A Dívák és Ikonok kiállítást a világ legnagyobb iparművészeti- és design múzeuma, a londoni Victoria and Albert Múzeum tárlata, amely a Magyar Zene Házának köszönhetően az itthoni közönség számára is elérhetővé vált….ráadásul, a nagy érdeklődésre való tekintettel meghosszabbításra is került, így szeptember 15.-ig mindenki megtekintheti…mindenképp érdekes és érdemes kultúrprogram, amely a díva jelenséget történelmi kontextusba helyezi, zenei, politikai, és gazdasági aspektusban is vizsgálja az egészet, ráadásul nagyon kidomborodik a kifejezetten világhíres női előadók feminista mozgalmakra gyakorolt hatása is. Élménybeszámolónk.
Egy popkultúra iránt kicsit is mélyebben érdeklődő ember számára alapvetően érdekes lehet az, hogy a zenetörténelem egyes darabjainak megtekintése – ne feledjük, a Hard Rock Café ebből a gondolatból épített fel egy világszinten is sikeres vendéglátóipari franchiset. A Dívák és Ikonok a női előadókat helyezte előtérbe. Kétségtelenül érdekes látvány eredetiben látni Rihanna több mint 200 000 Swarovski-kristállyal díszített ikonikus viseletét, Adele divattörténelmi jelentőségű ruháját, amiben ő szerepelt elsőként egyszerre az amerikai és a brit Vogue címlapján, vagy Freddie Mercury 1986-os budapesti Queen-koncerten viselt színpadi fellépőszettjét -a lényeg azonban nem ez.
A kiállított tárgyak kronologikusan vannak „sorba rakva”, a tárlat a világ egészének meghatározó dívák történetébe ad betekintést a korai opera éket nagyjaitól és némafilmsztárokon és későbbi mozivászon csillagain át napjaink világsztárjaiig. Nagyon fontosak a revütáncosok, énekesek, kulturális tevékenységén túlmutatóan a közéletre gyakorolt hatása – és ez az, amit ez a kiállítás nagyon ki tudott domborítani. Josephine Baker francia ellenállásban végzett kém-tevékenysége, vagy Marian Anderson 1939-es washingtoni fellépése az akkor még faji szegregációval sújtott városban, vagy akár Rihanna divatipari befektetései mind olyan dolgok, amelyekben az adott előadó jóval túlmutatott önmaga szórakoztatóipari tevékenységén.
Bár az eredeti kiállítás a nemzetközileg (el)ismert női előadókra koncentrált, a hazai szervezők belecsempésztek néhány magyar hölgy előadót is a tárlatba „honosítva” ezzel a gondolatiságot. Karády Katalin, Bajor Gizi, Zsédenyi Adrienn, Péterfy Bori, a klasszikusnak tekinthető Koncz Zsuzsa, a tragikus sorsú Cserháti Zsuzsa, sőt, a rétegzenei műfajokat képviselő Bangó Margit és Sebestyén Márta is megjelenítésre került. Ez egyrészt kétségtelenül öröm, másrészt viszont pont ezen előadók nem kaptak olyan installációt és háttérinformációt, mint a többiek. Ha egy pontot meg kellene jelölnöm, ahol egy kicsi hiányérzet jelentkezett bennem, akkor az ez.
Ugyanakkor az eredeti tárlat törzsanyaga nagyon mélyre megy: a végén már a férfi dívák is megjelennek, Mercury, Prince, Elton John…ez már önmagában az a messzire mutató és vitaindító jelenséget mutatja be, ahol a díva már a nemi szerepekkel játszik.
Igen, a Dívák és Ikonok alapvetően egy mellbevágó, ugyanakkor elgondolkodtató és nagyon inspiráló program: megkérdőjelezi, vagy egyértelműsíti a női előadók által közvetített forradalmi gondolatokat, amelyeket a dívák képviseltek az utóbbi jó 200 évben: a női jogok és szerepek, a faji szegregáció, a vallási-és faji differenciák elmosása, a tabuk döntögetése, a sikertelenség sikerre vitele – minden be van sűrítve az egyedi fellépőruhák, sminkkészletek, kalapok, a felcsendülő dalok és zenei betétek és a nagyon emberi történeteket bemutató információs táblák közt.
Jó barátaink , a Felütés Podcast készítői egy külön adást szenteltek ennek a kiállításnak és az azt bemutató jelenségnek, amelyet érdemes végighallgatni -akár a tárlat megtekintése előtt, vagy akár utána.