A debreceni Lowlanders egy szemtelenül fiatal srácokból (átlagéletkor 16 év) álló power-trió, akik február utolsó napján a Desz24 pincéjében debütáltak. A koncert ráadással együtt mindössze 39 percig tartott, de elmondható róla, hogy a csapatban benne van a spiritusz, és magukon túlmutatva reményt adnak azoknak, akik az élő-és rockzene visszaszorulásáról lamentálnak.
Való igaz, hogy manapság nem a fémes zenék alkotják a mainstream gerincét: mégis időről időre vannak olyan fiatal srácok, akik gitárt, dobot ragadnak és a rock and roll nyers nyelvezetén prezentálják gondolataikat a világnak. A Lowlanders épp ilyen: a srácok pár éve ismerik egymást zenélgettek, tanultak, utakat kerestek, majd összeállt az egész egy színpadképes produkcióvá -ezt prezentálták a nagyérdeműnek a bemutatkozó koncertjükön.
Mitől erős a Lowlanders: egyrészt, a trió felállástól. Ez egy nehéz, őszinte, és meztelen dolog, nem nagyon tud egyik hangszeres sem hová bújni – ezek a srácok mégis bevállalták ezt, ami önmagában a respektálandó kategóriába teszi őket. A koncerten volt is olyan rész, ahol például a gitár elhangolódott, de ez csak még hitelesebbé és őszintébbé tette az egész produkciót… ami, a műfajilag és a tagok életkora miatt is magában hordozza a temperamentumot.
A zenekar további előnye, hogy saját dalokat alkottak: egész pontosan 11-et, és ezt el is nyomták. Nem feldolgozás, hanem saját mondanivaló. A munkásságukban nagyon sokszor visszaköszön a Nirvana, az Alice in Chains és a Faith No More is – tehát csupa olyan muzsika, aminek hallgatása és ismerete nem jellemző az ő generációjukra.
A koncertben volt kraft, kreativitás, és remekül ment a közönséggel való kommunikáció is.
Összességében remek péntek esti program volt egy magamfajta öregedő rockernek, aki a hasonszőrű haverjaival sokszor a rock haldoklásáról kesereg. Alföldi gyerekek (erre utal a Lowlanders név, és a színpadi elemként használt szarvasmarha koponya is), előre, tiétek a jövő. Érdemes megjegyezni, hogy a zenekar dobosa Fejes Milán, a Tankcsapda dobosának fia, a gitáros pedig a ex-Tomi Szomorú, jelenleg Neonhal gitáros énekes Nagy tomi utódja. Mondhatnánk, hogy nem esett messze az alma a fájától, de a srácok alanyi jogon is figyelemre érdemesek, nem szerencsés a nagy elődökhöz való hasonlítgatás.