Rendezte: Franklin J. Schaffner, Ted Post, Don Taylor, J. Lee Thompson, Tim Burton, Rupert Wyatt
Fõszereplõk: Charlton Heston, James Franciscus, Roddy MacDowell, Kim Hunter, Mark Wahlberg, Helena Bonham-Carter, Tim Roth, James Franco, Andy Serkis, Freida Pinto
Történet: Ezt majd minden résznél leírom külön! 😉
Nem kicsit epikus vállalkozás volt végignézni a Majmok Bolygója eddig elkészült hét epizódját. Ezen felül készült hozzá egy tv-sorozat, és egy animációs sorozat is, amelyeket nem foglaltam bele az írásomba. Egyszer talán ezek is górcsõ alá kerülnek. Lássunk is hozzá az utazáshoz! 🙂
A Majmok Bolygója (Planet of the Apes – 1968):
A Schaffner által rendezett elsõ részt tartják sokan a sorozat legjobb darabjának. Tagadhatatlanul remek atmoszférával rendelkezik, és talán itt kapták el legjobban a könyv feelingjét is. A sztori eyszerû, de nagyszerû. 1968-ban fellõnek egy ûrhajót kutatási céllal a világûrbe. A hajó valamiféle kozmikus ködbe/viharba keveredve elõreutazik az idõben kb. 400 évet. Lezuhannak egy bolygón, ahol a majmok uralkodnak az emberek felett. Ráadásul a jövõbeni emberrel elelntétben beszélnek is. Ebbe a furcsa világba kerül Taylor és két társa. Ez a világ pedig nem egy leányálom…
A rendezés kiváló, akárcsak a színészek. A maszkok, a hangulat, minden a helyén van, és olyan, amilyennek lennie kell. Hiába készült 44 évvel ezelõtt, nem fogott rajta az idõ vasfoga. Nem ez a rész a kedvencem, viszont mindenképpen kiemelem, ha szóba kerül a sorozat. Remek film!
10/8,5
A Majmok bolygója II. (Beneath the Planet of the Apes – 1970)
Hamar elérkeztünk a sorozat mélypontjához. Minden tekintetben.
A sztori sánta, ráadásul mindkét lábára: Egy Brent nevû ûrhajós landol a bolygón, és Taylort keresi. Brent döbbenten szembesül mindazzal, amit Taylor már látott az elõzõ részben. És kb. ennyi.
A rendezés gyenge, a sztori csak ócska másolata az elsõ résznek, és a színészek is csak gyenge közepest nyújtanak. A Brentet megformáló Franciscus-al képtelen voltam szimpatizálni. Az elsõ 40 perc még ezek ellenére is ígéretes volt, ám ami utána következett, az már-már paródia is lehetett volna. A telekommunikatív „halhatatlan” emberek, meg az epikusnak szánt gagyi végkifejlett nálam ezt a részt a sorozat leggyengébb darabjává tette. Sajnos ezen a körülményen semmi sem tudott változtatni.
10/3
A Majmok Bolygója III.: A Menekülés (Escape from the Planet of the Apes – 1971)
Miután a második rész végén Cornelius és Zira elmenekült a bolygóról egy ûrhajóval Õk is belekerültek abba az idõsérbe, amibe Taylor. Viszont Õk a jövõ helyett a film készítésének idõpontjára utaztak vissza. Elõször mindenki barátságos velük, és szinte cirkuszi attrakciónak tartják Õket. Ám mikor kiderül, hogy Zira terhes, hirtelen mindenki félni kezd attól, hogy Zira története egy beszélõ majomgyerekkel kezdõdhet. A születendõ gyermekben egyfajta „majom-antikrisztust” látnak, ezért üldözõbe veszik a majmokat.
Ez a rész a szarul sikerült második uán kellemes felüdülés volt. Sõt. Kifejezeten élveztem. A rendezés korrekt, a sztori is egész jól sikerült, és a színészek is kellemes szintet hoznak. A végkifejlet pedig kifejezetten meglepõnek hathat. Jól sikerült rész!
10/7
A Majmok Bolygója IV.: A hódítás (Conquest of the Planet of the Apes – 1972)
Sokan ezt a részt nevezik meg, ha negatív csúcsról beszélünk. Pedig roppant élvezetesre sikerült, kivéve a végkifejletet.
A sztori nem tartogat óriási csavarokat ugyan, de jól fel van építve. Mielõtt Cornelius és Zira meghaltak, és a cirkuszban hagyták a majombébit. Miloból Cézár lett, és már felnõtt. Még mindig keresik, és rettegnek attól, hogy életben van. Az elõzõ részekben felvázolt vírus, mely kipusztítja a kutyákat és a macskákat valóban eljött. A majmok lettek a háziállatok. Cézár ebben a közegben marad magára nagy hirtelen, és gondozójának, pótapjának halála után elhatározza, hogy véget vet a majmok ellenei elnyomásnak.
Az utolsó két részt ugyanaz rendezte, meglehetõsen korrekten. A költségvetés érezhetõen megcsappant, ám ennek ellenére a maszkok nem vesztettek minõségükbõl. Viszont a harci jelenetekre ez néhol rányomta a bélyegét. Ez is volt az, ami zavart a megtekintéskor. A végsõ, túlnyújtott csata kicsit unalmas lett. Ezt a sorozatot nem az értelmetlen hadakozás miatt szeretem, és itt az lett. Mégsem húznám le, hiszen a hangulat, ami nálam fõ szempont, igencsak jó. A színészek is odatették magukat. Ismét egy jól sikerült rész!
10/6,5
A Majmok Bolygója V.: A Csata (Battle for the Planet of the Apes – 1973)
Elérkeztünk a régi sorozat záróepizódjához. A majmok már szinte kizárólaos urai a Földnek. Élnek még ugyan emberek, de a városaik sugárfertõzöttek. A kolónia, ahol Cézár él, a majmok fõvárosa. Egy gorilla a vezetésre vágyik, miközben Cézár megtudja, hogy az emberek városában léteznek felvételek, amelyeken a szülei vannak. Elmennek a felvételekért, ám az emberek ezt támadásnak vélik. Az összecsapás elkerühetetlen…
Ez az epizód méltó zárszó volt akkoriban. Amit ki lehetett hozni a sztoriból, azt kihozták. Vannak benne ugyan logikátlanságok, és zavaró részek, de csak elenyészõen. A költségvetést tovább csökkenthették, hiszen a csatában rengeteg jelenet van, ami ismétlõdik, csak csak más kameraállásból nézhetjük meg. Ám ha ezen túllépünk, akkor ismét remekül szórakozhatunk. A rendezés ezúttal is tisztes iparosmunka, a színészek is korrektül teljesítenek. Jó lezárás!
10/7
A Majmok Bolygója (Planet of the Apes – 2001)
A Tim burton által rendezett epizóddal eljutottunk a sorozat csúcspontjához. Hozzám vastagon ez áll a legközelebb.
A sztori itt is hasonló, mint az elsõ részben. Egy ûrhajós elõremegy az idõben, és a „Majmok Bolygóján” találja magát. Próbál hazajutni, ám mikor szembesül vele, hogy ez a jövõ, és nincs hazaút, akkor az emberek élére állva tenni próbál a békért.
Több szempontból is ezt tartom a csúcspontnak. Rendezésileg mindenképpen. Burton amúgy is a kedvenc rendezõim egyike, de itt nagyon jól elkapta a feelinget. Látszik, hogy nem annyira könyvadaptációt, és pláne nem remake-et akart csinálni, hanem a saját képére formálta a sztorit. És milyen jól tette…
A rendezés pazar, a színészek, fõleg Tim Roth, és Helena Bonham-Carter zseniálisat alakítanak, de Marky Mark is odateszi magát rendesen. Minden szempontból a legjobb rész!
10/10
A Majmok Bolygója: Lázadás (Rise of the Planet of the Apes – 2011)
Kicsit kétkedve fogadtam a reboot-remake hírét. Jobban örültem volna a Tim Burton-féle feldolgozás folytatásának, ám mégis pozitívan álltam hozzá, és nem is bántam meg.
A sztori kicsit a negyedik részbõl táplálkozik, csak kihagyva az idõutazós dolgot. Itt egy gyógyszerkísérlet szövõdménye a majmok intelligencia növekedése. Az Alzheimer ellenszerét keresve jönnek rá, hogy a szertõl megnõ az intelligencia. Aztán mikor Cézár megelégeli az emberek bánásmódját, szintén fellázítja a majmokat.
A lassú lefolyás, a remek rendezés, a kiemelkedõ alakítások mind-mind kiemelik a filmet az átlagból. Remek reboot lett. Olyan érzésem volt utáa, mint az X-Men: Az elsõk esetében. Nagyon várom a folytatást! 🙂 (És egy kis érdekesség: Cézárt a Gollamot is megformáló Andy Serkis alakítja!)
10/9
Remélem nem hagyják abba a szériát, hiszen még mindig úgy érzem, hogy van benne lehetõség, és potenciál! Jöhet a következõ hét rész! 😉