A tavaly előtti akusztikus kitérő után a Palmetta leszállította év végén a menetrend szerinti fémes aláfestésű táncházba valót is. Amikor anno Kima Norbert, a Titkolt Ellenállás ex-dobosa életre hívta a formációt, nem fogadtam volna rá, hogy ilyen sokáig csinálni fogják a bandát. Arra meg pláne nem, hogy még a negyedik nagylemezen is tudnak újat mutatni.
Bármennyire szokványosnak is tűnhet a népdalok beszigorítása és fémes formába öntése, a Palmetta nem csak erről szól. Itt ugyanis nagyon fontos szempont, hogy bizony népzenészek is részt vesznek a projektben, és a népzenei jelleg azután is megmarad, hogy bekerülnek a zenébe a metálos riffek. Mivel az akusztikus lemez közel hibátlanul sikerült, kíváncsi voltam, milyen lett a Kis kece lányom.
Amikor a Nem úgy van most… megszólalt, még a szemeim is kikerekedtek. Brutálisan jól szól a lemez, az első pillanattól fogva! A már emlegetett akusztikus kiadványról ismerős Mikor Gergel című nóta olyan lendülettel szólal meg, hogy ember legyen a talpán, aki erre tud nem táncolni! Itt inkább át is adtam magam a lemeznek teljesen, és hagytam, hadd vigyen magával. Ez a hangulat megmarad egészen a lemez végéig. Mindegy, hogy ismert, vagy kevésbé ismert népdalról beszélünk, a lélek minden dalban benne van.
A dalok közül amit még érdemes kiemelni, az mindenképpen a Bonchidai menyecskék, az igyunk egy kis pálinkát, és az A csitári hegyek alatt. Utóbbinál Ők nem az Ignite féle hangszerelést vették alapul, hanem írtak alá új riffeket, ami teljesen mássá formálta a dalt, mint az a verzió volt! A szólót pedig külön ki kell emeljem, annyira jó lett benne! Mestermű! (Mondjuk a gitárszólókra végig érdemes odafigyelni!)A honlapja szerint a Palmetta nem folk metál, hanem hagyományőrző népi metál zenekar. Emlékszem, hogy korábban nem igazán értettem a különbséget a kettő között, viszont ha valaki felteszi ezt a korongot, élből ki fog jönni a különbség. Koncerten persze tisztán látszik, hiszen ott a néptáncosokkal együtt szemernyi kétség sem maradhat, de azért a lemez az egészen más terep. Itt három népdalénekes Hölgy énekel, és fontos, hogy nem népdalosan, hanem népdalt. A kettő között pedig a különbség óriási, leginkább így írható le.Szeretem, amikor azt kapok egy lemeztől, amit elvárok tőle, főleg, ha az elvárás magas is. A Palmetta ezúttal is megbízható színvonalon alkotott kiemelkedően jó lemezt. Meg merem kockáztatni, hogy az eddigi legjobb albumukat készítették el. Csak így tovább, már most várom a következőt!
Mélypont(ok): —