(2010-02-11)
Mikor Bencével ketten megálmodtuk az oldalt, kábé fél évvel ezelõtt, szerintem egyikünk sem számított rá, hogy ilyen legendákkal sikerül interjúkat készítenünk, mint DopeMan. Õ az, akit lehet fikázni, köpködni, de azt senki nem veheti el Tõle, hogy Õ tett a legtöbbet a hazai gangsta-rapért, illetve kivételes tehetsége és érzéke van a mûfajhoz. Egy nagyon közvetlen, korrekt ember, aki egyben remek interjúalany is. Az interjúnak a rendkívül hangulatos, és többek között, korrekt árai miatt is szimpatikus Bora-Bora Club & Casino adott helyet.
– Köszönöm, hogy vállaltad az interjút! Ez nekem, mint régi DopeMan rajongónak külön megtiszteltetés. Elsõként arra lennék kíváncsi, hogy vagy mostanság?
– Igazán nincs mit! Mondhatom azt, hogy jól vagyok. Igazán nagy helyzet nincs, dolgozom egy csomó történeten, csinálom a szokványos médiaszerepléseket, amik kellenek ahhoz, hogy pénzt lehessen keresni. Dolgozom egy Tirpa nevû srác albumán, Vele stúdióztam tegnap is. Csinálom ezt a póker klubot itt (Bora-Bora Club & Casino – Ricsi), menedzselem, illetve van egy csomó ötletem, amit szeretnék csinálni. Az új DopeMan lemezhez lehet, hogy írok egy könyvet, illetve gondolkodom egy blogtévében. Ez lenne a DopeMan tévé!
– Mikorra várható az új nagylemezed?
– Még nem tudom. Most a napokban találtam egy csomó kész dalt. Azt sem tudom, mikor csináltam õket? Van egy duettem Galambos Dorinával, kurva jó, olyan Gwen Stefanisan énekel, nagyon érdekes a sound. Most is csináltam egy dalt. Legfõképpen Tirpának a dolgaival foglalkozom mostanság. Van ez a producer, a Killakikittbõl, Aza, Õ is csinál alapokat, meg Petivel én is, plusz Aza alapjait kicsit felturbózzuk. Van vele meló. Most rögzítjük a lemezhez a rapeket, 7-8 szám már készen van.
– Tavaly meglepted a rajongóid egy ingyen lemezzel. Örültetek az MR2 felkérésének? Gyorsan összeállt a program? Elég sok sláger kimaradt, nem?
– Igen, nagyon örültünk, de ez még a tévés unplugged volt. A programot ilyenkor mindig úgy kell számolni, hogy van 50-60 perc, arra kell összeválogatni dalokat. Akkor még egy másik zenekarral játszottunk, de gyorsan összeállt. Ami most a rádióban volt, az már egy teljesen más zenekar, de ezt most sokkal jobban szeretem. Itt játszott velünk egy vonósnégyes is. Ez Weer Csongor Akkord Quartett nevû vonószenekara. Fenomenális hangzást hoztak. Õk egy világverseny elõtt, ahol indultak, DopeMannel melegítettek.
– Tervezitek ennek a lemeznek a rendes kiadását? Hányan töltötték le?
– Nem. Dehogy. Azért csináltuk így, letölthetõre. Fogalmam sincs, hányan töltötték le.
– Tirpán kívül vannak olyan tehetségek, akikkel mostanában együtt dolgozol?
– Nem nagyon. Én szegény Tirpát is sajnálom, mert nem tudom hogy fog befutni. Nem tudom, hogy tud ma befutni egy fiatal elõadó. Egyszerûen lehetetlen helyzet elõtt vannak. Jó, befut underground, de hány helyen fog tudni pénzért koncertezni? Hány lemezt fog eladni? Egyáltalán ha valaki zenével befut, ebbõl megél, és még hitelesen is tudja csinálni, megírja a muzsikáját, hát nem tudom? Nehéz.
– Olvastad az oldalunkon a Mr. Busta-interjút?
– Nem.
– Hallottad a szólólemezét, a Pitbullt?
– Nem.
– Õ azt mondta, szívesen készítene veled egy tracket! És Te? (Nem akarunk mi kerítõk lenni, csak érdekel! 😀 )
– Nem tudom. Nem tudom, hogy akarom-e? Akarjam? (mosolyog) Még nem keresett meg. Elõbb meg kell, hogy keressen, látnom kell, mirõl szól a koncepció, és meglátjuk.
– Ha jól láttam az oldalon, mostanában kevés élõ bulit vállalsz. Gondolom, Téged is érint a válság. Hogy bírod élõ bulik nélkül? Azért zenekarral csak jobb, nem?
– Rosszul tudod. Most már csak élõ bulikat vállalunk. Már diszkó-bulik nincsenek.
– Azt tudjuk, hogy Peti (KicsiDope) mesterien bánik a gitárral. Te játszol valamilyen hangszeren?
– Meg tudom szólaltatni a billentyûs hangszereket, a basszusgitárt, de elsõsorban nem hangszeres vagyok. A dobprogramokat általában én csinálom, fejben elbaszott jó dobos vagyok. Basszusfutamokat, harmóniákat írok, de a feljátszást meghagyom Petinek. Õ professzionális zongorista is.
– Peti mióta gitározik? Játszik valamilyen zenekarban?
Ha jól számolom, tizenkét éves kora óta. Formáció nincs, de most elkezdett csinálni egy szólólemezt, egy számot összerakott már. Valami elbaszott durva rockzene, de kurva jó. Kicsit az Extreme legjobb pillanataira mondhatnám, hogy emlékeztet, de közben borzalmas kemény. Nagyon néger rockzene, de még eléggé a kezdeti fázisban van. Se szöveg, se éneklés, szinte semmi.
– Eléggé unhatod már a témát, de megkérdezném, elsimultak a dolgok Ganxsta Zolee és közted?
– Viszonylag jóban vagyunk. Abszolút kiegyensúlyozott a viszony, ha erre azt lehet mondani. Találkoztunk a Hal a tortánban, de azóta egyszer sem beszéltünk személyesen. Telefonon párszor.
– Elképzelhetõ, hogy egyszer újra együtt dolgozzatok?
– Akartam hívni a Tirpa-lemezre is. Zolee kicsit nehéz figura. Ha Neki nem fûzõdik valamihez nagyon szoros érdeke, akkor nem siet semmit sem megcsinálni. Én pedig tartok ott a karrieremben, hogy nem szoktam könyörögni. Jössz Zolee? Van kedved? Van. Akkor ekkor gyere. Nem jön, felhívom újra. Jössz Zolee? Van kedved? Van. Akkor jössz? Jövök persze. Nem jön, és többet nem hívom. Ilyen volt gyerekkoromban is. Akkor kurvára tolta a Kartelt, és fontos volt, hogy mûködjön a dolog.
– Mi a helyzet a többi Kartel-taggal? Jóban vagytok?
– Nincs velük viszonyom. OJ Sámsont szoktam néha látni pókerversenyeken.
– Hallottad az új lemezüket? Ha igen, mit szóltál hozzá?
– Hát hallottam. Tetszett Neked?
– Nem igazán. Az alapok faszák, de nekem a szövegek nem ütnek eléggé. (Lásd lemezkritika! – Ricsi)
– Azt mondtam Zoleenak a Hal a Tortán után, hogy figyelj, most van itt az ideje annak, és ez egy jó üzleti lehetõség, Te csinálod a Kartelt, én a magamét, hogy rakjunk össze egy lemezt ketten, átbeszélt koncepció alapján. Petivel megcsináltam volna az alapokat. Ganxsta Zolee gyengesége mindig az volt, bármennyire is kultlemezek voltak a Jégre teszlek és a Helldorado, hogy sosem szólaltak meg a lemezek úgy, sosem voltak olyan zenei háttérrel felszerelve, amit megérdemelt volna az a produkció. Azt mondtam, most itt az ideje odabaszni, fullosan keményen, és csináljuk meg. Elõször ugye, megzizzentek a milliók, és lett is volna belõle valami tényleg, de az az igazság, hogy ott annyira összetart a csapat, meg olyan erõvel fogják Õt vissza mindenféle individuális kirobbanástól, hogy nem lett belõle semmi. És most a Kartel meg hova tart? Az a bajom a Kartellel, most tényleg, én nagyon szeretem Zolee-t. Imádom. Õ az egyetlen csávó, akinek köszönhetek valamit a zenei pályámon, akármit is csináljon. Jó gyerek baszd meg, életmûvész, és tehetséges is, de a Kartel már inkább ilyen Irigy Hónaljmirigy, csak rapben?
– Anno sokat segítettél Ogli G-nek is. Aztán mikor kijött a börtönbõl, két gyenge lemez után el is tûnt a süllyesztõben. Mi volt az oka, hogy nem dolgoztatok együtt újra?
– Már a T.K.O. végén nagyon megromlott a viszony. Esélye sem volt, hogy mi újra együtt dolgozzunk.
– Véleményeznéd nekem Õket:
Ice-T: Az öreg iskola. Nagyon szeretem sok lemezét. Amit még mindig jónak hallok, az O.G. (Original Gangster – Ricsi), és az elõtte lévõ, az Iceberg. Az a kettõ, ami számomra kiemelkedõ, és most is emlékszem rájuk. Anno gyerekként nagyon nagyra tartottam, bár nálam a kaliforniai vonulatból Õ az örök bronzérmes.
Ice Cube: Õ egy klasszis. Mind a mai napig topon van nálam két lemezzel: az AmeriKKKa's Most Wanted és a Death Certifacate-el. Meg persze az NWA-t nagyon szeretem. De Õ egy olyan pali, akire most is azt mondom, hogy követendõ példa.
Cypress Hill: Egy idõben nagyon szerettem, aztán mikor nagyon elfüvesedett, akkor nekem lapos lett. Viszont mikor Tirpa klipjét csináltuk, akkor küldött át nekem a rendezõ egy B-Real klipet, és az nagyon jó volt.
Boo-Yaa Tribe: AZ ötös. A legnagyobb királyok baszd meg!
Eminem: Azt is nagyon szeretem, az elsõ két lemezt. Megvettem az újat is, és elõször nagyon jónak hallottam, de aztán egyre rosszabbnak. Nem tudom miért, de annak a palinak szorítok a karrierjéért, mert nekem szimpatikus. Nem hiszem el Õt, de tudod mit? Amit csinált régen, ezt a vicces vonalat, lehetett rajta röhögni, de most meg olyan nekem, mint egy szomorú bohóc. Nem vidám a csávó. Nagyon meg van ütve teste-lelke.
50 Cent: Õt nem akarom szeretni, de szeretem. Van egészben egy olyan? (Itt egy olyan 50 Cent imitáció következik, amit nem lehet leírni, de még nekem is tetszik, pedig sosem voltam oda a srácért! :D) Baszd meg, átjön a csávó. Ez egy élõ lap, ahogy a pókerben mondanák.
Animal Cannibals: Jó srácok, ennyi. De mint rap zene…
Belga: Az nem rap, hanem valami más… Ilyen humor, nem? Nekem.
Örök kedvenc 5 …?
Film: Carlito útja, Szenvedélyek viharában, óriási. Sebhelyesarcú. Az újak közül nagyszerû volt a Kilencedik körzet, nagyon élõ dolgokkal foglalkozott. Örök kedvenc? Régen milyen nevetve mondtam volna a Csillagok háborúját, de felnõttként megnéztem a felújítottat, és mi ez a Muppet-Show? (Itt mindhárman röhögünk egyet… :D) Nagyon sok kedvenc filmem van, azért nehéz. Fedõneve: Donnie Brasco. De amit most nagyon bírtam, ami végre egy jó vígjáték volt: a Másnaposok.
Könyv: Sogun James Clavelltõl, A Gyûrûk Ura, akkor, amibõl a Carlito útja címû film készült, ez két könyv, de most legyen egy: a Meló után és a Carlito útja. Torres könyve, aki a New York-i bíróság ítélõtáblájának a vezetõje. Aztán volt gyerekkoromban egy olvasmányom, amit nagyon szerettem, Oroszlánszívû testvérek, azt hiszem ez volt a címe. És a végére egy magyar, ami szintén örök kedvenc: az Egri csillagok.
Zenekar/Elõadó: NWA, Stevie Wonder, szólista rapperként Scarface, Marvin Gaye, és James Brown, mert az a dobolás, a groove-ok… Ha rendesen meghallgatsz egy James Brown életmûvet, sokan nem is tudják miért volt nagy, mert nem is voltak dalai, csak groove-ok. De ha rendesen meghallgatod, akkor rájössz, miért volt ekkora király.
– Mik a terveid a közeljövõre?
– Szeretném, ha a Tirpa lemez mûködne. Azt mondom, hogy az a gyerek, na az ott van. Rég mondtam ilyet valakire, de a kiscsávó bejött a stúdióba, és minden pontra ott a helyén, és úgy löki… (Újabb hangutánzás, amit a szavak nem adhatnak vissza… :D) Megvan benne az! Remélem, hogy nagyon jó zenéi lesznek. Csinálok lemezt, írok könyvet, jön a DopeMan tévé, szerintem abban van lé. Csinálom magam. Az az igazság, hogy elég buzi idõszak után vagyok. Eljöttem otthonról, december 20.án, Karácsony elõtt, és azóta csak járok, mintha be lennék lõve. Csak történnek a dolgok, és próbálom magam rendbe tenni, egyben tartani. Lassan elérek arra a szintre, hogy el tudok kezdeni szövegeket írni. Vannak kibaszott nagy dalaim, csak fiókban. Olyan számaim vannak, hogy ha még játszana a rádió vagy a tévé zenét, akkor gigasláger. De azt sem tudom, mi játszik zenét… Jó lenne a zenével minél többet foglalkozni, de nem is tudom, ezt hogy valósítsam meg. Néha azon gondolkozik az ember, ha nem lenne ennyi, újra ki kéne menni az utcára, baszd meg! Nem? Mit csinálsz itt baszd meg?!? Álljak be a Tesco-ba pakolni?!? Beállnék dolgozni, nem szégyen az, de ha beállok valahova dolgozni, úgy járok, mint a fõiskolán. Bekerültem egy átlag agglomerációba, lemezt csináltam, nem tudtam bejárni az elõadásokra, levizsgáztam négyesre, vagy ötösre, és nem adtak jegyet, mert fellázadtak a csoporttársaim, hogy én ne kapjak jegyet, mert nem járok iskolába. És fizettem 150 ezret félévente. Menjenek az anyjukba! Csinálom ezt a pókerclubot. Játékból mondjuk meg tudnék élni, mert elég jól játszom, de igazából a zene az, amit imádok csinálni.
– Kimaradt valami?
– Nem, kibaszott jó volt!
– Üzensz valamit az Olvasóinknak?
– Persze! Szeretem Õket, mint Jézus, és kõvel sosem fogom dobálni Õket, csak kenyérrel. Egészséget, boldogságot, kitartást kívánok Nekik. Nagyon nehéz helyzet van a fiatalságnak is, én tudom. Nem is tudom, mit mondjak. Belegondolok abba, hogy nekem nem könnyû, állandóan gondolkodnom kell, mit-hogy. Van 14 arany meg platinalemezem, nem is illene ide autóval jönnöm, repülõvel kellett volna leszállnom. (elmosolyodik egy pillanatra) Ennek ellenére az Öcsém Toyotájával jöttem. Akkor mi van azokkal, akik most kezdik élni az életüket?!? De én azt mondom a fiataloknak, ne hagyják magukat elsikkadni! Az a baj, hogy buták a fiatalok baszd meg. Nem tudják beszélni a magyar nyelvet sem rendesen, nincs intelligencia, nincsen képzettség, nincs rafináltság. És mikor eljön az Õ pillanatuk, ezért nem fogják tudni megtenni a megfelelõ lépést. Most kell nagyon tanulni! Esküszöm! Aki megteheti, tanuljon! A tudás hatalom. Sok hülye zsivány azt hiszi, hogy a pénz a hatalom, de a pénz semmi. Az jön ma, holnap megy. De a tudásból van mindig a hatalom. A fiatalokat meg butítják el tudatosan, mert demokrácia van, és kérdéseket tehetünk fel a vezetõknek. Ezért mi a lényeg? Legyünk annyira gyökerek, hogy ne akarjunk kérdezni! Ezt nem szabad hagyni! Megnézed, rengeteg esetben elõfordul, hogy megbüntet a rendõr, kiküld a bank egy levelet, vagy ilyesmi, és ha rendesen megnéznéd a papírt, és feltennél egy kérdést, csak hümmögnének. Nem fizettél? Megbüntetlek! Te meg elfogadod, mert úgy van, hiszen azt mondták! Ezt nem szabad hagyni! Tanulni kell, fejlõdni. Építeni magunkat fizikálisan és szellemileg. Ez módfelett fontos. A G-Playnek volt az a gagyi száma, a Gengszter korszak. Az a Gengszter Korszak amiben én nõttem fel, na, ahhoz képest ez velõtrázóan más lesz… Ennyi!
– Köszönöm az interjút!
– Én köszönöm!