(Yes Man)
(2008)
Rendezte: Peyton Reed
Fõbb szereplõk: Jim Carrey, Zooey Deschanel, Bradley Cooper
Jim Carrey megfáradt. Legalábbis újabb filmjei már közel sem ütöttek akkorát, mint mondjuk a Maszk, vagy a Hanta Boy. Kirándulása a komolyabb szerep felé, vagyis a 23-as szám kifejezetten jól sikerült, ezért nem igazán lelkesedtem az Igenemberért, majd megnéztem a bemutatót, és úgy döntöttem teszek egy próbát.
Történet: Carl Allen már évek óta nem tudja túltenni magát a barátnõjével való szakításon, és magába fordul, de nagyon. Ám egy napon találkozik egy régi cimborájával, aki elviszi egy szekta gyûlésére, akiknek a tanításai szerint mindenre igent kell mondani. Aztán Carl csatlakozik…
Engem elõször egy Hanta Boy koppintás-érzet kerített hatalmába, majd kb. 20 perc elteltével rájöttem, a hiba az én fejemben van. Ez a film ugyanis teljesen más! Talán még jobb is. Bár ez a film határozottan a romantikus-vígjáték kategóriába csúszik nálam, ami egyáltalán nem baj.
A rendezõ egyik korábbi filmjét (Hajrá Csajok!, Szakíts, ha bírsz!) sem láttam, így nem tudtam, mire is számítsak, bár ez nem az a mûfaj, ahol nagyon tudni kéne rendezni. Ettõl függetlenül nem vettem észre semmi hibát, ami jó. Carrey újra a csúcson van, ez nem is vitás. A vígjátékok új „szépfiúja” (hamarosan szó szerint 🙂 ), Bradley Cooper is csak elismerõ szavakat zsebelhet be, és Zooey kisasszony sem csak figyelemre méltó külseje miatt jó választás erre a szerepre.
A kiadás nagyon jó, hiszen egy igazán jó szinkronnal örvendeztetnek meg minket Fórumék, és az extrákat is magyarul élvezhetjük, és ráadásul nagyon jól válogattak a korongra plusszokat. Soha rosszabbat!
10/10