Nestor egy, a trójai háborúban résztvevő, legendás ókori görög harcos volt. Ugyan nem az ókorban, de zenei mértékkel igazán régen vette fel ezt a nevet egy svéd rock banda is, hiszen a Nestor 1989-ben alakult, szóval már akkor hosszúhajú zenét játszottak, amikor többségünknek még odalent ki sem serkent egy szőrszála sem. Mégsem tudhatunk a bandáról igazán sokat, mivel az első album csak 2021-ben jelent meg, de hogy jól megérlelték a muzsikájukat, mi sem bizonyítja jobban, hogy azonnal jelölték őket a svéd Grammis díjra az év hard rock/metal albuma kategóriában. Nem véletlenül, mivel a Kids in A Ghost Town című debüt valóban kiemelkedő volt a dallamrocker felhozatalban, csak a Samantha Fox duettet tudnám feledni…
Három évet követően érkezett idén tavasszal a Teenage Rebel című második album, amelyről szintén elmondható, hogy az Abba okozta svéd zenei mutáció nyomán a DNS-be beépült dallamérzékenységgel elkészült, fülbemászó dalgyűjtemény született az Eclipse, a Treat, a korai Europe és megannyi együttes nyomdokain.
Előzetesen jelent meg a Victorious és a Caroline című kislemez, bár mindkét dal erős, örömömre mégsem ezek a legerősebb dalok az albumon. Ez nem azt jelenti, hogy nem jó dalok, csak azt, hogy ez az album tele van mindennel, amit a dallamos rockban szeretni lehet, ezzel együtt változatos, és mindenhol található valami fogós alkotóelem.
Egy rövid bevezető után az album egy dupla energialökettel indít, nagy buta mosolyt csalva az arcomra. A We Come Alive hasonló hangulatú, mint az előző albumról az On the Run, de kissé gyorsabb tempója és a finom váltások miatt a dal már kezdésként megalapozza a hangulatot. Ez az energia folytatódik a címadó dalban is, Jonny Wemmenstedt gitáros itt rendesen elkapta riffet, de igazán a teljes albumon nem is nyúl mellé igazán.
A következő egy középtempós, de erős balladisztikus vonással bíró dal a legnagyobb refrénnel, ami az albumon található. A Last to Know egy kiváló szerzemény és benne van minden, amit szeretni lehet ebben a bandában. Komolyan azt érzem, hogy ezt a dalt csak Tobias Gustavsson énekes tudja ilyen érzéssel elénekelni, az a hangszín nálam pont betalál. Az érzelmek, amelyek a refrénből áradnak, a hatás érdekében megduplázott énekhanggal, igazán beindítja az endorfin termelését, arra késztet, hogy lehunyt szemmel hagyjam, hogy magával ragadjon. De tényleg! Egymás után többször is meg kellett hallgatnom ezt a csemegét.
A két kislemez továbbra is tarja a magas színvonalat és a tempót, a Victorius erős Journey hatással bír, a Caroline esetében pedig a szám végén erősen addiktív, ahogy a refrén két sorát egy kórus ismételgeti, szinte lehetetlen ellenállni a késztetésnek, hogy ne énekeljük együtt.
A három ballada közül a második, a The One That Got Away egyes részei a legszebb Chicago hangulatokkal operál annyira, hogy ez itt több, mint inspiráció. Erős lassú, de a leggyengébb a háromból.
Három húzós, de eltérő ritmusú dal a folytatás. Az Addicted to Your Love közepes tempójú, kommerszebb megközelítést alkalmaz, és ez az a típusú szám, amelyet könnyen kiadtak volna kislemezként a 80-as évek végén. A 21 az album leggyorsabb tempóját hozza, az Unchain My Heart pedig ismét középtempóban utazik, de a groove-ot ezúttal a basszus és a billentyűk hozzák. Ez a trió remekül tartja fenn az album színvonalát.
A lemezt záró utolsó szám a harmadik ballada, a Daughter az összes szám közül a legszemélyesebb. Zongorával kísért énekkel kezdődik, ahol Tobias arról énekel, amikor a lánya elindul otthonról, hogy egyedül állja meg a helyét a világban. Gondolom, ehhez a témához sokan tudnak majd kapcsolódni. Zeneileg egyszerű és nem olyan erős, mint a többi dal, de szöveg azért fogós, tartalmas. Figyelemre méltó a személyes érintettség okán az énekből áradó érzelmek hatása.
A Teenage Rebel méltó, egyúttal önállóan is erős folytatása a kiváló Nestor debütnek. Olyannyira, hogy szívesen meg is nézném élőben, hogy működnek a dalok egy hangulatos koncerten, biztosan jókat bólogatnék. Szerintem egy, a The Night Flight Orchestrával közös turné igazi csemege lenne az AOR/hard rock szerelmeseinek, még talán Samantha Fox-ot is el tudnám feledni…
9/10