Megérkezett a fővárosi Toportyánok legújabb anyaga, ami még mindig ugyanazt az erőtől duzzadó, lüktető és földbe döngölő muzsikát tartalmazza, amit a srácoktól megszokhattunk. Ha nem szereted a kemény mondanivalót, akkor nyugodtan ugorj is a következő cikkre…
Az a helyzet, hogy a Metz Norbert vezette budapesti trió bizony nem árul zsákbamacskát, ami a szívükön, az a szájukon. A muzsikáról leginkább a korai Sepu ugrik be még mindig, amit határozottan előnyként könyvelek el számukra. Ezt fűszerezik még egy kis extra grooveval, hardcore és thrash hatásokkal.
A hat új dal és az intro pontosan olyan, amilyet a csapattól megszoktunk és elvárunk: Brutális, nyers, erőtől duzzadó és kőkeményen odamondogató. Mindenki megkapja a magáét, elég nyersen megfogalmazva. Olvastam egyszer valahol velük kapcsolatban, hogy kár, hogy primitív a szövegviláguk. Nos, ezt így, ebben a formában semmiképpen sem jelenteném ki, inkább arról a végéről közelítem meg, hogy ehhez a zsigeri muzsikához nem Shakespeare-idézetek kellenek, hanem bizony ez a fajta végletekig leegyszerűsített szövegvilág és hangszerelés. Ami másnál hátrány, nálam az inkább az erényévé válik a korongnak. A maximálisan stílushoz illő megszólalás külön pluszpontot érdemel, a hat dal közül pedig nem nagyon tudnék kiemelni egyet sem, ugyanis tényleg egységesen erős az összes.
Ehhez pedig kapunk egy baromi jó borítót, amit ha jól tippelek, kézzel rajzoltak, és olyan vastag bookletet, amihez nem nagyon vagyok hozzászokva mostanság. Ez a lemez tényleg úgy teljes, ha az ember kézbe fogja az eredetit!
Nem mondom, hogy az Őrizkedj az embertől! kiforgatja a metal világot a négy sarkából, azt viszont igen, hogy hülyeség lenne kihagyni! Ha csíped a kicsit tufább, odamondogatós muzsikát, akkor ez a te korongod!
10/8. Objektíven lehet, hogy egy ponttal kevesebb lenne, de nagyon elkapott a lendülete az anyagnak!