2025-ben a zeneipar közös pontja, hogy egy dolog körül forog minden: ez pedig nem más, mint a TikTok megállíthatatlan ereje. A közösségi platform ma már nem csak a feltörekvő előadók ugródeszkája, hanem a zeneipar egyik legfontosabb trendformálója is egyben. Ma már sok előadó nem is slágerlistákban, hanem TikTok-trendekben gondolkodik. Nem véletlenül: a platformon egy-egy jól elkapott refrén vagy ritmus sokszor nagyobb hatással van a közönségre, mint a teljes dal (az albumokról, netalán concept album formátumról nem is beszélve). A zenei trendek egyértelműen azt mutatják: a közönség és a zenészek is egy új korszakban élnek. A TikTok egyszerre hoz be új előadókat, és ad második esélyt régi slágereknek – ugyanakkor sokakat szükségszerűen kizár. Kétélű fegyver, de itt van velünk, ezért muszáj róla beszélni…
TikTok, avagy a régi dalok új életre kelnek…
Az elmúlt évek egyik legérdekesebb jelensége, hogy a TikTok nem csak a friss zenéket löki a slágerlisták élére, hanem évtizedekkel korábbi sikerdalokat is visszahoz a köztudatba. Egy-egy régi pop- vagy rockklasszikus akár milliós hallgatottságot generálhat, ha trendként terjed el a fiatalok körében. Ez a folyamat már több alkalommal megfigyelhető volt: ’80-as, ’90-es és 2000-es évek dalai kerülnek vissza a toplistákra – sokszor teljesen új közönséget találva maguknak. 2025-ben a TikTok brit toplistáján a 50 legnépszerűbb dal közül 19 olyan volt, amely bőven több, mint öt éve jelent meg – ez rekordnak számít az app trendkövetésében.
Néhány kiemelkedő példa:
Blood Orange – Champagne Coast (2011): több mint 1,1 millió TikTok-videóban használták, és a dal a brit slágerlista 16. helyéig jutott.
Alphaville – Forever Young (1984): több százezer poszthoz kapcsolódott világszerte
Redbone – Come and Get Your Love (1974): a dal a 2014-es Guardians of The Galaxy kapcsán megélt egy másodvirágzást, de 2025-ben a TikTokon lett újra sláger-egy évtizednyi különbséggel.
„Pretty Little Baby” – Connie Francis (1962): Talán a legikonikusabb példája a TikTok régi slágerek felemelésének. Connie Francis Pretty Little Baby című dala, amely eredetileg 1962-ben került kiadásra B-oldalként, 63 évvel később virálissá vált – több mint 22,5 millió TikTok-videóban jelent meg, 45,5 milliárd nézettséget generálva…
A mai hallgatók inkább hangulatokat keresnek, mint műfajokat – épp ezért jelen sorok írója is sokszor feltette már magának a kérdést: zenei újságíróként van e még értelme a műfaji kategorizálásoknak? A TikTok algoritmusa nem kérdez rá, hogy a dal friss vagy több évtizedes — ha a közösség kreatívódni tud vele, támogatja. Ez a „vintage sláger újra trendi” jelenség épp azt mutatja: a zene nem évjárathoz kötött, hanem hangulathoz és közönségkapcsolathoz.
A TikTok egy másik érdekes hatása, hogy lokális hangokból globális trendeket csinál. Ma már egy kelet-európai vagy dél-koreai , vagy akár magyar előadó is könnyen berobbanhat a nemzetközi színtérre, ha dalát felkapja a platform. Dél-Koreában a NewJeans „OMG” és „Ditto” című számai a TikTokon váltak nemzetközi trenddé, majd rövid idő alatt amerikai és európai toplistákra kerültek. A szlovák Karin Ann looking at porn című dala szintén a platformnak köszönhette áttörését, és ma már nyugat-európai rádiók is játsszák. Magyarországon Azahriah és a Carson Coma több dalát is százezrek használták TikTok-videókhoz, ami jelentősen növelte az országhatáron túli régiós ismertségüket.
Az írott formátumok követői generációs okból is kevésbé élik a TikTokot, de érdemes elgondolkodni azon, hogy milyen hatása van ennek a platformnak a zenei trendekre és az iparág egészére.
A TikTok előtti világban a legtöbb népszerű dal vers-refrén-vers-refrén-híd-refrén szerkezetű volt. A TikTokon azonban refrén-versszak-refrén-versszak-refrén a szerkezet, és ez ismétlődik. A TikTok algoritmusa gyakran választ ki hasonló hangzású refréneket és hanganyagokat, amelyek elkerülhetetlenül virálissá válnak, ami a zenei ízlés homogenizálódásához vezet. Ez az algoritmus korlátozhatja a zene sokszínűségét, viszont ezek a dalok az alkalmazásban, és következésképpen a szélesebb zeneiparban is mainstreammé válnak – és sokan ehhez kénytelenek igazodni, akár tetszik, akár nem.
A fent taglalt változások azt jelentik, hogy a művészeknek most már nem csak zenészeknek kell lenniük, hanem teljes munkaidős tartalomalkotóknak is. A lemezkiadóval való szerződés marketinggel és promócióval jár, így most, hogy a TikTok alapvetően a reklámozás elengedhetetlen része, azoknak a művészeknek, akik nem akarnak hetente nyolc rövidfilmet készíteni, nincs sok választási lehetőségük.Míg a TikTok a művészeknek lehetőséget adott arra, hogy lemezkiadó nélkül népszerűsítsék munkájukat, addig azokat, akik már lemezkiadóval állnak szerződésben, arra ösztönzik, hogy az új formátumnak megfelelő rövidfilmeket készítsenek – a külföldi sajtóban ezt a zeneipari jelenséget ‘Tiktokification’ – vagyis Tiktokifizálódás néven írják le.
Egyes művészek, mint Taylor Swift és Charlie Puth, virágoznak ebben a környezetben. Mások viszont nem. Mivel azonban a TikTok ilyen népszerűvé vált, a kiadók és az előadók ezt adott szükséges eszköznek és trendnek tekintik.