet egy számot befejezni, vagy csak abbahagyni?
– Én mind a 10 dalt befejezett kompozíciónak érzem, de minden egyes alkalommal egy kicsit más arcukat mutatják, és persze élőben annyi szabadságot hagyunk magunknak, amennyit csak a pillanat kíván, így koncerteken simán előfordul, hogy hosszabb jammelésbe fordul egy-egy dal eleje, közepe vagy akár a vége.
– Mi inspirál a szövegek megírására? Kell egy már elkészült zene vagy dallam, hogy elérjenek az érzések, szövegötletek? Vagy esetleg vannak már megírt versek, amiket elővéve illesztesz egy-egy adott témára?
– A legtöbb esetben a fő énektéma a zenei alappal együtt születik meg a próbateremben. Ilyenkor egy-két szó, gondolat már kb. tudatalatt kialakul az ösztönösen érkező hangzókra, amik támpontot jelentenek a szövegírásban. Ezután általában relatív hosszú idő telik el, míg az adott dal hangulata és ezek a töredékek megérnek bennem annyira, hogy értelmet tudjak beléjük csempészni. Ebben nagy segítségemre van Bagdy Gyuri Bagyu barátom, akivel COVID alatt online session-ökön hosszú órákon keresztül filozofálgattunk, beszélgettünk személyes vagy társadalmi kérdésekről, és ezeknek az esszenciája került végül a dalszövegekbe. Egyetlen olyan dal van (Stand Your Ground) a 10 között, amit személyes találkozón írtunk meg, és utólag visszagondolva, az született meg a leggyorsabban. Mostanában azért már törekszem rá, hogyha valami szövegötlet beugrik, azt felírjam. Gyűjtögetek, hátha az új daloknál felhasználhatom ezeket.
– Ennek a fajta muzsikának mennyire van létjogosultsága itthon? Idehaza azért nem erről a műfajról szól a rockzene. Viszont legalább van egy jól kialakult kis bázisa.
– Mit értünk létjogosultság alatt? Eladható? Több százezer klikket generál? Szerintem nem ezek a fokmérői egy igazán jó zenekarnak. Mindemellett igenis fontos, hogy elérjük azokat az embereket, akik nyitottak az igényes zenére, ami nekünk eddig sikerült is. Természetesen még nem fogunk 1 éven belül arénákat megtölteni, de a mi részünkről nincsenek is ilyen célok megfogalmazva. Mindig az éppen előttünk álló lehetőségeket igyekszünk 120%-osan kiaknázni, illetve kutatni a továbbiakat.
– Sokan egyfajta supergroupként tekintenek rátok, ugyanis a Tulpa mellett jó néhány bandában aktívan tevékenykednek a zenekar tagjai. Elmondható, hogy zavartalanul megférnek egymás mellett ezek a formációk?
– Igen, tiszteletben tartjuk és támogatjuk egymást ebben. Előfordul, hogy kompromisszumokat kell hozni, de eddig minden ilyen helyzetet a legnagyobb higgadtsággal meg tudtunk oldani és a jövőben is így fogjuk intézni.
– Készülnek már új Tulpa dalok vagy egyelőre még hagyjátok „kifutni” a nemrég megjelent lemezt és arra koncentráltok?
– Mondjuk azt, hogy gyűjtögetjük az ötletmorzsákat. Majdnem minden próbán születik azért egy kis improvizáció, amit jobb esetben rögzítünk is valamilyen formában, szóval lesz miből válogatni, amikor hosszabb, dalírós szeánszokat fogunk tartani. Várhatóan az év végére lesz a tarsolyunkban pár új dal, ennél több konkrétumot azonban még nem árulhatok el.
Viszont nemsokára érkezik az első „rendes” klipünk, ami fantasztikus látványvilágot ígér a forgatás alapján. Amint tudjuk a premier dátumát, hozzátok is eljuttatjuk.
Szóval még egyáltalán nem untuk meg az első lemezt sem és élőben apait-anyait beleteszünk minden egyes dalba. Pl. legközelebb az alábbi időpontokban és helyeken szembesülhettek ezzel:
Június 25. Budapest – SzimplaRocks: https://fb.me/e/1ITo5Bhzt
Július 15. Visegrád – 9. Visegrock fesztivál: https://fb.me/e/3bSGJnptg
– Mi számodra az utóbbi idők legjobb három megjelent albuma? Hazai is ér!
– Három? Az nagyon szűk merítés… de legyen így. Hazai pályán nálam a Nagyúr debütáló EP-je viszi a pálmát, és nagyon várom tőlük a következő anyagot. Szintén tavalyi a Tündérvese második nagylemeze, amiről legalább a Káin című dalt mindenkinek meg kéne hallgatnia. És hogy külföldi is legyen, az izlandi The Vintage Caravan 2021-es Monuments lemezét is nagyon jó szívvel tudom ajánlani.
Tulpa a Facebookon:
https://www.facebook.com/music.tulpa
Tulpa az Instagramon:
https://www.instagram.com/tulpainsta/
Az interjúban felhasznált fotókat Bobál Kati (bobal photography) készítette!
https://www.facebook.com/bobalphotography
Az interjút Zabari Milán Zsolt készítette!