Valamiért nem szerettem régen a drum 'n bass muzsikát. Valamiért ez megváltozott, mikor ráleltem a Pendulumra. És itt most biztosan felszisszennek az orthodox dnb fanok, hogy ez nem „vegytiszta” dnb! Valóban nem. Sõt, számomra ez már inkább rock/metal produktum, elektronikával fûszerezve. Ám lehet, hogy pont ez a tény volt az, ami miatt megszerettem õket, és a stílust is. De aposztrofálja ezt helyettem a zene!
Ugyan Dáviddal többször beszéltünk róla, hogy Õ fog írni a cuccról, de addig halogatta, hogy megelõztem! 🙂 A harmadik nagylemezt megelõzõ koncert cd/dvd annyira magával ragadott, hogy nem is volt kérdés, hogy megvásárolom-e az új lemezt a megjelenéskor. Ugyan halogattam ezt a kritikát jó másfél évig, de minden okom megvolt erre. Az Immersion ugyanis legalább annyira lassan ható lemez, mint amennyire könnyen emészthetõ. Bármennyire ellentmondásosnak is tûnhet most mindez. Vannak rajta dalok, amik azonnal beférkõznek a hallójáratainkon keresztül az elménkig, de vannak, amik csak a sokadik hallgatásra. Sõt, mivel ez a lemez sem lett tökéletes, sajnos, vannak, amik meg egyáltalán nem férkõznek be. Akad olyan is, amit nemes egyszerûséggel csak tölteléknek neveznék. Ám ezen marcona tények felett elsiklom, és inkább a pozitív oldalát fogom meg a dolgoknak, már megint! 😉
Ugyebár elsõre az tûnt fel, hogy a borító mennyire el lett találva. Mind külcsín, mind belbecs tekintetében. A korong hallgatása közben feltûnt, hogy a színek mennyire harmonizálnak a muzsikával! Érdekes, hogy ezt a dolgot nagyszerûen sikerült az elsõ két maxi klipesítésénél is visszaadni! (Watercolour, Witchcraft) A hangzás pedig egyszerûen pazar. A hangszerek nagyszerûen elkülönülnek egymástól, még akkor is, amikor szerencsétlen gitár olyan torzításon/effektezésen esik át, hogy nem szabadna ráismernünk! 🙂
Sok jó pillanatot kaptam az Immersion lemeztõl. Liam Howlett vendégeskedése pedig külön öröm volt, és a lemez egyik legjobbját szülte. Remélem a banda hamarosan elengedi ezt a korongot, és elõrukkol egy újabb mestermûvel, ami méltó utódja lesz ennek. Nem lesz egyszerû dolguk. Bár korántsem tökéletes lemez az Immersion, de nagyon közel áll hozzá!
Csúcspont(ok): Immunize, Watercolour, Witchcraft, The Island 1-2, The Vulture
Mélypont(ok): Salt in the Wounds (nem annyira rossz, de inkább maxi B oldal, mint lemezindító!), Self vs Self (mi a tökömet szerencsétlenkedik itt az In Flames?)
10/9