2026. június 24–27-én, Mártélyon, a Tiszapart Campingben újra megrendezésre kerül a Lowland Fesztivál. Győri Gergelyt, az esemény főszervezőjét kérdeztük az esemény múltjáról, jelenéről és jövőjéről.
Ti akkor kezdtétek a fesztiválozást, amikor más abbahagyta, a pandémia idején. Hogyan emlékeztek az indulásra?
Nagyon ki voltunk bukva az egész szituáció miatt. Egy hirtelen jött, illuminált állapotban született ötletből lett a Lowland. Egyszerűbben: bebasztunk a kertben, és kitaláltuk, hogy csinálunk egy saját fesztivált, ahová elhívjuk a haverokat meg a haver zenekarokat, aztán jó lesz. 😀
Milyen tapasztalatokal gazdagodtatok az előző években, amelyeket az idei évben már be tudtatok építeni a szervezésbe?
Nem szabad túlvállalni magunkat, mert belebukunk. Meg olyan nincs, hogy nem kell még egy segítő kéz. De millió kis dolgot fel lehetne sorolni ide, mert próbáljuk levonni a következtetéseket minden évben.
Idén lesz egy nulladik napotok is, erről mit érdemes tudni?
Idén első alkalommal tartunk nulladik napot. Egyelőre talán tesztüzemmel, megnézzük milyen. Ugye parkolópartyt szinte mindig csináltunk, de idén kicsit továbbgondoltuk. A DIY színpadon lesz összesen 4 fellépő, egy kis warm-up a fesztiválhoz. Még olyan félgőzzel, de már kinyitjuk a kapukat, legalábbis ez a terv, aztán majd kiderül.
Az idei év újdonsága Lowlanden a DIY színpad. Mi ez, és mi indokolta azt, hogy ezt is beépítsétek a fesztiválba?
Lényegében az indokolta, hogy annyira sok megkeresést kapunk kisebb zenekaroktól, hogy már nem lehet elmenni mellette úgy, hogy „nem fér be, és pont”. Mint zenész, pontosan tudom, mekkora nehézség bekerülni egy-egy rendezvényre. Itt ennek próbálunk lehetőséget adni, hogy minél többen felléphessenek. Ha máshol nem is könnyen, azért nálunk igen. Szívem szerint lenne 10 színpad meg 300 zenekar. Haha.
Hogyan reagál a helyi közösség és a környezet egy metál fesztiválra? Volt-e ezzel kapcsolatban konfliktusotok? Hogyan sikerült integrálni a rendezvényt a régió kulturális életébe?
Szerencsére jól reagálnak rá a mártélyi lakosok. Sokan kilátogatnak a fesztiválra, persze nekik ingyenes is a belépés, de azt tapasztaljuk, hogy még ha nem is teljesen rajonganak az ilyen zenéért, azért kellemesen tudnak szórakozni nálunk. Persze volt már pár nézeteltérésünk, de a többség mégis pozitívan fogadja a dolgot. Ehhez persze kell az is, hogy a közönségünk kulturáltan tudjon viselkedni a faluban vagy a tájvédelmi körzetben is, vagy ha épp nem, akkor arra a szervezőség azonnal reagál.
Hol látod a Lowland helyét a hazai fesztiválpiacon?
Sajnos elég aprók vagyunk, de talán nem is a hazai pályát érdemes nézni, mivel nagyon kihalóban van már. Maroknyi rendezvény van csak, akik próbálják ezt az egészet életben tartani. A környéken vannak nagyon színvonalas kis fesztiválok, mint pl. a Metal Gate, Kaltenbach, Gothoom vagy, hogy hazai példa is legyen, a Fekete Zaj, akikről érdemes példát venni, és hát van hova fejlődnünk.
A látogatók előnynek tartják a fesztivál családias hangulatát, ez egyfajta védjegy nálatok. Hogyan lehet megőrizni ezt egy egyre növekvő eseményen?
Na, ezt nehéz megmondani, mert nem vagyunk egy nagy iramban növekvő fesztivál. 😀
De talán a közvetlenség és az őszinteség a kulcsszó. Nem csak mondjuk, hanem tényleg egyek vagyunk a közönséggel vagy a zenészek soraiból bárkivel, és ez az egyenrangúság szerintem megteremti azt a légkört, ami családiassá teszi a Lowlandet.
A lineupotok évről évre felvonultatja a fémzenei undergroundot. Van-e olyan hazai, vagy akár küldöldi szereplő, aki nektek az álom-fellépő kategória?
Én nagyon szeretném egyszer látni a Lowland plakátján a DTA-t, a Behemothot vagy hazai fronton a Thy Catafalque-ot. Vagy nem is tudom, egy Cannibal Corpse sem mutatna rosszul…
Milyen daytime programokkal készültök?
Vannak hagyományőrzőink, ahol mindenféle 1000 éves hagyománnyal meg lehet ismerkedni, ők már a legelső fesztivál óta jelen vannak. Lehet videójátékozni, kvízeken részt venni, társasozni, minden évben volt valami elmebeteg rajzversenyünk vagy battle vest szépségversenyünk. De vannak random megmozdulások is, mint például a Run to the Hills. Idén újdonság lesz a Barbár Kupa, ahol erős emberek mutatják meg a tudásukat, és állítólag pár dolgot a fesztiválozók is kipróbálhatnak majd. Illetve csinálunk bringatúrát is a tájvédelmi körzetbe, hogy kicsit jobban megismerjék a fesztiválozók ezt a gyönyörű helyet.
Egy fesztivál megszervezése több hónapos vagy akár egy éves munka. Nektek mikor van az a pillanat a fesztivál alatt, amikor hátraléptek, megisztok egy sört, és azt mondjátok: igen, ezért megérte az egész meló?
Talán nincs is ilyen pillanat. Inkább több kicsi van, de szerintem ez a szervezőségen belül is egyénenként változik. Viszont a kapunyitás mindig emlékezetes pillanat, vagy a legelső koncert előtti welcome drink, a családi fotó az utolsó napon, vagy amikor a legkitartóbbakkal napfelkeltéig bulizunk, és a Death Voice of the Souljára elbúcsúztatjuk a fesztivált. De ezekben a dolgokban a közös a közönség és az az energia, amit tőlük kapunk. Valószínűleg ezért éri meg csinálni.