Egészen biztosan sokatoknak feltűnt, hogy az utóbbi időben több cikk kerül fel az oldalra. Azért vagyok ebben ennyire biztos, mert látom, hogy „sunyiban” olvassátok is ezeket a cikkeket, sőt, egyre inkább gyarapszanak a reakciók és a visszajelzések is. Ez hatalmas öröm, mert valamit a tetszhalott állapotból visszahozni talán nagyobb meló, mint valami újat indítani. Ám mivel ez az oldal a „gyermekem”, így nem kérdés, elengedem-e valaha? Nem.
A közelmúltban megváltunk néhány inaktív, vagy sosem aktív szerkesztőtől, de olyan is volt, aki mindössze egyetlen cikkel támogatott meg minket, majd se szó, se beszéd, lelépett, ennyire voltunk jók. Nem tagadom, ezek a fiaskók nagyon meg tudnak viselni, de mindig jön valami, ami ad egy olyan új lendületet, amivel tovább tudok menni. Vagyis tudunk, mert ez az oldal már régen nem egyszemélyes biznisz. A szerkesztői szerepben Norbi és Bea elképesztően sokat segítenek, Ákos cikk-cunamija ellát titek mindig olvasnivalóval és azt látom, a többiek is kezdenek kicsit felébredni a csipkejózsikaálomból és újra letámadni titeket olvasnivalóval. Robi például írt két kiváló kritikát egy héten belül, amivel még engem is meglepett, mert bár nagyon kényelmes tempóban ír, de ez most két kiemelkedő írás, mindössze hét napon belül. (Az egyik egy Bon Jovi, a másik meg az új Mandoki Soulmates.) Nagyon jó érzés ez, az pedig különösen, hogy itt vagytok és olvastok minket.
A másik fő oka, a lassú ébredésen túl, ennek az írásnak, az az, hogy ismét bővült a csapat. Folyamatosan vannak jelentkezők és bátorítok is mindenkit, akinek írni lenne kedve, hogy írjon e-mailt (rics@ricsandgreen.hu), hátha pont őt keressük. A két úriember, aki most csatlakozott, ismét egy kis színesítés, mert egyikük sem olyan zenei vonalat hoz, ami eddig túlságosan jelen lett volna és mellé még lelkesek is! Az egyik úriember Gáti Viktor, akit többek között a HammerWorld magazin hasábjairól ismerhettek. Nagyon örültem, amikor egy baráti beszélgetés alkalmával tett felajánlásommal élve jelezte, szívesen csatlakozna hozzánk, mert kapásból az első cikkével megvillantja, milyen is az az igazi, „gátiviktoros” világ. Mellette jön Pekó János, akit jó pár éve van szerencsém ismerni, még abból az időből, amikor a Rocker Rádió stábját erősítette. Vele többször beszélgettünk arról, lenne kedve írni, de nem tudja, hol, hogyan fogjon neki. Emlékszem, az első cikkeiben már éreztem, ő egy olyan típusú hozzáállással hallgat zenét, ahogy talán senki más a stábból, ami már adott egy olyan felütést az akkor még nem tökéletes cikkeknek, ami miatt tudtam, Jani kell ide. Így is történt, legutóbb már olyan írásokkal jött, amik meg is jelennek az oldalon a napokban, szerkesztői masszírozás nélkül. Tényleg nagyon jó érzés, amikor ez a baráti, hobbicsapat ilyen jó tollú, széles rálátással bíró emberekkel bővülhet, mert akkor annyival több tartalmat alkothatunk NEKTEK.
Ez lenne tehát az új, minden eddiginél aktívabbnak ígérkező fejezet. Kíváncsi vagyok, ti miről olvasnátok az oldalon? Kivel örülnétek egy-egy interjúnak? Örülünk minden egyes visszajelzésnek, mert azok segítségével tudjuk bővíteni a tartalmi kínálatot. Zárszóként pedig újra megköszönöm, hogy itt vagytok velünk, hiszen nélkületek semmi értelme nem lenne!