Hát sajnos nem tudom beírni rendesen az elõadók nevét, hiszen ha sokban nem is, de abban hasonlítunk a billentyûzetemmel, hogy egyikünk sem tud szerbül. Bár, ha a magyar-szerb viszonyokat nézzük, ez talán nem is véletlen. De ez most nem politikai eszmefutatás, itt csak a zenérõl van szó, tehát hagyatkozzunk kizárólag erre!
Bregovic zseniális zenész, és ezt még akkor sem tudjuk elvitatni tõle, ha szerb mivoltára gondolunk. Ahogy egy bosnyák barátom mondotta volt, Bregovic bármennyire is az ellenség embere, Õ az egyike azoknak, akiket nagybetûvel írt Muzsikusnak tartunk.
A Kayah névre hallgató énekes hölgyrõl sosem hallottam, mielõtt ez a lemez a kezeim közé került volna. Ez lehet, hogy szégyen, de sajnos így van. Egy biztos, kiválóan passzol Goran mellé. Remek hanggal áldotta meg a Teremtõ, amit pazarul képes használni. Néhol csupán simogat, mint a legfinomabb bársony, máskor viszont pörög, mint egy nyári zápor, és már perdül is táncra az emberfia, hiszen szerintem kevés embert hagyhat hidegen ez a muzsika. Nem kifejezett szerb népzenérõl van szó, ámbár Bregovic ezúttal sem tagadja meg gyökereit, mondjuk, elképzelni sem tudom, hogy lehetett-e egyáltalán ilyen szándéka valaha.
Remek album ez, ami éppen olyan jó hallgatni való egyaránt a hideg télbe, vagy a forró nyárba is. Erre a szûk órácskára, amíg forog az ezüstkorong, tegyük félre az ellentéteket, és mi dúdoljunk együtt Kayah-val. Higgyétek el, nem lesz nehéz!
Csúcspont(ok): A már említett nyelvhiba miatt az angol címeket sorolom ide: Sleep, My Dearest, Sleep, Not a Bird, Long Live The Bridge And Groom!, From Your Right To Your Left
Mélypont(ok): Nincs, de nem is igazán próbáltam keresni. Ha megerõltetném magam, találhatnék. De nem akarok!
10/10 Még ilyet!