Milyen érdekes, amikor az emberből egy dal olyan érzéseket vált ki, hogy még a könnye is elindul? Sajnos nagyon régen hallottam már ilyen dalt, főleg, ami ennyire rátapintott a lényegre. Igazából nem is a dalról akarok mesélni Nektek, hanem az érzésről. Hátha lesz olyan, aki naponta megtapasztalhatná ezt, és a saját hülyesége miatt nem jut belőle része.
Az Apa- Fiú kapcsolatról, meg úgy eleve az Édesapákról rengeteg dal született, mégsem éreztem feltétlenül úgy, hogy van olyan, ami nekem, rólam, hozzám szól. Voltak egészen jók, de amikor értelmetlenül egy eszményképet akarnak letolni a torkomon, vagy egy olyan idolt faragni belőle általánosítva, ami nem volt, vagy nem tudok azonosulni vele, akkor mindig önkéntelenül is a tovább gomb után nyúltam, vagy csak szimplán egy újabb dalként kezeltem az adott nótát, vagyis a célját nem érte el.
Az általam nagyon várt új Kid Rock lemezen, a First Kiss-en azonban ott a Drinkin Beer With Dad, amiben benne van minden, aminek egy ilyen dalban lennie kell, és amit mindig is hiányoltam a többiből. Ám mivel továbbra sem a dalról magáról akarok hosszan értekezni, inkább egy kicsit személyes vizekre evezek, megosztva veletek néhány olyan dolgot, amit eddig nem feltétlenül osztottam meg a nyilvánossággal. Nincs semmi különösebb oka ennek, illetve még csak titokzatosságnak sem mondanám. Inkább csak egyfajta memoárnak.
2014. december 20-án jött az a telefon, amit senkinek sem kívánok. Egy Hölgy a dunaújvárosi rendőrkapitányságról közölte (a lehető legtapintatosabban, akárcsak egy igazán giccses, mégis szívszorító amcsi moziban), hogy Édesapám, akit én mindig is egyben a legjobb barátomként aposztrofáltam, előző este elhunyt. Három nappal előtte egy órán keresztül terveztük telefonon, mit és hogyan csinálunk majd tavasszal, illetve a nyáron. Alig várta az áprilisban érkező unokáját, a kicsi Ellákot (bár ekkor még nem tudtuk, hogy fiú lesz), és megbeszéltük, hogy elmegyünk a májusi Omega koncertre, mondván együtt még úgy sem voltunk, és mindkettőnknek nagy kedvence a csapat. (Viccen kívül: Ő volt a legnagyobb Omega-rajongó, akit ismertem. Én meg örököltem, természetesen.) Ám az Élet közbeszólt, és a tervezett dolgok helyett meg kell elégedjek az emlékekkel.
Szerintem ilyenkor mindenki csinál magában egy számvetést, hogy igazából mi is volt, mikor és milyen is volt? Minél többet gondolkodtam, annál inkább rá kellett jönnöm, hogy amikor jó egy évvel ezelőtt azt mondtam Neki, hogy mindent megkaptam tőle, amit egy fiú az Apjától kívánhat, és hogy igazán jó Apa, akkor nem hazudtam Neki. Egy cseppet sem. Mivel sosem voltunk gazdagok, sőt, a család megélt brutális mélypontokat is, ezért én nem vagyok abban a helyzetben, hogy örökölt házzal, lakással, autóval, kezdőtőkével indulhattam volna az életnek, viszont úgy vagyok/voltam ezekkel a dolgokkal, hogy ezeket bármikor megszerezhetem, ám van, amit nem lehet pénzen megvenni: az emlékeket. Azon kevés kissrác közé tartoztam, pontosabban tartozom a mai napig, aki annyi jó dolgot őriz az emlékezetében a gyermekkorából, hogy könyveket tölthetnék meg vele. Szentül hiszem, hogy ezek az emlékek, kezdőlökések, szellemi táplálék rugdosott el idáig az életben.
Emlékszem, mikor kinéztem magamnak játékokat, és tudtam, hogy nincs rá keret, akkor rengetegszer előfordult, hogy Ő csinált nekem lovagvárat, játékpisztolyt, kardot, amit csak akartam, és tudott. Mikor az általános iskolába készültem, az előtte lévő nyáron olvasta fel nekem esténként E. Charles Vivian: Robin Hood című könyvét, ami a mai napig az egyik kedvenc Robin Hood sztorim. Rengeteget társasjátékoztunk, sakkoztunk, kockáztunk együtt, közben jókat beszélgetve. A baráti köröm is imádta, ugyanis mindig partner volt a mókában, szívesen bográcsozott, sörözött velünk. Mindent meg tudtunk beszélni egymással, és mindig engedékeny volt annyira, amennyire kellett.
Amikor Édesanyámat elvesztettük, kicsit egymást támogattuk lelkileg. Akkoriban többször előfordult, hogy hármasban megittunk egy-egy fröccsöt, Apu, Papa (az Ő Édesapja, Anyai nagyszüleim nem ismertem) és én. Nagyon jó kedélyű emberek voltak mindketten, és nagyon remélem, hogy ebben rájuk hasonlítok. Apu és Papa nagyon egyformák voltak. Papával sokszor sütöttünk szalonnát, és olyankor mindig a háborúról mesélt. Mikor Apuval főztünk együtt, vagy szalonnáztunk, Ő pedig a gyerekkori csínytevésekről mesélt, miket és hogy csináltak fiatalon. Mikor Papát elvesztettük akkor lett még inkább erős köztünk az igénye annak, hogy több időt töltsünk együtt, beszélgessünk, és igenis megigyunk egy pohár italt néha.
Sosem felejtem el, amikor először mondta, hogy büszke rám, kimondhatatlanul jó érzés volt. Nyilván ezt sok gyereknek mondják otthon, csak más, amikor valaki ezt mondja, mert ezt kell mondania, meg más, amikor ez valóban így is van. Rajta mindig éreztem, hogy valóban így is érzi. Főleg, amikor leérettségiztem, megcsináltam a két technikusit, de főleg, amikor az első könyvem megjelent. Amikor a kezébe nyomtam belőle a saját példányát, hirtelen szóhoz sem tudott jutni, annyira meg volt hatva. Együtt sírtunk, és örültünk neki.
Amikor elköltöztem otthonról, a hónap legjobb része volt, amikor két üveg borral, vagy pár doboz sörrel a hátam mögött meglátogattam, és elfröccsöztünk, sörözgettünk, és közben megvitattuk az élet nagy dolgait. Akkor fel sem fogtam, hogy vannak olyanok, akiknek ez sosem adatik meg. Mikor nemrégiben megtudtam, hogy fiam fog születni, eldöntöttem, hogy én is így akarom csinálni. Azt akarom, hogy olyan Apja legyen a gyermeknek, amilyen nekem volt. Mint az amerikai filmekben látjuk, és gond nélkül rávágjuk: ez egy giccses szar, közben pedig arra gondolunk: nekünk is ilyen kell! Pedig a legtöbb esetben ott van az orrunk előtt, csak nem vesszük észre, vagy nem akarjuk észrevenni. Nekem megadatott, hogy büszkék legyenek rám, hogy támogassanak és megkapjam a jó szót, ha az kellett.
Szerintem mindenkinek megvan erre a lehetősége. A sors érdekes fintora, hogy néha ez nem a vér szerinti szülőtől érkezik meg, de attól még ugyanúgy kaphatunk apaképet. Én annyira szerencsés vagyok, hogy megkaptam vár szerint is, és azon felül is. Nagyon remélem, hogy ezt egyszer az én fiam is elmondhatja majd. Ráadásul úgy, akárcsak én, hogy nem kell elvesztenie Őt ahhoz, hogy erre rájöjjön. Sok okosat, és nagy bölcsességet írhatnék ide, de feleslegesnek érzem. Beszéljen helyettem a dal, és dalszöveg. Egyszer tuti csinálok neki egy műfordítást és eléneklem. Azt nem osztom meg veletek, csak ha rosszak lesztek. Most pedig, aki teheti, igyon egy sört, vagy fröccsöt, bort az Édesapjával. Én is iszom egyet, és közben Rá gondolok. Szeretlek Apa. Hiányzol, de mindig Velem maradsz.
Drinking Beer With Dad
Its the simple things in life
But life aint so simple right
And times get hard and people can make you mad
But I remember when I was young
I couldn’t wait to turn 21
Sit in the backyard sun and drink beer with dad
Drinking beer with dad
Out there on the back porch swinging
Drinking beer with dad
Picking my guitar and grinning
Wed hem and haw, wed cuss and fight
But thats where I learned lifes best advice
Wed talk about when I was young and bad
Sometimes hed make me fightin mad
Best education I ever had
Was out there on the back porch drinking beer with dad
Nowadays most things have changed
This whole world is heading down the drain
There’s no God in schools
Toting guns is the latest fad
A little discipline would sure be nice
A little lesson in wrong and right
Maybe its time young man to have a beer with dad
Drinking beer with dad
Out there on the back porch swinging
Drinking beer with dad
Picking my guitar and singing
Id play him songs all through the night
Id praise the Lord I saw the light
Wed stay up late and make mom mad
But half the time wed just laugh and laugh
Some of the best times I ever had
Was out there on the back porch drinking beer with dad
Now son Im so damn proud of you
And the young man youve turned into
Youre the best son a father could ever have
And though your grandpas done past on
Soon youll be 21
So come on the back porch son and have a beer with dad
Drinking beer with dad
Out there on the back porch swinging
Drinking beer with dad
Picking our guitars and grinning
Well hem and haw, well cuss and fight
But Ill pass along lifes best advice
Well talk about your old granddad
The things he gave us he never had
I wish forever our time could last
I wish this world wouldnt move so fast
Out here on the back porch
Out here on the back porch drinking beer with dad…