Gábor, a Nagaarum énekese és az NGC Prod kiadó főnöke egy roppant érdekes ember. Zenéje behatárolhatatlan, gondolatisága lebilincselő, üzenete mégis figyelemfelkeltő és elgondolkodtató. Formációja, a Nagaarum nemrég hozta ki új lemezét, a The Covid Diaries-t, ennek kapcsán beszélgettünk egy kicsit.
– Azt nyilatkoztad, hogy a Covid Diaries nem volt egy tervezett lemez. Mit jelent ez, hogy képzeljenek el az olvasók egy nem tervezett lemezt?
– Igen, ez a folyamat járvány hatására indult be. Az Apples lemez Isaac Newtonról szólt. Előtte két évvel Mengyelejevről zenéltem. Mind a két anyag jó ívet futott be, az Applesből már alig maradt (500 CD készült). Eltelt ismét két év, úgy éreztem, hogy elkezdhetem a Marie Curie anyagot, de nem ment valahogy. Hanem aztán mikor bejelentette a kormány a vészhelyzetet, mintha alám gyújtottak volna. Pedig pont előtte egy-két héttel jelentettem be a Nagaarum Facebook oldalán, hogy nincs 2020-as anyag. Sokszor a dolgok nagyon kicsin múlnak, ez pont egy ilyen dolog lett. Kevesebb, mint két hónap elég volt a 42 percre, igaz, nem Curie életét dolgoztam fel.
– Sem Mengyelejev, sem Newton, sem Marie Curie nem szokványos témaválasztás. Mielőtt rátérnénk az új anyagra, kérlek mondd el nekem, mi alapján választottad éppen őket?
– Mengyelejevet azért, mert vegyész vagyok, és a kémia az egyik hobbim is. Csoporttársammal periódusos rendszer barkochba-t rendeztünk párszor, és ennek segítségével egy idő után oda-vissza fújtuk. Mengyelejev egyébként egyike volt az általam legnagyobbnak tartott tudósoknak. Nemcsak kihagyta a helyeket a még fel nem fedezett elemeknek, hanem bizonyos kémiai és fizikai tulajdonságaikat meg is jósolta. Ne feledjük el, hogy az anyagszerkezet ismerete még erősen hiányos volt akkoriban. Hihetetlen intellektusa mellett pedig rém egyszerű életet élt. Már világszerte ismert ember volt, mikor még mindig vonatozott, sőt, a legolcsóbb osztályt használta, mert szeretett társalogni a nép emberével. Newton pedig akkor kattant be, amikor Neil DeGrasse Tyson műsorában a Cosmos: Space Time Odyssey-ben róla, Halleyről és Robert Hooke-ről volt szó. Zseniális az a sorozat. Tyson érthető formában magyaráz el komolyabb tudományos összefüggéseket, gondosan ügyelve arra, hogy történelmi tényeket is közöljön az adott korról. Newtonról ugye tudjuk, hogy létrehozta a differenciál matematikát, de olyan szinten volt szociopata, hogy ha nincs Halley, az összes felfedezése semmibe vész. Az ember, akinek egyetlen hű barátja volt. De ezek csak szilánkok… Aki belemélyed Newton életrajzába, szinte kizárólag érdekes és különleges dolgokat talál róla. Marie Curie pedig egy olyan kutató, aki kétszer kapott Nobel-díjat. Fizikai és kémiai téren is elnyerte. Nagyobbik lánya szintén Nobel-díjas lett, a kisebbik meg híres zenekritikus, haditudósító és diplomata, és 102 évet élt.
– Ha sztereotipikusan szemléljük ezeket a zenéket, az átlagember talán nem is gondolná, hogy ilyen témákat boncolgatnak ezek a lemezek. Mennyi ideig tart egy-egy koncepció kitalálása, a lemezekre való rákészülés és maga az alkotási folyamat?
– Ez változó. A D.I.M. talán az az anyagom, ahol a legmélyebb metaforikus szövegeim szerepelnek. Lényegében érthetetlen, ha nem kémiában jártas ember hallgatja. Azzal sokat is szenvedtem. Koncepciómentes viszont. Egy-egy dal egy kémiai elem. Az Applesnél maga a sztori volt nehéz, utána a szövegekkel inkább a fordító – narrátor Szabó Roli dolgozott sokat. A D.I.M – nél törekedtem a keresztrímelésre, az Applesnél már nem. Aztán jött a Templom, ahol rejtett mondanivaló megy végig, és a nagyja halandzsa, illetve inverz beszéd. A hangszeres témákkal nem vesződöm általában sokat, mert egyrészt nagyon egyszerűek, másrészt a dob gép (az Eventvm Fatali kivételével). Viszont garantáltan ledobolható minden Nagaarum lemez, nem komponálok hülyeségeket. A szintetizátorra szoktam sok időt hagyni, egyrészt mert a Nagaarumban ezt és a basszusgitárt tartom a legfontosabb elemnek. Több, mint tíz éven át tanulmányoztam egyetlen analóg szimulátort, lényegében 12 éve a Reason 5 Thor-ját használom. Ósdi, fapados a maiakhoz képest, és a legjobb.
– Ha hasonítanod kéne valamihez a Nagaarum zenei és hangulati világát, kihez, mihez hasonlítanád?
– Nézd Rics, ezzel csúnyán öngólt lehet rúgni, mert nyilván bizonyos részek emlékeztetnek más bandákra, de ha ezeket leírom, akkor a hallgatóim illetve kritikusaim fele jól kiröhög.
Kénytelen vagyok kifarolni ez alól a válasz alól… Vagy tudod mit? A legnagyobb vágyam, hogy valaki a pszichedelikus részeket az 1967 és 77 közötti Pink Floydhoz hasonlítsa.
Amúgy a Metal Archives-en az alábbiakhoz hasonlítják:
Blut aus Nord France (12)
Burzum (12)
Shining (10)
Obsidian Kingdom (9)
GuilThee (8)
Astru (6)
Thy Catafalque (4)
Ulver (3)
– Sosem volt a Nagaarum egy habkönnyű slágergyűjtemény, de az új lemez még talán a korábbiaknál is komorabb, sötétebb, már-már nyomasztó néhol. Ennyire sötéten élted meg ezt az időszakot?
– Nem éltem meg sötéten ezt az időszakot. Nálunk itt a kis faluban nem sok hatását éreztük a járványnak. A sötét felhangokat vagy inkább le-hangokat inkább azok a víziók szülték, amit a világban zajló események keltenek bennem időről – időre. Ennek ellenére bizakodó is vagyok, csak szerintem a problémáinkra a megoldás nem lesz rombolásmentes. Várom a négy lovast.
– Akkor mondhatjuk azt, hogy a vírus vége valami újnak a kezdete, ha szentimentálisan akarunk fogalmazni?
– Azt nem tudom, hogy a vírus a kezdete-e valaminek, könnyen lehet, hogy még nem. Isaac Newton 2060-ra jósolta a világvégét. Igen. Amikor nem éppen azt számolta ki, hogy a bolygók miért olyan messze vannak a Naptól, ahol vannak, vagy nem épp azt fedezte fel, hogy a prizma nem megszínezi, hanem alkotóelemeire bontja a fényt, Biblia számfejtésekkel babrált. Érdekes, hogy ő nem annyira a tudományos szereplésre vágyott, leginkább azt szerette volna, hogy a bibliai jövendölései miatt emlékezzenek majd rá. Az, hogy a járványnak mi lesz a végkimenetele, még rajtunk is áll, hiszen, ha mindent onnan folytatunk, ahol abbahagytuk, akkor ez semminek nem lesz a kezdete.
– Ugyan nagyon elkanyarodunk ezzel a kérdéssel a zenétől és a daloktól, mégis érdekelne a véleményed! Szerinted mi az, amit ezek után gyökeresen máshogy kell, kellene csináljunk? Mi az, amit mindenképpen el kellene hagyjunk?
– Nekem csak tippjeim lehetnek, pontos megoldó képlethez nem vagyok elég okos. Úgyhogy tippekként… A legtöbb gondot az okozza, hogy túl sok ember él a Földön. Az országok kormányai pedig nem hajlandók a gazdaságot a folyamatos növekvés módszerén kívül máshogy működtetni. Ehhez egyre több ember, és egyre több energia kell. A Föld viszont egy véges rendszer. Ha radikálisan kellene megfogalmaznom: le kellene tizedelni az emberek számát. Itt csak az a gond, hogy önmagát mindenki fontos és szükséges egyednek érzi, nem lenne olyan, aki azt mondja, hogy én is megyek szívesen a kilenctizedbe… Tehát ez nem működik. Születésszabályozás. Na de hol? Ki az aki kijelöl népcsoportokat, akik ne szaporodjanak? Ilyent nem lehet csinálni. Fogyasztás. Mindenkinek mindenből kell egy. Vagy három. Húsfogyasztás. Tizenhatszor annyi embert lehetne etetni, ha a takarmánynövényeket nem állatoknak adnánk, hanem emberi kajának dolgoznánk fel (kiszámították). Vagy egytizenhadod annyi földterület kellene szántónak, ez nézőpont kérdése. Viszont az emberek szeretnek húst enni, nem tudod erről meggyőzni őket, hogy le kellene róla mondani. Tudtad, hogy az USA áramfogyasztásának a legnagyobb százaléka a középnyugati kukoricaföldek öntözésére megy el? Takarmányt termelnek a szarvasmarháknak, aminek aztán csak a legnemesebb részeit eszik meg, a többi megy a szemétbe. A marhafarmokról az ürüléket pedig a Mexikói-öbölig szállítják le a folyók, ahol az eutrofizáció kikapja az oxigént a vízből tömeges halpusztulásokat okozva. De mit csinál az amerikai? Nem a húsevést venné vissza, a-a… Azt mondja: tenyésztessünk a brazilokkal marhát, vágják ki az őserdőket, és legeltessenek ott… Az emberiség pazarol. Ez a nagy baj.
– Az a helyzet, hogy ezeket mind tudtam, de így egyben, töményen nagyon durva volt olvasni. Te is ilyen okból hagytad el a húsevést?
– Én egészségügyi okokból lettem vega. Több ízületem is kezdett berottyanni, de ez a döntés úgy néz ki, hogy visszafordította a romlást. Aztán rájöttem, hogy nem csak az embereknek jó ez, hanem az állatoknak és a bolygónak is. Mondjuk, nekem szerencsém van a váltással, mert abszolút mindenevő vagyok. Azt szoktam mondani, hogy a kedvenc ételem az ebéd.
– A ma reggeli Facebook-posztod szintén szöget ütött a fejembe, miszerint akkor jöhet az új Nagaarum lemez az amerikai zavargásokról? Mintha kicsit több lenne a nyugtalanító dolog mostanában, nem? Bár ez ihletforrásnak nem utolsó azért…
– Az a poszt csak egy groteszk vicc volt. Szinte biztosan nem fogok aktuálpolitikáról zenélni. Az a Rage Against The Machine-nek megy jól. Jut eszembe, írhatnának már új lemezt, most a téma is adott lenne nekik. Nem tartom magamat sem liberálisnak, sem monarchistának. Tökéletesen el tudok határolódni minden politikai oldaltól. Ez kábé úgy nyilvánul meg, hogy ha otthon vagyok a családomnál, akik tősgyökeres jobbosok, védem előttük az egyébként Magyarországon nem létező munkáspártokat, a gyárban, ahol dolgozom, ott meg érvelek a jobb oldali értékek mellett. Egyfajta hidat próbálok építeni, ahol kozmopoliták és nacionalisták tudnának egymás között emberként viselkedni. Ez egyébként eddig még nem sikerült, és szerintem nem is fog. De próbálkozom. És igen, nagyon sok a nyugtalanító dolog a világban, de hát az ember már csak ember marad.
– Ez annyira jól összefoglalta a dolgot, hogy vissza is kanyarodunk a zenéhez! Ugyanis nem csak zenélsz, hanem lemezkiadással is foglalkozol. Mi ösztönzött arra anno, hogy kiadót alapíts?
– A Kuiper split, a Rabies Lyssa és a D.I.M. kiadása után kicsit naivan azt hittem, hogy már csak komponálnom kell, viszont a Homo Maleficus megírásakor lógott a kezem a bilibe, hogy megint kajtathatok kiadó után a CD megjelentetése ügyében. Előtte az NGC Prod embrionális állapotban létezett, és éppen nem sokkal azelőtt jelentettem meg vele az Astruval közös kazetta splitet. Jól van mondom, akkor mostantól az NGC Prod lezárja a CD-R korszakot, és elkezd CD-ket is megjelentetni. Volt sok gebasz a megvalósítás körül, de mostanra már bejáratottan megy ez is.
– Mennyire térül meg egy-egy kiadvány? Milyen példányszámokról beszélünk?
– Eddig csak csereberékkel sikerült. Kazetták kis darabszámban készülnek (20-30). CD-knél ez nem járható út, mert lényegében ugyanannyiba kerül 100 db, mint 500. Úgyhogy utóbbinál nagy a kezdeti befektetés, viszont van bőven cserealap. A disztró kínálatát pedig a csereberék bővítik. Megtérülés nehezen, de van, haszon nincs. Amint pluszban vagyunk, máris jön az újabb kiadás.
– Akkor mondhatjuk, hogy ez a kiadózás színtiszta szerelem kvázi?
– Természetesen az.
– Mekkora jelenleg a kiadó katalógusa?
– Ha a névsorra, illetve a kiadványokra gondolsz, itt van az összes eddigi megjelenés: www.ngcprod.com
Most jön az NGC026 katalógusszám a sorban, ha gyors adatot szeretnél lehozni.
– Mik a kiadó, és mik a te személyes terveid a közeljövőre?
– Szeretnénk annyira talpra állni, hogy a nullás forgalmat ki tudjuk hozni külföldi csereberék nélkül is, mert bevallom, ez a leginkább nyűgös része az egésznek. A posta szállítási költségei pofátlan szintre nőttek, miközben a szolgáltatás minősége zuhan. Minden ügyfelet igyekszünk a Foxpost felé terelni. Ott is volt már hiba, de nincsenek iszonyat késések, nincs sorban állás, és jóval olcsóbb, már 2-3 CD / kazetta nagyságrendtől felfelé. Ha kiadványokra érted, akkor Nagaarum és In Vacuo CDk jönnek, P.F.A. vinyl és Korhadt kazetta. A Nocrul új anyagát is várom Khruléktól, a pénzügyi helyzet függvényében azt is szeretném idén kihozni. A személyes tervem pedig az, hogyha mindez összejött, töltök két kisfröccsöt.
Ha szeretnél jobban utánanézni a Nagaarumnak, vagy a kiadónak, az alábbi linkeken teheted meg: