Van egy magyar Guns tribute csapat, akikre igazából nem az anyabanda dalai miatt figyeltem fel, hanem a saját dalaik miatt, mert hát ilyenek is vannak. A szeptemberi HammerWorld magazin mellékleteként megjelent új lemezük, a Szétfeszít az élet kapcsán ültünk le egy kis eszmecserére Dénes Viktor gitárossal.
– Kezdjük az úgymond kellemetlen kérdéssel, hehehe. Két éve volt egy cserétek a szólógitárosi poszton. Erik könnyen beilleszkedett? Részt vett az új dalok megírásában is?
– Úgy gondolom, hogy pont annyira volt egyszerű a beilleszkedése, mint ahogy vártuk. Ha nem is volt éles váltás (ugye már 2014 októberében tudtuk, hogy Erik elvállalja a szóló gitárosi posztot), azért rengeteg próbával járt. Annak ellenére, hogy mindannyiunk meghatározó zenekara az ACDC, azért a Guns-ban komplexebb számok vannak. De megnyugodtunk, amikor láttuk, hogy Erik maximálisan felkészült. Kis szakmázgatás: azért ekkor még előállt az a probléma is, hogy milyen gitárja van, milyen erősítője van. Nyilván ami jó volt ACDC-t játszani, az nem jó Guns-t. Ahol tudtunk segítettük (hangszerboltos kapcsolatok stb.), de nyilván ez óriási anyagi befektetést jelentett a részéről. Aztán 2015-ben az első bulija Hollandiában volt. 1200 km-t utazott. Ez nekünk már meg sem kottyan. Van benne rutinunk. De neki ez újdonság volt. (szoktunk viccelni, hogy nyugi, csak annyi, mint Bp-Debrecen-Bp-Debrecen-Bp :)). Nem is volt jó a buli. Meg kell egy ilyen utazás során tapasztalni, és rutint szerezni benne, hogy mikor-mennyit ihatsz, mikor kell mindenképpen pihenni, hogy a maximumot abban a 1,5 órában tudd nyújtani. Nehéz, amikor tegnap este indultál otthonról. De visszatérve a kérdésre, Erik nagyon hamar beilleszkedett, és minden gördülékenyen alakul(t). Mondhatom, hogy kereken 1 éve kezdtünk el demozni. Pont nászúton voltam, de e-mailben folyamatosan kaptam a próbatermi felvételeket. Aztán, amikor visszajöttem, akkor nekiálltunk együtt a daloknak (inkább a dalok körvonalainak :)) Erik maximálisan részt vett a dalokban, sőt a dalok jelentős hányada az ő riffjeire épül.
– Akkor csapatmunka a lemez, ami érződik is rajta. Viszont motoszkál bennem egy kérdés: Nem lett volna jobb döntés a saját daloknak egy új zenekarnév?
– Ez a kérdés mindennapos a zenekar fejében. Már a 2008-as Demo esetében is előkerült és mindig leszavaztuk. Egy darabig próbáltuk, hogy HR, nekem még olyan ötletem is volt, hogy Hálivúd Róz :)))) Szóval a zenekar akkor már 5 éve létezett. Arra jutottunk, hogy sokkal nehezebb azt kommunikálni, hogy Jesse és a fiúk nevű zenekar az ugyanazokból a tagokból áll, akik teltházat csináltak a Wigwam-ban, mint az, hogy Hollywood Rose, de ez most az a koncert, amikor saját számokat játszunk. Nehéz… Tényleg minden napos kérdés… A névvel jogilag nincs gond a saját számok kapcsán, hiszen Omen zenekarból is van egy pár. Arra jutottunk, hogy marad a név. És eddig aki volt saját számos koncerten, az értette, hogy mire jön (talán volt 5-6 olyan ember, aki azt hitte, aznap Guns műsor lesz… De ezek elenyészőek). Budapesten, kis (200 fős) klubokban mindig tudtunk telt házat csinálni a saját számainkkal is. Azt gondolom tehát, hogy a sok rossz, illetve lehetetlennek tűnő választás közül ez volt a legkevésbé rossz. Nézd meg az Iron Maidnem-et. Mondjuk ez egy speciális példa, mert nekik aztán tényleg nagyon egyértelmű a nevük, de a saját albumuk kurva jó. Mégis nagyon kevés ember tudja azt, hogy a Chronology egyáltalán mi.
– Tudatos törekvés a saját daloknál a Gunstól való elszakadás, vagy egyszerűen csak így alakul? Szerinted kik voltak most a legfőbb hatások? Csak én érzek némi Bon Jovi-t a Mindennap elején?
– Haha, ezt eddig én nem éreztem, bár a Jég II. című dal konkrétan a Bon Jovi – Born to be my baby 88-as verziója alapján formálódott ki a fejemben. Nyilván a közelébe nem érhet, de hasonló hangulatot szerettem volna kihozni belőle. Azt gondolom, hogy ezt nem lehet előre lefektetni… Úgy nem lehet dalokat írni, hogy tudatosan ezt, meg ezt csinálom, mert akkor szar lesz és erőltetett. A Guns-nál is meg lehet nézni, hogy ki, hányféle zenei stílust hozott magával, és úgy alakult ki az, amit ma is hallgatnak fiatalok és idősebbek egyaránt. Ha meg kéne fogalmaznom, hogy miben más ez a lemez, mint a többi az talán a punkos vonal elhagyása. A jelenlegi hat tag közül, senki nem hallgat otthon punk zenét (annak ellenére mondom ezt, hogy a Luki sokáig a CAFB basszerosa volt, de a legnagyobb Iron Maiden fan). Totálisan érződik Erik játékán szerintem a Zakk Wylde hatás főleg a Sorszámok szólójában (vagy inkább Randy Rhoads). Én próbálok belevinni pár ötletességet. Persze hiába mondom, hogy az egyik kedvenc zenekarom a Dream Theater vagy az Extreme, ennek a hatása érthető okokból nem mutatkozik nyilvánvalóan a dalokban. A lényeg, hogy a dalok alakításában semmi tudatosság sincs. Talán a legjobb példa, hogy felkerült rá a Szelfibot is, aminek egyszerűen minden próbán röhögtünk a szövegén, felkerült rá a Holnap határán is, aminek a gépdobját tényleg kevés rockzenekar vállalta volna be, illetve azért mert olyan kedvünk volt, még egy lassút felraktunk rá, ami ráadásul egy 2009-es szám átirata. Reméljük érződik, hogy semmi izzadság szag nincs benne. Az van, amit szerettünk volna. Nincsenek illúzióink a magyar viszonylatokat illetően, tényleg azt szeretnénk csinálni, ami nekünk tetszik.
– Ha már a magyar viszonyoknál tartunk: Te hogy érzed, az önkifejezés mellett a közönség is igényli a saját dalaitokat? Várható esetleg egy saját dalos turné Tőletek? Szerintem nem csak én lennék rá vevő.
– Igen, ez is egy dilemma. Én vagyok a legfiatalabb a zenekarban, már majdnem 33! 🙂 Dilemma, hogy eljövök-e otthonról a 3 hónapos kislányom mellől, és megpróbálkozom xy vidéki városban, de lehet, hogy pénzt viszek el itthonról. És, ha őszinték vagyunk, akkor NINCS olyan zenész, aki ne így csinálná. Bárki is olvassa, Te is így gondolod! 🙂 Viszont hála Istennek, egyre több pályázat van, és íródik ki (ezt nem tudom, hogy helyes magyar szó-e :)), ami nagyban segíti a zenekarokat, hogy legalább nullára kihozzanak egy-egy bulit. Természetesen ez nem siránkozás, vagy ilyesmi, de nyilván a zenekarnak vannak költségei. Pl.: egy pályázati támogatás (bárminemű) az óriási segítség. Amíg a Road zenekarnak is kint vannak az NKA-s logók az eseményeinél, addig azt hiszem ez a gondolat helytálló :))) Erik barátom szavaival élve: Igény lenne rá… (Ittál ma már whiskeyt? Nem, de igény lenne rá :)), mi is nagyon szívesen csinálnánk. Mindenképpen azon vagyunk, hogy összejöjjön.
– Visszakanyarodva az új koronghoz: Nem lett egy kicsit rövid a Szétfeszít az élet? Inkább mondanám egy hosszabb EP-nek, mint lemeznek.
– Nem tudom. A hőskorban biztos nem lett volna elég. Introval együtt épphogy eléri a fél órát. Ez egy következő beszélgetés lenne, hogy a mai Z generációnak, vagy éppen az Y generációnak hogyan és mire van igénye. De egy mondatban azt szoktam mondani, hogy ez pont azzal a két számmal rövidebb, amit amúgy is átléptetnél egy lemezen. Vagyis nincsenek rajta töltelék számok. Ha összejön a sajátszámos turné, biztos, hogy nem lesz olyan szám, ami kimarad a koncerten :)))
– Érdekes ez, amit mondasz. Ez az album már a harmadik lemezetek a sorban. Milyennek érzed az első kettőt most? Azokon vannak úgymond töltelékek szerinted? Személyes kedvenc dalaid a három korongról?
– Abszolút vannak. A Minimal Designról a Menedék, a Piknikről a Nekem mindegy. Ez utóbbit pl. sohasem játszottuk. Kevésbé az Így volna jó, pedig az gyakorlatilag klipes szám. De nem kell messzire menni, a Guns talán soha sem játszotta a Dont Damn Me-t élőben, a Back Off Bich-et is keveset, de ezt én nem tudom annyira. 🙂 Az Ac Dc is most játszotta először a Live Wire-t 82 óta. Nyilván nálunk 90%-ban nem a közönség formálja a setlistet. A kedvenc számaim: Csak ennyi, Jég, Adrenalin, Árnyjáték, Playboy, Idő, Szedjetek szét. A mostaniról, azt szokták mondani, hogy mindegyik. 🙂 De, ha egyet ki kell emelni, akkor a Ketten egy testben!
– Vannak a klasszikus kimaradhatatlan kérdések ugyebár Veletek kapcsolatban. Nos, én ezeket szimplán kikukáztam, viszont vannak dolgok, amik érdekelnek! Hehe. Mit szólsz a Guns Reunion-hoz és az Axl/Dc-hez?
– Én voltam a legszkeptikusabb. A Slash-t láttam kétszer vagy háromszor. Mindig azt mondtam, hogy ne vicceljetek, ennek a csávónak egy jó zenekara van, jó számai vannak, ehhez képest nézzük meg az öreg Axl-t. Amikor láttam az első pár Guns Reunion koncertet még mindig azt gondoltam, hogy igen, volt az a pénz. De talán mégis sikerült újra egymásra találniuk, mert a mostani (nyári) koncerteken már újra azt a zenekart látom, aki rendesen odabasznak, és nem hagynak kérdőjelet senkiben. Hang. Ha valaki belement hangilag ezekbe a számokba, az tapasztalhatta, hogy nem egyszerű. Más 24 évesen elénekelni, mint 54 évesen. Másik példa Bon Jovi. Hiába vannak a koncertek fél hanggal lejjebb, mint a Slippery lemez, a Livin on a Prayert már kb. 10 éve nem tudja elénekelni. Ez van, öregszik az ember. Sokan mondták Axl-re, hogy ha az Back in Black-et így tudja, akkor a Sweet Child-ot miért nem. Jesse-től tudom, ő mondta, hogy egészen más ACDC-t énekelni rekesztve/fejhangon, mint a Sweet child dallamát.
Az AcDc-s dolog különösebben nem mozgat meg, mert nem hallgatok ACDC-t, de kíváncsi voltam, és szerintem kurva jó. A Guns-os dolog pedig óriási. Egyrészt nekünk könnyebb dolgunk van, hiszen, a közönség nem a fejkendős kisgatyás Axl-t várja csak, mert tudják, hogy a dolog létezik 54 évesen is. Ugyanez igaz nyilván a többi tagra is. A Guns már nem egy LA drogos, piás zenekar, hanem látjuk, hogy 50 felett is élvezik a koncerteket, és jól is játszanak. Az éneket már fentebb említettem. 🙂
– Szerinted érdemes új lemezt készíteniük? Te például vársz Tőlük új dalokat?
– Érdekes kérdés, és őszinte leszek, nem tudom. Milyen lesz a dal? Kemény? Lesz olyan, mint az Out ta get me? Lírai? November Rain? Komplex? Coma? Vagy olyan lesz, mint az új Slash számok? Nem tudom. Mindenesetre elég nehéz dolguk van szerintem. Nem tudom, hogy akarok-e új Guns számot hallani. De ez lehet, hogy csak előítélet a Chinese Democracy miatt. 🙂
– A Chinese ennyire nem jött be? Arról nem is nyomtok semmit a HR-el, igaz? Szerintem az a lemez a csúcspont, bár azt azért tudni kell, hogy a véleményem elég sarkos és nem reprezentatív a témában…
– Háromszor játszottuk születésnapi bulin a Chinese Democracy-t és egyszer Szirota Jennifer vendégszereplésével a This I Love-ot (ez fent is van a youtube-on). Az előbbit a közönség nem értette, a második meg szép volt… 🙂 Nem tudnak vele mit kezdeni az emberek, a közönség.
– Üzensz valamit az Olvasóinknak?
– Nagyon szépen köszönjük az interjút, és köszönjük Neked is, aki elolvasta, reméljük, minél hamarabb találkozunk valamelyik koncertünkön! Figyeljétek Hétfőn 19:00-tól a Petőfi Rádió-t! Dalpremier és egy rövid interjú Jessevel és Zabával! Köszönjük!
Viktor: https://www.facebook.com/viktorhollywoodrose
Hollywood Rose: https://www.facebook.com/hollywoodrose/