2010. Március 4.
Az esztergomi OSU már elég rég van a színtéren, és egy hosszabb szünetet leszámítva már több, mint tíz éve aktív. Aki szereti a súlyos hard-core zenéket, annak való az OSU. Felesleges szószaporítás helyett inkább beszéljenek Õk maguk! Azaz Czifra Zoltán dobos, Kosztán Csabi gitáros, és Rátkai „Leves” Gergõ énekes. Egy kérésem volt csak, az sem teljesült, hogy mondják a nevüket, mielõtt mondanak valamit… Nem történt meg, sõt, az egyszerre egy beszéljen sem… 🙂 Bár annyit azért megjegyzek, hogy ez a begépelt változat csak egy mankó a letölthetõ mp3-hoz, mert ezt lehetetlen leírni. A sok röhögést, és a kaotikát, ami ott volt… 🙂
Az interjú hanganyaga és képek hamarosan!
– Bemelegítés gyanánt a szokásos: Mi újság Veletek?
Czifra: – Semmi. (nagy röhögés) Az a hír, hogy Norbert gitárosunk kiment Spanyolországba, és most megint válságban vagyunk. Kell egy gitárost találnunk. De kijött az új lemez!
– Ha létezik olyan rocker, aki nem ismeri a One Scene Unity-t, hogyan mutatnátok be neki? Hogy foglalnátok össze az elmúlt idõszakot?
Czifra: – Kísérletezõs, old-schoolba hajló…
Csabi: – Felesleges bármit mondani. Ezt meg kell hallgatni.
– Kit tartotok a legfõbb hatásaitoknak? Melyikõtök a domináns, ha zeneszerzésrõl van szó?
Csabi: – Zoli.
Czifra: – Nem, nem. Csabi. Õ hozza a témákat.
Csabi: – Ketten. Hozok valamit a gitáron, arra Õ elképzel valamit a fejében, ami nem biztos, hogy egyezik azzal, amit én képzeltem. De össze szoktuk hozni azért, és ebbõl ilyen…
– Bandák?
Csabi: – Én nem szeretem a kategóriákat, de szerintem, ami a bandára hatott az a 25 Ta Life meg a Fury of 5
Czifra: – Meshuggah! A Leves meg az iraki népzenétõl kezdve a hardcore-on át a Slayerig mindent hallgat.
– Miért telt el ennyi idõ a két lemez között? (szájhúzás :)) Tudom, hogy kényes kérdés, erre nem is szeretnek általában válaszolni…
Csabi: – Milyen két lemez? Egy lemez van! (nevet)
Czifra: – A 2001-es demo után Leves elment Angliába, akkor volt egy kis leállás, néhány éves, aztán 2007-ben, ugye?
Csabi: – Tomi is elment, Gabi kilépett…
Czifra: – Igen, a Graveyard (Graveyard at Maximum – Ricsi) miatt. Elõször, mint projekt, aztán maradt is ott. Õ azt komolyabbnak gondolta, és igaza is volt… Komolyabb is volt. mikor Leves hazajött 2007-ben, akkor jött, hogy lehetne folytatni. Mi közben zenélgettünk Csabival, de csak próbatermi magányban.
– Milyen a lemez fogadtatása?
Csabi: – Aki hallotta, annak tetszett.
Czifra: – Rosszat még nem hallottunk róla.
– Jól látom, hogy váltás történt magyar nyelvre?
Czifra: – Így van! Könnyebb. Árpi írta az új szövegeket, és neki is, nekünk is könnyebb így.
– Mennyire érzitek erõsnek a jelenlegi felállást?
Leves: – Jelenleg nincs felállás…
Czifra: – Hát igen, Norbi nélkül most nehéz…
Csabi: – Tomi, a mostani basszusgitárosunk a Paragraph gitárosa. Õ jól bánik mindkét hangszerrel. Ha basszerost könnyebb találni, akkor Õ áll át gitárra, és máris meg van oldva minden. Árpi meg leköltözött az Alföld legalföldibb részére, úgyhogy 300 km-re van, de azt mondta nincs gond, havonta legalább tud jönni.
Czifra: – Internet-korszak. Küldözgetjük egymásnak az ötleteket.
– Az úgymond alapító felállásból hányan maradtatok?
Czifra: – Ketten Levessel.
– A korábbi tagokkal mindenkivel jó a viszony?
Czifra: – Persze. Soha nem ezzel volt a baj. Nem emberekkel volt a gond, csak más dolga akadt, vagy megunta.
– Klipet terveztek valamelyik számra?
Czifra: – Jó lenne, csak az anyagiak…
– Hány bulit nyomtok évente?
Czifra: – Hát ez nagyon változó…
Csabi: – Tavaly mondjuk nagyon keveset.
Czifra: – Molyba tervezünk április végére, Kéméndre, a V.IV Fesztre megyünk, Székesfehérvár is tervben van…
– Civilben ki mivel foglalkozik?
Leves: – Dekorálok.
Csabi: – Jelenleg munkanélküli vagyok, de amúgy angol-tanár, villanyszerelõ, hûtõgép meg motorszerelõ, hegymászom, meg minden ilyesmi.
Czifra: – Tomi iskolába jár, meg egy gerincsérv miatt nyugdíjas, én meg zöldséges vagyok…
Csabi: – Árpi tetovál.
Czifra: – Elég széles a paletta, Norbi meg Spanyolországba megy narancsot szedni… Utolsó Graveyard buli után indul.
– Tervek a közeljövõre?
Czifra (és mindenki): – Szeretnénk kifizetni a lemezt, minél több bulit nyomni, új számokat írni.
Csabi: – 16 éves kurvákat a koncertrõl ágyba vinni…
Czifra: – Ezt le fogja írni…
– Most már mindegy… (röhögés) Van egy ilyen formakérdésünk, nem érdekel kire, de Ti a magánéletben eljártok szavazni?
Csabi: – Persze.
– Kedvenc zenekar, könyv, film? Egyet kötelezõ mondani!
Czifra: – Keresztapa. Az alap. Guns 'n Roses, de a magyarok közül a Wackor, az Isten Háta Mögött és a Doghitters. Könyv? Erre majd visszatérünk, gondolkozom…
Csabi: – Zene, Black Sabbath nagyon, Led Zeppelin, Deep Purple, Dream Theater, progresszív zene. Könyvekben hegymászó irodalom, Howard Phillips Lovecraft, filmben meg hegymászófilmek, Zoli a Keresztapát mondta, akkor én mondom a Nagymenõket.
(Itt közben annyi minden elhangzik a Casino-tól kezdve a Bronx-i mesén át, hogy meg sem kísérlem leírni, ha valakinek van kedve begépelni, akkor küldje el nekem! :))
Leves: – Hát zenében nem is tudom…
(Itt van az a pillanat, ahol Zoliék óriási röhögésben törnek ki…)
Leves: – Én nagyon sok fajta zenét hallgatok, meg hallgattam is nagyon régóta, jazztõl kezdve a technóig.
Csabi: – Persze Leves, ezek mindenkinek. (Zolihoz fordul) Ja, hogy ezek Neked nem? (röhögés)
Leves: – De a legnagyobb zene a világon, az a Dead Kennedys. Annál jobb… Hallgatok mindenféle hard-core-t is. A legjobban a 90-es évek hard-core-ját szeretem. Gorilla Buiscits, ami nagy kedvenc, Catarsis, Integrity,
(Valaki valamilyen kimondhatatlan nevû zenekart szúr közbe (Better than 1000), és mikor Leves azt mondja, hogy azt nem említené, meg akkor mindenki röhögésben tör ki…)
Czifra: – Ebben a zenekarban az a jó, hogy nem ragaszkodik senki ehhez a skatulyához, amit próbálunk, vagy próbálnak ránk erõltetni. Itt nincs ez a nagy hard-core mánia. Igazából mindannyian rengeteg féle zenét hallgatunk. ha most összeszednénk a zenekart, nem tudom, mi jönne ki a végén, de senki nem hallgat csak hard-core-t. Tomi leginkább, vagy Árpi, de Õk sem teljesen, inkább túlnyomórészt.
– Levesre visszatérve…
Leves: – Kedvenc könyv az a Srimad-Bhagavatam. Ez védikus irodalom. Nagyon sokat olvasom.
Hatalmas röhögés…
Csabi: – De azért azt tedd hozzá, hogy hittudományi fõiskolára jársz…
Újabb röhögés…
Leves: – Igen, a Bhaktivedenta Hittudományi Fõiskolára járok, mint vaisnava teológus. A szakdolgozatom a Krsnacore-ból írom.
(Itt voltam olyan hülye, hogy megjegyeztem, miért nem lettem a Krsna-tudat gyakorlója, és ezt nem kellett volna… Akkora oltást, és röhögést kaptam, hogy azt hallani kell…)
Leves: – Én 13 éve vagyok vegetáriánus. Nem nehéz.
Czifra: – Nem vegetáriánus, zöldséget se eszik igazából…
Leves: – Elég furcsa…
Csabi: – Se almát, se retket…
Czifra: – Répát eszik, krumplit, spenótot…
Leves: – Úgy táplálkoztam, hogy nem szeretem a gyümölcsöket, csak nagyon kevés fajta zöldséget, már kis gyermekkorom óta…
Csabi: – És így vegetáriánus…
Czifra: – Volt rétes korszaka is…
Leves: – Volt, de azt nem mondanám most… Filmben pedig Stanley Kubrick. A legnagyobb. És Vincent Gallo. Õk hatalmasak. Filmben szerintem. Meg Orson Welles. Új filmeket nem szeretek. Nem nagyon nézek olyan filmet, aminek él még a rendezõje. Ha meghal, lehet, hogy megnézem.
(Itt nagy az egyetértés abban, hogy már nincsenek olyan meghatározó filmek, mint régen. Illetve hasonló dolgok is elõkerülnek, de hogy ki mond, és mit? Arra sajnos nem tudtam rájönni pontosan, ezért nem is gépeltem be…)
– Kimaradt valami?
Leves: – Azt azért döntöttem el, hogy nem nézek filmeket…
(Itt jön az újabb röhögés…)
Czifra: – Kezdi…
Leves: – Mikor Oscar-díjat kapott, Õ… Nem jut eszembe… (Tanakodás, aztán rájövünk, hogy Scorsese a megfejtés…) Egy hong-kongi, vagy milyen filmnek a remake-jéért kapott Oscart, mikor a Dühöngõ Bikáért meg nem… Az Oscart én nem tartom semmire. Pontosan e miatt.
– Ezt kivágom majd: Melyik a zsidók két legnagyobb ünnepe? A Hanuka meg az Oscar…
Csabi: – Írjad le, ne csak a mi hülyeségeink maradjanak benne!
– Kimaradt valami?
Leves: – Mindenkinek el kell olvasnia a Srimad-Bhagavatam-ot és a Bhagavad-gítát.
Czifra: – Köszönet Salczinger Balázsnak és Kislatyónak, hogy segítettek a lemezben. A Radar Recordsnak!
Csabi: – Hátha adnak egy kis kedvezményt… Egy tízest… (nevetés)
Czifra: – Vagy nem kell kifizetni a maradékot… (röhögés) Jó munkát végeztek, és sokat…
Leves: – Nem csak a megjelenés, a megírás, hanem a felvétel is elhúzódott…
Csabi: – A lemez reprezentálja a zenekar eddigi történetét… (Ezt az okfejtést nem lehet begépelni, hallgatva is elég durva! 🙂 – Ricsi)
– És a végére: Üzentek valamit az Olvasóinknak?
Csabi: – Hallgassák a One Scene Unity-t!
Leves: – Mindenféle zenét hallgassanak! Ne ragadjanak le egyvalaminél, mert az sose jó.
Csabi: – És olvassák el a…
Leves: – Olvassák el a Bhagavad-gítát és a Srimad-Bhagavatam-ot!
(Ismét óriási röhögés…)
Czifra: – Egyszer sem mondtuk a nevünket…
Bence: – Most már mindegy…
Czifra: – Te is olvastad a bagavag gi, vagy milyen gí?
Leves: – Bhagavad-gíta.
Csabi: – Rendhagyó interjú lett?
Eléggé… 🙂