Rendezte: Fonyó Gergely
Föszereplõ(k): Szabó Kimmel Tamás, Scherer Péter, Fenyõ Iván, Hegedûs D. Géza, Kiss Tünde, Valentin Titánia
Történet: Fenyõ Miki szüleivel hazatér Amerikából. Ám az ígéret földjéhez szokott tini nehezen birkózik meg a „cuclizmussal” (szocializmus). Aztán elhatározza, hogy Õ lesz a következõ Jerry Lee Lewis. Ám idehaza ez nem is biztos, hogy annyira egyszerû…
Azt azonnal tudtam, hogy ezt a filmet meg akarom nézni. Pont, mint anno a Mammia Mia!, ez a film is érdekelt, és talán nem is véletlen, hogy annak farvizén evezett be a mozikba. Annyiból nem említeném egy lapon a két alkotást, hogy míg amaz világsztárokkal készült, egy idilli környezetben, addig e film magyarokkal, magyaroknak, Magyarországon. Például. Arról nem is beszélve, hog a Hungáriát talán mindenki szereti, míg az Abbát nem biztos. De térjünk a lényegre! 🙂
Nos ez a film mûködik. Nem is kicsit. Akinek benne van a lábában a bugi, az már a fõcímnél elkapja a feelinget. A színészek egytõl egyig remek választások. Felesleges kiemelni bárkit is, ám Szabó Kimmel Tamást mégis szeretném. Nem elég, hogy remekül játszik, de pazarul is énekel.
A rendezõ, Fonyó Gergely számomra már az Idegölõvel is bizonyított, ám itt még jobban brillírozik. A képek jók, a beállítások is teljesen „hálivudi” szinten vannak. A forgatókönyv is rendben van, nem hat idegennek, mikor itt-ott rágyújtanak egy-egy dalra. Ami felettéb meggyõzött, az akkor is az, hogy mindenki felénekelte a saját dalait, és nem tátogott. Pedig egyszerûbb lett volna. A táncok koreográfiája is nagyon jó, sokszor volt kedvem táncra perdülni, holott nem vagyok egy Fred Astaire…
Külön plusz pont, hogy nem futottak bele a készítõk apró bakikba! (Gondolok itt olyasmire, hogy a képben feltûnik valami adott korhoz nem illõ utcanévtábla, autó, stb.)
A Budapest Filmnek és a kedvezõ árnak köszönhetõen a blu-ray kiadást választottam. A DTS-HD Master Audio hang remekül szól, igazán telt, és minden hangszórót megdolgoztat. A kép néhol kissé „maszatos”, ami egy 2009-es film esetében nem igazán bocsájtható meg… Nem zavaró, és nem is annyira észrevehetõ, de sokadik megtekintés alkalmával nekem már feltûnt. Az extrák jók, és viszonylag sok is. Néhány interjút a szereplõkkel, esetleg a még élõ Hungária-tagokkal el tudtam volna képzelni! 🙂
Összhatásban kötelezõ vétel mindenkinek, akinek egy kicsit is tetszett a film!
10/10!