Kezdjük egy képzavarral: a globális felmelegedés témájának „melegedése” jó pár éve a zenei-és fesztiválipart is elérte: zöld mozgalmak felvetették problémaként a koncertezés, turnézás által okozott környezetvédelmi hatásokat, a fesztiválok okozta hang-fényszennyezést és hulladékgazdálkodási kérdéseket, illetve a hanghordozók és merch termékek gyártása is számos kérdést vet fel ez ügyben… A covid alapvetően átszabta a zeneipar egészét, és az újraindulás óta egyre nagyobb jelentőségre tesznek szert az ún. ökotudatos zenei mozgalmak – válaszul a klímaválságra és a zeneipar ökológiai lábnyomának növekvő társadalmi tudatosítására. Ezek a mozgalmak a zeneipar minden szintjén – az alkotástól a turnézásig, a merchandisingtól a streamingig – keresik a fenntarthatóbb működés lehetőségeit. Hazai és nemzetközi viszonylatban is vannak ennek egyre jobban látható jelei: ezért érdemes egy gondolatébresztő cikk erejéig kitérni a témára.
A zöld mozgalmak megjelenése a zeneiparban első körben a turnék karbonlábnyomának csökkentését célozta -ennek a nyilvánvaló oka az, hogy ez talán a leglátványosabb része az egész szcénának. Természetesen mindenki szeret koncertekre járni, de azért egy kicsit utána gondolva nem nehéz szenzitívnek lenni: a zenekarok kontinenseken átívelő utazásai, a hang-és fénytechnika, és a műanyag poharakból elfogyasztott hangulatkeltő italok mind komoly környezeti károkat okozhatnak. Olyan zenekarok, mint a Coldplay vagy Billie Eilish, karbonsemleges vagy pozitív (többet kompenzálnak, mint amennyit kibocsátanak) turnékat szerveznek.A Coldplay 2022-es turnéjukon napenergiás színpadot, bioüzemanyag-generátorokat, és bicikli által hajtott színpadáramellátást használtak.
Nem csak zenekarok, hanem fesztiválok is igyekeznek részben vagy egészben átállni a fenntartható technológiákra: a Glastonbury, a holland DGTL, a norvég Øya – komposzt-WC-ket műanyagmentességet, napelemes infrastruktúrát, és helyi forrásból származó ételekkel és italokkal várja az oda látogatókat.Bár hazánkban az ökotudatos zeneipari törekvések még nem annyira strukturáltak, néhány fesztivál és független zenekar már elindult ezen az úton, mint például Fishing on Orfű, vagy a Művészetek Völgye: komposztálás, újrahasznosított dekorációk A debreceni Campus Fesztivál pár éve bevezette a cateringek teherbiciklivel való szállítását, csökkentve ezzel a szén-dioxid kibocsájtást.
A merch és ruházat fenntarthatósága kapcsán is számos zöld (vagy annak látszó) kezdeményezés kezd gyökeret verni a zeneipari szereplők közt: egyre többször organikus pamutból, újrahasznosított anyagból vagy fair trade tanúsított forrásból származó termékeket árulnak. A Radiohead és Pearl Jam például már évek óta kerüli a hagyományos műanyag csomagolásokat, és környezetbarát anyagokra váltott. De elég arra gondolni, hogy Eddie Vedder Earthlink nevű „hobbizenekara” deklaráltan egy zöld rock banda.
És, ha már zöld bandák: tisztán látszik a téma fontossága abból is, hogy egyre több zenei produkció Környezeti tematikájú tartalmat állít elő -ennek Michael Jackson Earth Songja volt a legmarkánsabb előfutára, de ma már egyre több előadó készít zöld tematikájú zenét vagy videóklipet, amellyel a klímaváltozásra hívják fel a figyelmet. Az ilyen dalok gyakran aktivista megnyilvánulásokkal – például a Muse, vagy a The Beastie Boys a Green peacel közös kampányt futtatott. Mindegyik zenekar segített felhívni a figyelmet a környezetvédelem fontosságára és a bolygó megóvására társulnak. Itthon is több zenekart tetten érhetünk ilyen ügyekben: a Punnany Massif, vagy a Bagossy Brothers Company: zöld tematikájú üzeneteket fogalmaznak meg, vagy épp támogatást adnak természetvédelmi célokra. Itthon talán a Kispál és a Borz volt az első, akik ilyen témákat megpendítettek, a Földtörténet című dalukban.
A digitális zene ökolábnyoma elméletileg kisebb lett volna a fizikai hordozóknál, de az egyre nagyobb térnyerés miatt a streaming szolgáltatók adatközpontjainak működése is jelentős CO₂-kibocsátással járnak. A fizikai formátumok (CD, vinyl) környezetterhelése csökkent, de a hanghordozók újra népszerűbbé váltak, így a gyártásnak értelemszerűen van egyfajta környezeti terhelése -ugyanis, a fizikai hordozók gyártása, csomagolása és szállítása ugyan egyértelműen terheli a környezetet, de összehasonlító elemzések szerint ha egy dalt sokszor hallgatunk streamelve, az hosszú távon több energiát használ, mintha egyszer letöltjük, vagy fizikai formában birtokoljuk. Megoldásként felmerülnek a zöldebb streamingmodellek, például olyan platformok támogatása, amelyek kevesebb adatforgalmat generálnak, agy CO₂-kibocsátás kompenzációs rendszert működtetnek -ezek ugyan még kísérleti fázisban vannak, de az jól látszik, hogy ez a közeljövőben egy trend lesz a zenei szolgáltatók között – Green Streaming az összefoglaló neve ezeknek a kezdeményezéseknek.
Napjainkban már dedikált szervezetek, mozgalmak jöttek létre a zöld zeneiparért az egyik legismertebb a Music Declares Emergency (UK): ez zenészek, producerek és menedzserek közös kezdeményezése a klímavészhelyzet elismerésére.Az amerikai REVERB: zenészekkel turnézó non-profit szervezet, amely a turnék karbonlábnyomát csökkenti (pl. reusable cups, komposztpontok). Itthon a Green Stage Production képviseli ezt a vonalat leghangsúlyosabban.
Néhány előadó, piaci trend és vagy zeneipari háttérszolgáltató felvillantásával egy kis rávilágítást láthatunk erre vonatkozóan: természetesen számos kezdeményezést lehetne ez ügyben listázni és vizsgálni, de ez bizonyosan szétfeszítené egy „átlagos” online cikk kereteit. Az viszont jól látszik, hogy a zöld-trend egyre hangsúlyosabban van jelen a zeneiparban, és számos új megoldást fog indukálni a zenei tartalomgyártás, a koncertezés és a zenehallgatás terén a közeljövőben.