Szeptember 15-én megjelent a debreceni groove metalos Bypass of Anger immáron harmadik EP-je, a Várok rád. A koncertek terén is igen aktív trió aktuális anyaga kapcsán Papp Norbi faggatta ki a tagságot.
– A tavasz folyamán lenyomtatok egy közös turnét az Aurorával, amit egy tartalmas fesztiválszezon követett. Hogyan értékelitek az évet koncertek vonatkozásában? Beváltotta ez a kanyar a hozzá fűzött reményeiteket?
Jana (Lakatos János basszusgitáros/énekes): Hol többen, hol kevesebben voltak a bulikon, alapvetően nagyon jól éreztük magunkat. Külön élmény, hogy már a Dunántúlon is látom, hogy vannak, akik ismerik, éneklik a dalainkat. Ez hatalmas érzés.
– A tavalyi évben több tagcserén is átestetek, ezzel az addigi öttagú felállásból trióvá fogyatkozott a zenekar. Külső szemmel úgy tűnik, viszonylag gördülékenyen zajlott a váltás, nem akadt meg a lendület. Mennyiben befolyásolta ez a folyamat a koncertezést és az új dalok megszületését?
Jana: Örülök, ha ez külső szemmel is így látszik. Valahogy úgy próbáltuk a dolgot kezelni, hogy inkább erőt merítsünk ezekből a történésekből. Nekem izgalmas volt felvenni a basszusgitárt, kiválasztani a megfelelő hangszert, hozzá a technikát. Ad a színpadon egyfajta támogatást a gitár. Amikor csak énekeltem, a vokál részek között egy kicsit esetlennek éreztem magam, nem találtam a helyem a színpadon. Ezzel ez megszűnt. Annyi volt egy picit kellemetlen, hogy mivel több, mint tíz éve nem volt hangszer a kezemben, volt mit fel-, illetve visszaszedni. De vitt a lendület. (nevet) A koncertezést úgy tudtuk megoldani, hogy a hiányzó hangsávokat kitoltuk HD-ról. Egyébként is használjuk, hogy a hangzást picit megfűszerezzük díszítésekkel, így ez a megoldás kézenfekvő volt. A dalok írását eddig is mi hárman végeztük javarészt, így ebben sem okozott a helyzet különösebb fennakadást. A trió felállásnak amúgy megvannak az előnyei is, például, ha meg kell szavazni valamit, de a buszban is jobban elférünk. (nevet) Komolyra fordítva, minél kevesebb tagú egy zenekar, a szervezési része annál gördülékenyebb. Egyébként is a jelenlegi tagokból állt a „kemény mag” az eleje óta.
Zoli (Sólyom Zoltán dobos): Az élet hozza a dolgait, a srácok döntésének oka mind a saját élethelyzetükből eredt, így ezt csak elfogadni lehetett, hiszen baráti viszonyból építkezünk és tesszük ezt a jövőben is.
Tibi (Tamás Tibor gitáros): A hirtelen távozások inkább erősítettek minket. Azért izgalmas volt koncertről koncertre úgy járni, hogy mindig tanultunk valami újat. Janának a basszus, nekem pedig a szólók elsajátítása adta meg a mindennapi feladatot, hogy gördülékenyen menjenek a bulik.
– A korábbiakhoz hasonlóan, az új anyagot is a debreceni MMP Stúdióban vettétek fel. Hogyan zajlott a munka? Változtattatok valamit a metóduson az előzőekhez képest?
Jana: Nagyon szeretünk Pistivel és Mosquito-val dolgozni, profi csapat. Rendszeresen megkérjük őket, hogy végezzenek egy kis produceri munkát is, és hagyjuk, hogy belenyúljanak, formáljanak a dalokon, persze mindezt közösen egyeztetve. Az eddigiekhez képest adódott az új helyzet miatt, hogy a hangzást trió felállásra alakítsuk, ezen tudatosan dolgoztunk a felvételen. Amúgy Moszi nagyon kemény, de ez is kell a jó végeredményhez.
– Nem biztos, hogy jól érzem, de az új anyagon mintha nagyobb teret kapnának a klasszikusnak mondható metalos/thrashes megoldások, míg a modern hatások ezúttal mintha kissé a háttérbe húzódnának. (Ez különösen a Körhinta című zárótételnél feltűnő, ami egyben az EP legdühösebb nótája, karcoló társadalomkritikus szöveggel.) Ti hogy látjátok ezt a kérdést? Tudatos volt az irány vagy csak „ez jött ki” belőletek?
Jana: Nem nagyon értek az alműfajok meghatározásához, úgyhogy azt mondanám, ez jött ki. (nevet)
Zoli: Érünk, mint a jó bor! Az új EP-n már csak hárman dolgoztunk, így a megszületett számok a mi lelkivilágunkat tükrözik. Az elmúlt két évben azt azért észrevettük, hogy a közönség a könnyen befogadható, dallamos és direkt nótákat kedveli és ezekre mozdul meg leginkább. Alapvetően tudatosak vagyunk az építkezésnél, mert eltökélt szándékunk, hogy a Bypass Of Anger név bekerüljön a magyar könnyűzene kiadatlan NAGY ALMANACH kézikönyvbe.
Tibi: A Körhinta volt az a dal, ami több hónapon át érlelődött. Én vagyok a „metál arc” a bandában és ezen a dalon érezhető is. Thrash-nek azért nem mondanám, inkább groove metalnak. (mosolyog)
– Ez már a harmadik középlemezetek a 2020-as debüt Pokol az Édenből EP óta. Gondolkodtok esetleg nagylemezben a jövőre nézve, vagy sok más előadóhoz hasonlóan ti is azon a véleményen vagytok, hogy ma már – a zenefogyasztási szokásokat figyelembe véve – elsősorban a digitális platformokra koncentrálva, rövidebb anyagokkal érdemes előrukkolni?
Jana: Az, hogy digitális platformon adjuk ki az anyagokat, talán inkább csak hozadék. Bár egyébként is ezt a vonalat követnénk, én azt gondolom. Inkább anyagi megfontolása van a rövidebb, digitális kiadványoknak. Nem áll mögöttünk kiadó, menedzsment, önfinanszírozással működik a zenekar egyelőre. Ezért a mennyiséget feláldozzuk a minőség oltárán.
– Mik a tervek az őszi/téli időszakra a csapatnál? Lesz lemezbemutató koncertkörút? A jövő évi naptár is alakul már esetleg?
Jana: Idén minimum egy videóval szeretnénk kijönni az új dalok valamelyikéhez, de lehet akár több is lesz. Az új műsorba biztosan betesszük mindhárom új számot. Idénre sajnos csak két koncertet tudtunk lekötni, az album megjelenéséhez köthető meló mellett nem nagyon tudtunk kellő mennyiségű energiát tolni a koncertszervezésbe. Egy-két fellépés a lekötötteken kívül azért, remélem, összejön. 2024-gyel kapcsolatban több alternatíva is van a tarsolyban, határozottan körvonalazódik. Számunkra ideálisnak az mondható, ha egy évben 20-25 bulit tudunk nyomni.
Bypass of Anger:
Lakatos János – basszusgitár/ének
Tamás Tibor – gitár/vokál
Sólyom Zoltán – dob