A Billog történetének első klipje, a Ric$ & Green történetének első klippremiere! – Zahorán Csabival beszélgettem ismét! 🙂
– Most már mondhatjuk, hogy jó ideje hallgat a Billog, ami az új dalokat illeti, hiszen utoljára 2010-ben adtatok ki lemezt. Mi tartott hat évig?
– Miután végérvényesen hazaköltöztem Angliából 2009 végén, akkor álltunk neki Laczkó Tomival ketten a Till Death Do Us Part lemez felvételének, ami aztán 2010 elején készült el és jelent meg, továbbra is szerzői kiadásban. Közben felköltöztem Budapestre is és az volt a kitűzött cél, hogy majd a friss hanganyaggal keresek új társakat a közös zenéléshez. Ez a projekt elég hamar félbeszakadt, mivel márciusban csatlakoztam a Blind Myselfhez, majd két évvel később az Insane-hez, ahol szintén két évig zenéltem. Nem mondom, hogy a 4 év alatt egyszer sem kacérkodtam a gondolattal, hogy közben párhuzamosan csinálgassam a Billogot is, de végül se időm, se energiám nem maradt erre. Aztán 2013 végén megtaláltam a társakat a Billog újraélesztéséhez és 2014 eleje óta hivatalosan is újra aktív a banda. Egy a régi számokból álló best of jellegű masszív koncertprogram összegyakorlása mellett, miközben azért itt-ott bele is nyúltunk a régi nótákba, természetesen már új témákon és dalokon is dolgoztunk, de semmiképp sem akartunk elkapkodni semmit. Eredetileg tavaly nyárra terveztünk volna egy dal/klippremiert, amit aztán a gitáros poszton történt változás eléggé megcsúsztatott. De így legalább tényleg volt időnk a végletekig kidolgozni minden apró kis részletet a dalon, haha.
– Ez a zenekar történetének első klipje. Adja magát a kérdés: Miért vártatok eddig a mozgóképes megoldással?
– Eléggé hektikus életpályát tudhat maga mögött a zenekar, ráadásul a két legutóbbi lemezt ketten csináltuk Tomival, amitől függetlenül persze lehetett volna klipet készíteni, de valahogy mindig is azon őrlődtem, hogy legyen előbb egy stabil felállás, aztán majd jöhet egy klip is. Persze volt idő, hogy gondolkoztam azon, hogy a Till Death lemez valamelyik dalához kéne csinálni valami kisfilmet, de aztán végül nem lett belőle semmi. Gagyi cuccal semmiképp se szerettem volna kijönni, úgyhogy inkább elengedtem a dolgot egy idő után, mivel komoly ötlet, elképzelés nem volt, azért meg nem akartam csinálni valamit, hogy csak legyen, a visszatérés után meg nem akartam már ezzel foglalkozni.
– Kinek az ötlete alapján született meg a klip? Elég szokatlan képi megoldásokat használtatok, amitől a végeredményt nyugodtan mondhatjuk különlegesnek. Az egyediség volt a cél?
– Az én elképzeléseim elevenednek meg a klipben, habár az eredeti terv egyáltalán nem az volt, amit most láthattok, haha. Ugyanakkor örülök, hogy ilyen véleménnyel vagy az elkészült műről, hiszen igen, mindenképpen a különlegesség, az egyedi képi világ volt a célkitűzés, miközben mivel ez a zenekar első klipje, valamint az első olyan stúdiófelvétel, amin Kristóf és Ádám játéka hallható, mindenképp image központú klipet szerettünk volna. Eredetileg nyár végén, ősz elején, kültéri felvételeket képzeltem el, de egyrészt a dal felvételeinek kissé megcsúszása, a közben zordabbra fordult időjárás, valamint a tökéletes helyszín hiánya miatt is ezt el kellett vetni. Aztán beltéri helyszíneken gondolkozva hamar eszembe jutott a tökéletes és kézenfekvő megoldás, ami a hostelnek (ahol dolgozom) is helyet biztosító Casa de la Música épülete, ahol két teremben folytak a munkálatok. A felvételek Kabdebó Tamás egyszemélyes hadseregével készültek, aki viszont igencsak sűrű egyéb kötelezettségei miatt végül nem tudta magára vállalni a vágási munkálatokat is, amihez egy régi jó barátomat, Farkas Christiánt sikerült megnyernem, akivel már több ízben is dolgoztam együtt korábban, és biztos voltam benne, hogy gördülékenyen fognak menni vele a dolgok és a végeredménnyel is elégedettek leszünk. Miután egy előzetesen összeírt vázlatos forgatókönyv alapján összerakott egy egyébként már kezdésnek is elég erős alapot, összeültem vele, hogy aprólékosan végigmenjünk minden snitten, és végül két igencsak hosszúra, de annál eredményesebbre sikeredett munkamenet alkalmával sikerült is kialakítani ezt a valóban különleges képi világú, nem annyira hétköznapi kisfilmet. Eredetileg lett volna egy sztoriszál is, amit le is forgattunk még a Tomival, de annyira pörgős és sűrű lett így is a végeredmény, hogy végül feleslegesnek láttuk beleerőltetni még a klipbe azt is.
– Beszéljünk kicsit magáról a dalról is! Mi ihlette a Waste Of Time-ot?
– Nem szeretném különösebben senki szájába se rágni a mondanivalót, nem szokásom, illetve szeretem meghagyni a hallgatóknak azt a szabadságot, hogy úgy értelmezzék a dalt, ahogy szeretnék. Szerintem elég sokféleképpen lehet egyébként értelmezni, hiszen engem is elég sok minden inspirált a szöveg megírásakor. Az intro basszustéma, illetve a szám fő témája már viszonylag régebb óta a tarsolyomban volt arra várva, hogy kerek egész számmá összeálljon egyszer és a szöveget is viszonylag régebben elkezdtem írni, ami aztán az idők során elég sokat változott, illetve szépen formálódott. Röviden úgy tudnám egyébként összefoglalni, hogy az elengedésről, elválásról szól az élet legkülönbözőbb területeire vetítve… Legyen szó egy barátról, zenésztársról, kapcsolatról vagy akár munkatársról. Én amúgyis eléggé időérzékeny vagyok, nem szeretem vesztegetni az időmet semmire és senkire, azt pedig különösen rosszul viselem, ha valaki az időmmel játszik. Ezeket fel kell ismerni, és ha valaminek valóban nincs értelme, nem fejlődőképes, akkor attól az a személytől, dologtól egész egyszerűen meg kell válni, ki kell iktatnia az embernek a saját életéből, még ha sokszor ez nem is olyan egyszerű.
– Hol készült a felvétel?
– A felvételek Kecskeméten a Nova Prospect zenekar házi stúdiójában (AREA 51) készültek, mindannyiuk lelkes közreműködésével. Nagyon régre nyúlik vissza az ismertségem, barátságom velük, nem utolsósorban pedig nagy rajongója, tisztelője is vagyok a zenekarnak. Mindig is nagyon tetszettek a saját hanganyagaik, majd a későbbiekben a Stubbornos cuccok is és már a Bekes Projekt lemez előtt is elkezdtem beszélni arról Jocóval, hogy jó lenne együtt dolgozni már egyszer. Akkor ez nem jött össze, de aztán adta magát a dolog, hogy újra elkezdjünk erről beszélni és elég hamar sikerült is tető alá hozni a dolgot. Mindenképp egy minél élőbb, minél természetesebb, de azért modern hangzást akartunk, ami egyrészt egyedi, eltér a mostani trendektől, valamint hűen tükrözi a valós, élő hangzásunkat is. Szerencsére ezek mind ismérvei a Billognak, így nem kellett csalni semmin se, egész egyszerűen a próbatermi/koncerthangzásunkat kellett minél ütősebb formában visszaadni, és bátran állítom, hogy ennyire még soha nem voltam elégedett egyetlen hanganyaggal sem, amin valaha játszottam. Iszonyatosan maximalista vagyok, magammal, a saját dolgaimmal kapcsolatban meg pláne. Van, hogy nehezen tudom szavakba önteni azt, amit a fejemben hallok, mint végső elképzelés, és sokszor nagyon nehezen mondom rá valamire a végső áment, úgyhogy innen is hatalmas pacsi és köszönet Jocóéknak a hidegrázós végeredményért!
– Milyen zenéket hallgatsz, kik hatnak Rád mostanában?
– Ahogy azt a múltkori nagy átfogó interjúban is mondtam, vannak az örök kedvencek, mint a Relentless lemez a For The Fallen Dreamstől, a Dead Ends a Heights-tól, valamint a Gideon diszkográfia, ezek bizony továbbra is napi szinten pörögnek a legkülönbözőbb post rock lemezekkel együtt, régi kedvencek, új felfedezettek vegyesen. Most, hogy jön az új Deftones album, sokat megy újra a teljes életmű, illetve egy sajnálatos apropó kapcsán, a The Ghost Inside teljes diszkó is újra állandó vendég lett a lejátszómban.
– Mikorra várhatjuk az új lemezt? Lesz belőle kézzel fogható?
– Ahogy azt már korábban is mondtam, továbbra sem szeretnénk semmit se elsietni, ugyanakkor nagyon jól haladunk az új dalokkal. Az idei év elejét tudatosan a számírásra fókuszálva töltjük, és jelenleg 4 új számunk is van, ami a következő hanganyagra egész biztosan fel fog kerülni, illetve van még egy, amit most nagyon előre vettünk a fontossági listán végső kidolgozás tekintetében, amit aztán szintén egy klippel megtámogatva májusban szeretnénk kihozni. Hogy miért is tartjuk ezt ennyire fontosnak, az hamarosan ki fog derülni, de egyelőre nem árulhatok el erről többet… Aztán ha minden jól megy, én az idei év végét, jövő év elejét tartom reális célkitűzésnek, hogy felvegyünk egy lemezt, amiből egészen biztos, hogy lesz kézzelfogható, fizikai formátum is.
– Üzensz valamit az Olvasóinknak?
– Először is köszönöm mindenkinek a figyelmet és az érdeklődést, tartsátok meg ezt a jó szokásotokat a továbbiakban is! Sosem voltunk egy divatos, vagy agyonhype-olt zenekar, és mindig jóleső érzés, amikor valaki elismeri, urambocsá szereti a zenénket, munkásságunkat, szóval mindenképp arra biztatnék mindenkit, osszátok meg velünk véleményeteket, legyen az jó vagy rossz. Ugyan mi sosem igényeket kiszolgálva, bármilyen külső nyomás hatására, vagy éppen bármiféle megfelelési kényszerből írtunk zenét, de ettől függetlenül persze minden esetben nagyon fontos a visszajelzés nekünk is. Nagyon kíváncsiak vagyunk, milyen reakciókat fog kiváltani ez a dal/klip, és már alig várom, hogy az ilyenkor szokásos promo hadjáratot követően azonnal a már korábban említett új dalra koncentrálhassunk teljes erővel. De nem hagyhatom ki ilyenkor az interjú végén a szokásos közhelyet se, miszerint járjatok koncertekre!!!