A tavaly megjelent Confessions egy minden szempontból erős lemez volt az amerikai rock-fenegyerekek életművében, ám a megszokottól jóval eltérően szinte csak és kizárólag komoly szövegek voltak rajta, míg azért korábban mindig előtérbe kerültek a bulizós, partyzós dalszövegek is. Ennek egyfajta ellensúlyozásaként született az idei Fuck EP, ami hat könnyedebb, piálós, odamondogatós dalt tartalmaz. A korong címe pedig a minden elnevezésében megtalálható fuck szócskát foglalja keretbe.
Az EP, hűen a címéhez, nem igazán a rádióbarát dalszövegei miatt lesz siker. Rögtön a nyitó, Somebody Fucked WIth Me-ben annyi fuck hangzik el az első refrénig, mint egy átlagosnak mondható rap lemez 4-5 dalában. Ennek ellenére nem lesz (legalábbis számomra) visszásságot keltően trágár, vagy kevésbé szerethető, sőt, talán a legjobb dal a hat közül. Erős kezdés, kíváncsi voltam, vajon mennyire tartható ez a színvonal, de szerencsére nincsenek olyan dalok, amiket lehagytam volna, vagy felejthetőnek tartanék. Bár az tény, hogy az egyértelműen slágernek szánt Icona Pop feldolgozás (I Love It (I Dont Care) helyett Say Fuck It) első alkalommal nem igazán fogott meg, míg néhány hallgatás után ez is belesimult a korong vonulatába.
A Motherfucker annyira tipikusan Buckcherry, hogy először kiadatlan dalnak véltem, valahonnan az első két lemez környékéről. A I Dont Give A Fuck enyhe funky-s íze újfent jóleső változatosságot nyújt, talán szövegileg a legjobb dal a hat közül. Az Its A Fucking Disaster egyszerre slágeres, lassabb és sodró, punkos lendülete miatt akár újabb koncertfavorit is lehet, kicsit a Black Butterfly-All Night Long-os időkre emlékeztet. A záró, brutális tempóval megáldott, még két és fél percet sem elérő punk nóta, a Fist Fuck a nyitó után a legjobb dal, mintegy keretbe foglalva a lemezt. A címe szerintem sejteti a mondanivalót, nem szorul különösebb magyarázatra.
A Fuck EP után epekedve várom a következő teljes értékű nagylemezt, ami remélem 2015-ben meg is érkezik, minden esetre az ebből a hat tételből is nyilvánvaló, hogy a basszeros-csere nem vett el a zenekar éléből, a dög, a kosz megmaradt, és talán a lehető legjobb irányba halad a csapat. Alig 20 perc, ám minden perce arany! Soha rosszabbat Srácok! Már csak egy magyar koncerttel lehetne megkoronázni ezt a teljesítményt…
10/10. Nem is lehetne kevesebb. FUCKin perfect.