Ebben a rovatban többnyire ma már nem létező/inaktív hazai underground csapatok – számunkra – meghatározó anyagait szeretnénk bemutatni, de terveink szerint terítéken lesznek még működő, akár időközben befutott előadók korai demói, lemezei is. Célunk továbbá a fősodortól távolabb eső, méltatlanul mellőzött vagy mára feledésbe merült, de mindenképpen értékes keményzenei csemegék megismertetése a nagyérdeművel. Túrjuk hát fel a lemezgyűjteményt, és poroljuk le az előásott kincseket!
A máig aktív debreceni grunge-legenda 1998-ban alakult, egykori Honeymaze és Games People Play tagokból. Kezdetben a nagy seattle-i elődök feldolgozásait játszották a koncerteken, később az Alice In Chains és Pearl Jam dalokból álló műsor kiegészült a Nickelback-féle post-grunge vonulat sikereivel, a 2000-es évek elejétől kezdve pedig saját kompozícióikkal is.
A saját dalokat író felállás – Rábold Ákos (ének/gitár), Bertalan Sándor (gitár), Szegedi „Szaki” Károly (basszusgitár/ének), Fazekas Tamás (dob) – 2001 végére állt össze, majd 2003-ban összehozta az első, cím nélküli demót. A zenekar nem árult zsákbamacskát az anyaggal, ez a három dal olyannyira a Seattle-környéki zene szellemében íródott, hogy számomra azóta is a Frogshow az egyik legautentikusabb hazai grunge banda (a félig-meddig elődnek tekinthető, ma már nem létező Honeymaze-hez hasonlóan). Szögegyenes, kompromisszummentes grunge ez a sötétebb fajtából, többszólamú vokálokkal, hangsúlyos gitárokkal és elvárható komorságú szövegekkel. A saját szerzeményeken – hálistennek – nem hagytak nyomot a felhígult slágervonal képviselői, nemigen érződik a Nickelback és társainak hatása. Jerry Cantrelléké annál inkább.
Mégsem a demóval váltak ismertté a színtéren, hanem azzal, hogy Ákos és Szaki közreműködött a Replika – szintén 2003-as – akusztikus válogatásalbumán, az Acousticán, melynek – különösen a Lélek útja klipjének – köszönhetően országos ismertségre tettek szert a sokat látott cívisvárosi zenészek. Ezer közül felismerhető vokálszólamaik egy magasabb szintre emelték Csató Péterék egyébként is erős dalait, s az együttműködés egyúttal igen jó hatással volt a Frogshow népszerűségére.
Ezzel nagyjából egy időben a zenekar összeállított egy akusztikus koncertműsort, aminek keretében a saját dalaikat is áthangszerelték (jómagam a 2006-os Hegyalja Fesztiválon láthattam egy ilyen műsorukat, ki is feküdtem tőlük rendesen).
A demó folytatása 2005 nyarán érkezett meg, az egyszerűen csak „EP” címre keresztelt nyolcszámos középlemez formájában. A lemez 4 új dal mellett az előző anyag 3 szerzeményének akusztikus változatát, valamint a klipesített Titkot súg „radio edit” verzióját tartalmazza, s mind hangzásban, mind fogósság terén felülmúlja elődjét. Az irány maradt a régi, de mintha nagyobb teret kapnának Szaki vokáljai, emellett a dalok is változatosabbak, kicsit szellősebbek, mint a két évvel korábbi demón. Az akusztikus átiratok is jól sikerültek, egyértelműen van létjogosultságuk, a Frogshow mindig is nagyon érezte ezt a vonalat – ahogy azt már az unplugged koncertekkel is bizonyították.
Elképzelhető, hogy néhány „szűzfülű” olvasónak/hallgatónak szokatlan lesz a magyar szöveg, különösen a „mekegősen” elnyújtott „e” hangok hathatnak zavaróan, ha nehezen veszi be a gyomrod az új dolgokat. Erre csak azt mondom, hogy egyrészt ez egy ilyen stílus, az AIC-féle „nyávogós” grunge-éneket nem könnyű magyarul megszólaltatni, másrészt viszont megéri (lenyelni a békát ehe-ehe) túllépni ezen a problémán, mivel a Frogshow szövegei olyan tartalommal és mélységgel bírnak, amire érdemes odafigyelni.
A megjelenés után nem sokkal tagcsere történt a dobos poszton, az a Makovinyi Gábor ült be a cucc mögé, akit a Titkot súg 2007-ben megjelent videóklipjében is láthatunk. A következő esztendőkben is aktív maradt a csapat, bár új dalokkal hosszú ideig nem jelentkeztek, rendszeresen koncerteztek a fővárosban és az ország keleti felén, állandó résztvevői voltak a nyári fesztiváloknak (Hegyalja, Vekeri/Campus, EFOTT, Kotta, Azfeszt stb.). Nem volt olyan év, hogy ne adtak volna legalább 8-10 koncertet, csak hát az a soron következő anyag, a közönség részéről joggal várt, vízválasztó lemez nem jött.
2012-ben aztán felcsillant a remény, egy klippel is megtámogatott új dal (Egy szó) érkezett, ezzel együtt pedig a bejelentés: készül a nagylemez, méghozzá akusztikus hangszerelésben. Sokan vártuk az albumot, és várjuk azóta is… Nem tudom, hogy megjelent-e végül bármilyen formában, egyáltalán elkészült-e, bár gyanítom, hogy nem, mivel 2013 óta semmilyen hír nem jött felőle (ha esetleg valakinek megvan az anyag, vevő lennék rá, köszi!)
A zenekar a 2010-es évek derekán átalakult, több tagcsere után változatlan néven, de immár Three Days Grace tribute csapatként működnek. Legnagyobb eséllyel Debrecen rockklubjaiban vagy a Campus Fesztiválon csípheted el őket.
A Frogshow mindkét megjelent anyaga, szövegkönyvvel együtt letölthető a zenekar oldaláról. Jó szívvel ajánlom – mondhatni „kötelező tananyag”, ha érdeklődsz a hazai grunge muzsikák iránt.
Frogshow: Demo
Szerzői kiadás, 2003
A zenekar a következő felállásban játszott:
Rábold Ákos – ének, gitár
Bertalan Sándor – gitár
Szegedi Károly- basszusgitár, ének
Fazekas Tamás – dob
Dallista:
1. Névtelen bátor
2. Veled megyek
3. Végleg megszűnjek
Frogshow: EP
Szerzői kiadás, 2005
A zenekar a következő felállásban játszott:
Rábold Ákos – ének, gitár
Bertalan Sándor – gitár
Szegedi Károly- basszusgitár, ének
Fazekas Tamás – dob
Dallista:
1. Titkot súg
2. Holnap
3. Nézz rám!
4. Körbezárt tér
5. Névtelen bátor (akusztikus)
6. Veled megyek (akusztikus)
7. Végleg megszűnjek (akusztikus)
8. Titkot súg (radio edit)
Frogshow Facebook