Másfél év, kilenc önálló és két kollab koncert – ez a mérlege a Dis is Debrecen nevű koncertsorozatnak, akik a punk színtér erősítését tűzték ki célul a cívisvárosban. Hogyan és miért indult? Mik az eredmények és mik a célok? Interjú a Dis is Debrecen szervezőivel, Birtók Benjáminnal és Dobos „Paci” Attilával, a kilencedik bulijuk délutánján.
Hogyan indult ez a sztori?
2023 nyarán találkoztunk, és novemberben már meg is volt szervezve az első buli.
Ennyire inspiráltátok egymást?
Paci: Igen.
BB: Igen, először egy FFB koncerten futottunk össze, ez volt Paci előző zenekara. Én utána kimentem egy másik koncertjükre Berettyóújfaluba. Nagyon hamar kiderült, hogy ugyanazt akarjuk, így a koncepción nem nagyon kellett alakítani.
Paci: Eltérő szinteken vagyunk, ezért kellünk ehhez pont ketten. Én a technikai részt viszem; hangosítás, stb. BB meg viszi a social marketing, helyi egyeztetés, satöbbi dolgokat. A zenekarok toborzását ketten csináljuk.
Ha Debrecen könnyűzenei történetét nézem, akkor az látszik, hogy voltak tematikus rendezvénybrandek – mint például a rap zenét szervező RH Party, vagy a Debrecen ’N’ Bass – de a rockzenén belül ennyire tematikus dolog, mint ti, ezelőtt nem létezett…
BB: De, volt a This Is Bihar, ott főként a hardcore volt az irányvonal, de belekeveredtek punkos dolgok is. Sokan azt is hitték, hogy a Dis is afféle „jogutódja” nekik, de ilyesmiről nincs szó, csak a szellemiséget visszük tovább. De valóban, ennyire tematikus sorozat, mint mi, tényleg nem volt.
Adja magát a kérdés, hogy ez miért született meg? Nektek volt igényetek erre, vagy a közönségnek?
Paci: Nekünk is és a közönségnek is… Debrecenben sokáig azért nem működött a punk szcéna, mert nem voltak punk helyek. Pesten miért látsz annyi punkot? Azért mert vannak helyek, koncertek… és sokan innen nem is járnak fel. Anyagi helyzet vagy más miatt. Én ugye már Pesten lakok, és nem sok debreceni arcot látok arrafelé.
Hiányzott Debrecenből a punk?
BB: Mint ahogy minden más is hiányzik innen… nem tudom, már hányan hányszor mondtuk ezt el, de itt régen minden volt: rap bulik, metál bulik, punk bulik, sok klubvolt. Aztán a 2010-es évek után minden kihalt. Nekünk a punk hiányzott a legjobban, ezért mi ezt csináljuk… de ha jönne két metalos csávó, ők meg akkor azt csinálnák.
És nektek miért a punk? Mi a kötődésetek a műfajhoz?
Paci: Hát én punk vagyok. Ennyi.
BB: Én nem vagyok punk, de rocker sem. Mindenféle zenét hallgatok. A punk az egyik műfaj, ami már kisebb koromban jelen volt az életemben. Először a magyar klasszikusok, később pedig innen mentem felfelé… vagy lefelé, tök mindegy, honnan nézzük. Rancid, Sex Pistols, satöbbi. Most már nyilván underground szinten is követem a műfajt, a japán cuccok a szívem csücske, a Confuse, Disclose, Kriegshög, ilyesmik.
A Dis is Debrecen koncertjein tényleg nagyon underground bandák játszanak. Hogyan építitek a kapcsolatot a zenekarokkal, hogyan válogatjátok őket?
Paci: Nekem van most is egy zenekarom, a Gepard SS. Ezáltal más zenekarokat is megismertem. Én már azelőtt is jártam pesti bulikra. Nyilván ha az ember ott van egy afteron a Kriptában, úgymond a belső körökben, akkor sok kapcsolatra tehet szert. Ugye én ezeken a bulikon ott vagyok, vagy zenélek, vagy hangosítok. Tehát legtöbbször haveri alapon, ismeretség miatt hívunk meg valakiket. Akik itt játszanak, azok működő, folyamatosan koncertező bandák, van köztük olyan, aki már külföldi turnét is nyomott le.
BB: Mit számítunk undergroundnak? Most már az underground alatt is van egy underground :D. Szerintem már mindegy, hogy kit minek nevezünk, vagy hová skatulyázunk. De ebből a szempontból én is hasonló vagyok, mint Paci, csak én már nem zenélek aktívan. De rengeteget jártam fel Pestre, koncerteken kapcsolatépítés, satöbbi. Szigeti Marci barátomat például úgy ismertem meg, hogy kollégám volt a budapesti oldalon. Céges rendezvényen találkoztunk, aztán tök hamar kiderült, hogy ugyanabban vagyunk. Ő egyébként az Extreminating Angelben és a Decongestben játszik. Ő általa is ismertem meg zenéket, zenekarokat. De olyan is van, hogy egy zenekar ajánl minket egy másiknak. Hál’ Istennek jó hírünk van.
Én is ajánlottalak már titeket, ha már itt tartunk….D. Nálatok egy este 3-4 zenekar szokott fellépni. Ilyenkor hogyan szoktátok összeválogatni a line-upot? Nyilván ekkora fellépőszámnál adja magát a dolog, hogy egy bandára nagyjából 30-40 perc jut…
Paci: Mi egy zenekart se fogunk lelőni, ha tovább nyomják a műsort. De nincs időkeret egyébként. Itt a környékbeli lakók miatt van az este 22.00 meghatározva elméleti időkeretként. Ezt viszont ez még egyszer sem sikerült betartanunk …:D
BB: Rövid koncerteket nyomnak a bandák, de nem az időkeretek miatt, hanem mert ez műfaji sajátosság, nem pedig elvárás részünkről. A nagyon durva punk/hc körökben a 20 perc feletti koncert már hosszúnak számít. Akár a ma esti programotnézem, akár korábbiakat, azért elég színes a paletta. A punknak minden ágamegjelenik. A mai este tényleg nagyon vegyesre sikerült.
Paci: igazából nem gondolkodtunk tematikus estekben. Legtöbbször ugye az is tényező, hogy melyik zenekar hogy ér rá. De ha nagyon hasonló zenekarok lépnének fel ugyanazon az estén, akkor meg nem lenne ennyire színes és élvezetes.
BB: Igazából, ha van valamiféle tudatosság mögötte, az annyi, hogy vegyes legyen. Szerintem ezek a nagyon vegyes esték a legjobbak. Van olyan máshol, hogy 6-7 zenekaron keresztül ugyanaz megy, szerintem az unalmas. De ma este például van dallamosabb, klasszikus punk, goth punk, van hc és van grindcore.
Szerintem a punk az egyik leginkább nemzetközi műfaj. Magyar zenekarok is sokat mennek külföldre, és ide is jönnek más országok zenészei. Nálatok bukkannak fel külhoni bandák a Dis is Debrecen égisze alatt?
BB: Igen, vannak ilyen kapcsolatok és megkeresések, de konkrétan más országbeli bandának még nem szerveztünk le bulit. De agyalunk ilyesmin. Van tervben egy német zenekar most éppen, meg egy kolozsvári is.
Paci: Eddig vagy olyan zenekar jelentkezett be nálunk, akik nem ebben a műfajban mozogtak, vagy túl későn írtak, és már le voltunk szervezve két-három bulira előre.
A Baross16 nevű hely ad otthont a rendezvényeiteknek. Hogyan akadtatok össze az itteniekkel, milyen az együttműködés?
BB: A hely nagyon régóta üzemel, csak mindig más formában. Sokan azt hiszik, hogy a hely neve Malter, de nem, ez igazából a komplexumon belül található kocsma neve. Amúgy minden van itt: bicikliműhely, irodák és a Malter is. Az én kapcsolatom ide egy, a kocsmát üzemeltető srác volt, Lénárt Attila. Amikor idejöttem önkénteskedni, meg ilyesmik, már akkor szóba került, hogy itt lenne lehetőség koncerteket szervezni… és ez kb. egybe esett azzal, hogy találkoztam Pacival…
Paci: az első találkozás pont itt volt, ahol most ülünk. Leültünk dumáltunk, egyből meglett minden, az ötlet, a logó, a név…
Na, ha már itt tartunk, egy klasszikus kérdés: honnan a név?
Paci: A d-beatet mint műfajt bírom, az egyik legtukóbb sztori….
BB: A Discharge-logót meg már amúgy is annyian lenyúlták előttünk. Köztulajdon.
Paci: Szóval a This is Debrecen adott volt, de mi kitaláltuk, hogy legyen D-vel írva, és ilyesmiken agyaltunk. Ebből lett a Dis is Debrecen. Aznap este kész lett a logó, meg minden, nyomtuk is ki.
BB: Ezt a filozófiát visszük is tovább a plakátokon. Ugye Debrecent is lebombázták a II. világháborúban. Ezt a bombázás utáni képi világot nagyon jól meg lehet jeleníteni plakátokon, flyereken. Direkt kaotikus, apokaliptikus, háborús tematikákat használunk, azért, hogy elrettentsük az embereket a háború értelmetlenségétől. Egy faszság az egész. De vannak zenekarok, akik ezt nálunk sokkal durvábban tolják, ugyanezt a d-beat tematikát nyomják, csak ott már mondjuk egy emberi test szét van rohadva a harcmezőn…
Akkor ideológiailag is kapcsolódtok a műfajhoz ezen keresztül…
BB: Olyan szinten igen, hogy az igazságosság a legfontosabb. Ha zajlik egy olyan értelmetlen véres háború, mint most nálunk a szomszédban, akkor ezzel fel lehet hívni rá a figyelmet.
Voltak kollaborációitok más szervezetekkel, például a mostani kilencedik buli alkalmával a Food Not Bombs Debrecennel.Ezek egyrészt kollaborációk, másrészt jótékonysági színezetű dolgok. Ezekre még érdemes kitérni veletek kapcsolatban szerintem…
BB: Nem is az első főzésünk már velük! Ezeket főleg én találom ki. Itt a Baross16-ban rengeteg ilyen szervezet van. Ugyanazokat az értékeket képviseljük, ezért vagyunk mindannyian itt – miért ne csinálhatnánk közösen valamit? A Food Not Bombs ugye nem az én ötletem, az a világon nagyon sok helyen működik, egyfajta „franchise”. Ők zöldségek és gyümölcsök élelmiszer mentését végzik a debreceni piacokról, és ezekből rászorulók részére főznek. De a Food Not Bombs nagyon sok helyen összefog a punk/hc színtérrel. Ezt a szervezetet magát is ilyen punk arcok alapították. Ha van ilyen ötlet, akkor ezt jelzem Pacinak, ha mindketten azt mondjuk rá, hogy oké, akkor mehet.
Van olyan, hogy nem értetek egyet?
Paci: Nem volt még olyan…
Akkor ezek nem olyan hosszú egyeztetések…
Paci: Nem. A kooperációk egyeznek az eszmékkel. Magát a Dis is Debrecent sem azért csináljuk, hogy megéljünk belőle, hanem hogy fenntartsuk a színteret. Debrecenben nem látni (már) Picsa-pólós kis punkokat kannás borral a kezükben. De több van ebben az egészben ideológioalag, mint ami kívülről látszik. Én nagyon örültem volna, ha a fiatalabb koromban idehozta volna valaki a Mass Reactiont például.
BB: Ezzel én is tök egyetértek. Ha az én tinédzser éveimben ilyen bulik lettek volna, összehugyoztam volna magam.
Pont adtál egy interjút a Debrecinernek, és ott nyilatkoztad, hogy a punkot újra vissza kell hozni a városba. Jelenleg kik azok a városban, akik érdeklődnek a punk kultúra iránt?
BB: Vegyes a közönségünk. 15 évesek, de majdnem 70 évesek is voltak már itt. Kisgyerekek, családok is voltak. Nem láttam olyat még bulinkon, hogy csak 20 alattiak vannak. Mindig nagyon vegyes a közönség. Szerintem minden korosztályra az éhség jellemző. Az idősebbek lejárnak, mert hosszú idő után már megint van valami. A fiataloknak meg tetszik, mert nekik meg tök jogos alap, hogy legyenek bulik a városban. Nagyon sok visszajelzést kapunk, hogy mennyire örül a közönség, hogy ezt csináljuk.
Paci, te saját zenekarral játszottál már a saját bulidon?
Paci: Igen, a Gepard SS-el nyitottuk meg az idei szezont, de a Kihalás nevű bandával is színpadra álltam itt.
Van még valami fontos, de elfelejtettem megkérdezni?
BB: Idén ötven éves a Motörhead, ez kurva fontos!