A zene és a költészet mindig kéz a kézben jártak. A bárdok, kobzosok gyakorlatilag zenés verseket adtak elő a középkorban. A modern popkultúra is átemelte ezt a „gyakorlatot”. A Led Zeppelin Tolkien által ihletett dalszövegei, Cseh Tamás és Bereményi Géza „kollabjai”, vagy akár napjainkban a Platon Karataev lírai utazásai mind azt mutatják, hogy a megzenésített vers egy állandó és műfajok felett álló stílus a könnyűzenében. Számos remek, és néhány ijesztő példa arra, hogy hogyan él tovább a költészet a (könnyű)zenében.
Az 1914-ben született walesi Dylan Thomas volt az első modernkori költő, akinek művei visszaköszöntek a popkultúrában. Thomas talán legikonikusabb alkotása a Do Not Go Gentle Into That Good Night (Ne lépj át csöndben az éjszakába) kezdetű verse, amit a popkultúra már több, mint egy fél évszázada újra és újra ihletforrásként használ. Először 1954-ben merített belőle Stravinsky, de ihletett meg festőművészeket is, és visszaköszönt filmekben (Back to School), valamint sorozatokban (Doctor Who) is. A 2014-es Nolan klasszikusban, az Interstellárban a vers egy részlete központi motívumként szerepel, és ha ezek után még kétségeink lennének afelől, hogy a bohém életű szigetországi poéta mekkora hatással volt a mai popkultúrára, akkor a fentieken túl még egy kis adalék: amikor egy minnesotai srác, bizonyos Robert Allen Zimmerman nyakába vette a gitárt és az utat, és művésznevet keresett magának, akkor önkényesen Dylan nevét vette fel tiszteletadásként. Így született meg Bob Dylan, mint művészi „avatar”.
Ezt követően a pop- és rockzene történetében rengetegszer fordult (és fordul) elő, hogy a dalszövegírók a klasszikus költészethez nyúlnak inspirációért. Vannak zenekarok, amelyek szó szerint emelnek át verseket, és vannak, akik csak egy-egy motívumot vagy címet kölcsönöznek.
William Blake látomásos költészete például különösen népszerű a rockzenészek körében. Az ő művei számos zenei formáció munkásságát ihlették. Néhány eklatáns példa: a ’70-es évek pszichedelikus prog-rock formációja, az Emerson, Lake & Palmer Jerusalem című daluk Blake And Did Those Feet in Ancient Time kezdetű versének feldolgozása.
A ’60-as évek New Yorkjának egyik legfontosabb (vagy legbotrányosabb?) formációja volt a The Fugs nevű formáció. Sokan őket tartják az első punk zenekarnak. Az ő egész debütáló albumuk Blake-versek megzenésítésére épült.
A U2 A Songs of Innocence és Songs of Experience album címét és tematikáját közvetlenül Blake azonos című kötetei ihlették.
Edgar Allan Poe sötét tónusokkal operáló életműve kiválóan alkalmas arra, hogy ihletforrásként működjön. Ezek az irodalmi művek hivatkozási alapot jelentenek a zenében, a filmművészetben, és a fantasy-horror irodalomban egyaránt. Jelen esetben ebből értelemszerűen a muzsikához köthető művek érdemelnek említést, Poe gótikus világa ugyanis a metal és a dark rock állandó forrása. Az Iron Maiden Murders in the Rue Morgue című számát Poe novellája ihlette. (Steve Harrisék egyébként Samuel Taylor Coleridge egyik leghíresebb művét, a Rime of the Ancient Mariner című verset is feldolgozták. Itt a dal 13 percen keresztül követi a vers cselekményét, helyenként szó szerinti idézetekkel.)
A The Alan Parsons Project teljes Tales of Mystery and Imagination albuma Poe művei előtt tiszteleg (pl. The Raven). Lou Reed The Raven címmel adott ki koncepcióalbumot, amelyen Poe verseit és prózáit dolgozta fel. Stevie Nicks a Fleetwood Macből az Annabel Lee című verset zenésítette meg szólókarrierje során. És akkor még nem beszéltünk a Peter Steele vezette Type O Negative-ról, akiknek a zenéjét nem kell sokáig hallgatni ahhoz, hogy rádöbbenjünk: a gótika archetípusaként funkcionáló frontember valószínűleg már esti mese gyanánt is Poe verseit hallgatta.
W. B. Yeats az ír irodalom büszkesége, gyakorlatilag ő az ottani Petőfi Sándor. The Waterboys zenekarból Mike Scott frontember hatalmas rajongója a költőnek és alkotásainak, épp ezért az An Appointment with Mr. Yeats című albumukon kizárólag Yeats-verseket zenésítettek meg rockos stílusban.
A The Smiths mindig egyfajta értelmiségi lázadást képviselt. Ebbe a gondolatiságba tökéletesen illeszkedett az, amikor a Cemetry Gates című dalban Morrissey név szerint említi Yeats-et (egyébként Keats és Wilde mellett).
Az Arctic Monkeys I Wanna Be Yours című daluk szövege szinte szóról szóra a punk-poéta, John Cooper Clarke azonos című verse.
Kate Bush mennybe ment a Stranger Things kapcsán nagy slágerével, a Runnin’ Up That Hillel. Azt viszont kevesen tudják, hogy az első lemezén szereplő, a Wuthering Heights Emily Brontë azonos című regénye és költői világa előtt tiszteleg. Később James Joyce Ulysses-éből is emelt át szövegrészleteket egyes dalaiba.
Magyar vonatkozások
A magyar költészet roppant gazdag, és értelemszerűen megihlették a hazai zenészeket ezek a művek. Így ebből az írásból sem maradhatnak ki a hazai vonatkozások!
Kaláka: ők Magyarországon ennek a műfajnak az alapkövei, nélkülük nincs magyar versmegzenésítés. Számos „szerzői” lemezük van, ahol egy-egy költő köré építik az anyagot (pl. Kányádi Sándor, Kosztolányi Dezső, Szabó Lőrinc, Arany János). Ehhez kapcsolódik „side projektként” a Sebő együttes, akiknek az Énekelt versek (1980) című albumukon József Attila, Nagy László és Weöres Sándor műveit szólaltatták meg, gyakran Sebestyén Márta közreműködésével.
Cseh Tamás munkássága: a legtöbb Cseh Tamás dal szövegét Bereményi Géza írta. A közmegegyezés szerint ezek azonban nem hagyományos slágerszövegek, hanem sűrű, képekkel teli, dal-versek voltak. Bereményi 2016-ban ki is adta ezeket egy önálló kötetben, egyszerűen „Versek” címmel, ezzel is jelezve, hogy ezek a szövegek a zene nélkül papíron is megállják helyüket.
Bár Cseh Tamás pályafutása során főleg Bereményi és Csengey Dénes szövegeit énekelte, többször nyúlt a klasszikus magyar irodalomhoz is, kifejezetten nyers és drámai erővel énekelte Ady verseit. Ilyen például a Proletár fiú verse, az Álmodik a nyomor vagy az Ének aratás előtt.
Hadiösvény (indián versek): kevesen tudják, de Cseh Tamás az indián kultúra szerelmeseként észak-amerikai indián dalokat is fordított és zenésített meg, amik valójában archaikus versek.
Földes László (alias Hobo) tette talán a legtöbbet azért, hogy a klasszikus magyar líra beköltözzön a klubokba és a zenei színpadokra. József Attila műveinek két teljes albumot is szentelt (A hetedik, 1998; Tudod, hogy nincs bocsánat, 2006). A Kései sirató vagy a Hetedik blues-rockos értelmezései pedig alapművek. Ezen túl a Ballada a senki fiáról (2004) című lemez Faludy György verseire épül a költő személyes kérésére, valamint még Ady Endre is szintén visszatérő eleme a blues zenész lemezeinek. Felolvasóestjein, koncertjein évtizedek óta permanens elem ezeknek a verses megzenésítéseknek a szerepeltetése.
Orszácky Jackie – Tátrai Tibor: a Syrius együttes (amelyben Jackie és Tibusz is játszott) már a 70-es évek elején belekezdett egy nagyszabású műbe, a Széttört álmok szvitbe. Ez egy progresszív rock/jazz-rock kompozíció, amelynek érdekessége, hogy magyar költők verseire épült (főleg József Attila, de felbukkannak benne mások is). Végül Jackie és Tibusz 2001-ben jelentettek meg egy közös lemezt Deserted Downtown címmel, amit Sydneyben vettek fel. Bár ez alapvetően egy angol nyelvű, soul/funk/blues lemez, de helyet kapott rajta a Tiszta Szívvel című József Attila vers megzenésítése is.
Ágnes Vanilla József Attila és Radnóti Miklós műveinek is szentelt egy-egy lemezt az ezredforduló környékén. Ekkoriban Yonderboi Egyenes Labirintus mixében Pilinszky János és Babits Mihály szövegrészleteit is felhasználta, modern elektronikus környezetbe helyezve őket.
A keményebb műfajok képviselői is előszeretettel nyúlnak a klasszikusokhoz: a Blind Myself egyfajta űttörője volt ennek, amikor Radnóti verseit meghardcorosították.
A Kátai Tamás vezette Thy Catafalque avantgárd metal projektje mesterien használ magyar verseket. Olyan költők műveit zenésítette meg, mint Radnóti Miklós (Éjszaka), Ady Endre (Az ős Kaján) vagy Juhász Gyula. Ezek a feldolgozások nemzetközi szinten is elismertek.
Pokolgép / Rudán Joe „páros” József Attila Tedd a kezed című versét ültették át metal balladába.
A Dalriada, mint folk-metal zenekar Arany János balladáit (pl. Walesi bárdok, Ágnes asszony) dolgozta fel több tételben.
Az alternatívabb műfajok képviselőitől sem áll messze a versek világa: például a napjainkban egyre nagyobb népszerűségnek örvendő Platon Karataev gyakran épít be irodalmi utalásokat, sőt, vettek részt olyan projektekben is, ahol kifejezetten megzenésített verseket vártak tőlük.
De a Vécsei H. Miklóshoz kötődő Qjúb is egy olyan vállalkozás, amely a hazai költészet nagy neveinek műveit helyezi át kísérleti zenei környezetbe. Erről korábban már bővebben írtunk ITT.