Nagy Feró egy zseni. Kár lenne ezt letagadni, elhazudni. A nyolcvanas években csinált egy olyan lemezt, amilyet még előtte és azóta sem senki. Ez volt a Hamlet.
Túlzás lenne azt állítani, hogy a nyolcvanas évek egyik sikerlemeze, mert nem volt az. Nem is lehetett az. A rajongók nem tudták követni Ferót. Nem értették ezt a színházba oltott Ricsét, vagy éppen Ricsébe oltott színházat. És persze nem úgy jelent meg, ahogy azt Feró szerette volna. Mindezek ellenére, vagy talán épp ezért lett legendás. Később már mindenkinek lecsúszott, mit akart anno Feró ezzel a lemezzel, de valahogy CD-n mégsem jelent meg a Hamlet. Ez idáig. A kiadványra az eredeti album dalain kívül az egy évvel korábban megjelent kislemezfelvételei is felkerültek. Rozgonyi Péter hangmérnök gondos munkával korszerűsítette az anyagot. Korniss Péter fotóművész 1987-ben, az Egyetemi Színpadon készült szenzációs képei tovább növelik a kiadvány színvonalát. A fotókon kívül a füzet tartalmazza az eredeti lemezborító hátán helyet kapott képregényt, korabeli plakátokat, valamint Rozsonits Tamás rockzenei szakíró ismertetőjét. Minden gyűjtő örömére szolgáló kiadvány!
Ahogy a világirodalom legnagyobb hatású drámája és legtöbbet idézett műve, minden
férfiszínész örökös szerepálma a Hamlet, úgy a Nagy Feró életműből is kiemelkedik William
Shakespeare tragédiájának nagyferói feldolgozása. A baboskendős Beatrice első köre 1981-
ben zárult le, amikor Feró feloszlatta a zenekart. A sokoldalú és folyamatosan új utakat kereső
örök lázadó az éppen felosztott Dinamit zenészeivel 1982-ben megalapította a Bikini
együttest és elkészítették a magyar rockzene két kiemelkedően fontos albumát. 1983-ban
emlékezetes alakítást nyújtott az István, a király című rockoperában, majd 1985-ben a
Rockszínház Hair-előadásában a főszereplőt, Bergert személyesítette meg hatalmas sikerrel.
Érdeklődése a színház világához vonzotta, már 1984-ben hozzáfogott a Hamlet
színreviteléhez, Arany János fordítását felhasználva írta és gyúrta a dalokat régi
alkotótársaival, Miklóska Lajossal, Lugossy Lászlóval és Donászy Tiborral, vagyis a
klasszikus Beatricével Budapesten, a Dallos Ida Művelődési Házban. „Valami bűzlött” a
Beatrice feltámadásáról, ennek jele volt az is, hogy Feró elhagyta a Bikinit. 1985-ben a
kecskeméti Katona József Színházban elkezdődtek a próbák, Jancsó Miklós a rá jellemző
kísérleti előadást tervezett, ám a próbafolyamat megszakadt. Még abban az évben megjelent
egy kislemez a Lenni vagy nem lenni és az Iszákos a nevünk dalokkal, majd a következő
évben új stúdiófelvételen, nagylemezen látott napvilágot a Feró-féle Hamlet. Az eredeti tervek
szerint dupla album készült volna, hiszen a darabban nyolcvan perc a zeneanyag, lemezre
végül egy rövidített változat került. A lemezborító tanúsága szerint a zeneszerző Nagy Feró, a
szövegeket W. Shakespeare drámájából Arany János fordítás alapján Nagy Feró állította
össze. A magyar rocktörténet számára pedig az a legfontosabb, hogy valójában ez a Beatrice
első önálló nagylemeze (az 1980-as Omega-LGT-Beatrice lemezen, majd a CD-n is csak
töredékidő jutott a Ricsének). Nagy Feró ezzel a lemezzel szintet lépett: a nemzet csótánya
kifinomult ízléssel, magas művészi fokon, érzékeny előadást nyújtva bizonyította be, hogy
otthonosan mozog és igazodik el a drámában és az útkereső, eligazodás nélküli, beilleszkedni
nehezen tudó fiataloknak kapaszkodót nyújtott Hamlet sorsán keresztül saját magával, hiszen
más nem is lehetett volna hitelesebb ebben a szerepben, mint ő! A darabot Budapesten, az
Egyetemi Színpadon mutatták be 1987. január 30-án, Katona Imre rendezésében, a Beatrice
1987-ben újjáalakult, a Hamlet zeneanyagát pedig most első ízben vehetjük a kezünkbe és
élvezhetjük CD-n.
Rozsonits Tamás
rockzenei szakíró