Vártam ezt a bulit. Több okból is. A plusz21 valamiért mindig is a kedvenc szórakozóhelyeim közé tartozott, Beatet már jó 7-8 éve nem láttam színpadon, Essemm-et még sosem, és Zsoltit is már jó egy éve. Délutános műszak után Misi barátommal irány volt Dorog legjobb szórakozóhelye!
Egy kis zenés bemutató a helyről, annak, aki esetleg nem ismerné:
A szép számmal megjelent közönségen felül az RTM-ből többen is tiszteletüket tették az este. A Főnökön és Beaten kívül ott volt Hibrid, Game, redOne (ha már hazai terep), és Awful is. Köszönet a helynek ismételten a zökkenőmentes bejutásért és a welcome drinkért! Sokan példát vehetnének róluk!
A színpad és a közönség bemelegítése Essemmnek jutott, aki Sütit hozta magával, hogy tolja alá a duplákat. A névadó dalával, a Nevem Essemmel kezdte a műsorát, ami szerintem nem a legjobb kezdő nóta. Valami pörgősebb indítás talán jobb lett volna. A közönség sem volt annyira vevő Tomira és a kapuvári rapre. A program számomra picit monoton volt, de valahol rajtuk is látszott, hogy kedvüket szegte a passzivitás.
Aztán színpadra lépett az RTM égisze alatt visszatérő Beat. Nagyon kíváncsi voltam, mit fog produkálni a 20 perc alatt, amit a színpadon kívánt tölteni. A nyitó 8zsefváros jó választás volt, és már itt érezhető volt, hogy a közönség kicsit jobban megmozdul. Aztán jött a hamarosan megjelenő új lemez elsőként nyilvánosságra hozott dala, a Gettó Szupersztár. Ami élőben még inkább húzott. Majd jött a régi ütőkártya, a Hol van az a lány? Itt lehetett leginkább érezni a közönségen, hogy jelen vannak, és énekelnek. A végére maradt Emlékszem, melynek klipje hamarosan debütál, az ismeretlensége miatt picit visszafogottabb sikerben részesült, mint elődje. Érezhető volt: Beat visszatért, és rappelt egy nagyot!
Aztán jött az est fénypontja. Zsolti jó rég, két éve, a Játssz az anyáddal! lemez megjelenése után lépett fel a környéken utoljára. Kíváncsi voltam, milyen formát fog mutatni. A bemelegítőt trekkek után jött Szimpatikus alatt már igencsak látszott a közönségen, hogy ki is az, akire jöttek. Hiába ismerem Zsét, akkor is meglepett a vehemencia, amivel a színpadon mozog, hogy konferál, ahogy él a deszkákon. Mintha az lenne az igazi otthona, az Ő terepe. A program nagyon jó arányérzékkel lett összeválogatva. Érezhető volt, gondolom az aktualitás miatt, a Pitbull 2 dominancia. A Beattel előadott Nincs más és a Soha élőben teljesen más feelinget ad. De ugyanez igaz az Utcahimnuszra is.
A Csajozós nóta sorozat 5+1 részéből 3 képviselte magát a programban. A személyes favoritom a harmadik rész koncertverziója még talán jobb is, mint a lemezváltozat. A Kezdetek pedig élőben sokkal inkább üt, mint a stúdióváltozatban. Ami pedig leginkább mosolyt csalt az arcomra: ezeket a dalokat a csajok éneklik leginkább! 😀
Szerepeltek a programban régi, mára klasszikussá érett darabok is. Gondolok itt ilyenekre: Én vagyok az!, Isten hozott a földi pokolban, vagy a Kamikaze talán legjobb klipes nótája, a Ha majd ott tartotok. Ennek mondanivalója most talán aktuálisabb, mint valaha. Pár előadónak inkább magába kéne néznie, és nem irigykedni…
Mikor vége lett a fellépésnek mosolyogva állapítottam meg, hogy nincs bennem hiányérzet. Maradtak ki ugyan olyan dalok, amiket szeretek, és szívesen hallanék egyszer élőben is, de azért meg kell vallani: van miből válogatni… 😀
Hazafelé tartva pedig minden elfogultság nélkül meg kellett állapítanom: 20 év rutinja, rengeteg energia, jó kommunikáció a közönséggel remek bulit eredményezett. Valahol megértem az irigyeket… Ők ilyet sosem fognak tudni… 😀