Mikor egy évvel ezelõtt megvettem a HARD Time Is Waiting For No One korongját, teljesen ledöbbentem rajta, hogy mekkora anyagot sikerült összehozniuk. Ez most, egy évvel a megjelenés után sincs másképpen, sõt. Azóta az egyik legtöbbet játszott korong lett nálam az anyag! Az új anyag, az Even Keel, még az elõzõnél is jobban sikerült…
Ami elsõkét feltûnt, az a sokkal egységesebb, tömörebb, keményebb, tisztább megszólalás. Sokkal arányosabban, szebben szól, mint a Time, pedig az sem szólt rosszul, sõt! Azonban jelen esetben a megszólalás picit keményebb, HARD-abb lett. Ugyanakkor mégis vegyült bele nem kevés blues-os elem is. A szövegek terén is érzek némi elõrelépést, az ének pedig, ha lehet, még jobb lett, mint volt. Björn Lodin hangja remekül illik ehhez a zenéhez. Engem sokszor emlékeztet David Coverdale hangjára, ami azért nem kis dolog. A dalok igazi slágerek, ha szabad így fogalmazni. Egy normális országban, normális médiával simán potenciális sláger lehetne a 10 dalból 7-8! A magyar nyelven íródott, Björn remek kiejtésével elõadott Várj Úgy különösen! A Horváth Attila által írt szöveg pedig külön dícséretet érdemel. Arról nem is beszélve, hogy ez a dal magyarul jobban üt, mint angolul!
Nagyon vártam ezt a lemezt. Sõt, sokkal jobban. Ám azt álmomban sem gondoltam volna, hogy egy ekkora anyagot kapok az arcomba! Már most tudom, hogy az Even Keel, melyen pazarul érzõdik a címben megjelölt egyensúly, a Time sorsára fog jutni, és rengeteget forog majd a lejátszómban! Ez a lemez remek lehetõség ahhoz, hogy külföldön is igazán megvethesse a lábát a HARD. Ehhez sok szerencsét kívánok Nekik, és szurkolok, de nagyon!
Csúcspon(ok): Pretty Little Liar (nálam ez mindent visz!), Truth or Dare, Bitten By You, Várj Úgy, Somewhere, I Wanna Rock You, In Your Arms
Mélypont(ok): Jelen esetben még a szó is értelmezhetetlen!
10/10! Vastagon!!!