Az idén már ötödik életévébe lépő Visioned Frailty zenekar a tavalyi év egyik kellemes meglepetése volt számomra, amikor a Watch My Dying előtt láttam Őket a Sportalsóban. Energia, düh, kimunkált, komplex dalok, amik mégis megragadnak a fülben. Amikor a virtuális postaládámban landolt a Deception EP, akkor nagy-nagy kíváncsisággal helyeztem a lejátszómba.
A 4+1 dalos EP 3 új dalt, és egy régebbi daluk újra felvett, újraértelmezett verzióját tartalmazó cucc követi a korábbi irányvonalat, mégis simán nevezhetjük a következő lépcsőfoknak az anyagot, mert szó sincs egy helyben topogásról. Az Arckönyv szerint a zenekar stílusa death metal, amit én nem teljesen érzek helytállónak. Ugyanis igen, death metal ez a javából (a késői Death/Control Denied-nyilván extrémebb énekkel, némi Unleashed, nekem.), mégis van benne itt-ott némi thrash (pici Slayer/Sepu feeling), de még doom/stoner/sludge is. Elég jó turmix ez, ráadásul komolyan odafigyeltek arra, hogy mindez ne menjen át valami identitászavaros katyvaszba, hanem igenis egységes képet alkosson. Ehhez jön egy korrekt hangzás, ami annyira szikár, amennyire a dalok megkívánják, viszont az arányok megfelelőek, minden hangszer kivehető, és az ének is annyira van előtérben, amennyire kell. Az introként funkcionáló …of terror után megszólaló címadó rögtön egy tempósabb dal, kiváló refrénnel, remek indítás. A Time egy erősen doomba és stonerbe hajló téma, ami engem erősen a Black Sabbathra és a Downra emlékeztet, főleg a kicsit borzongató, síron túli hangulata miatt. Az énektémákat itt érzem a legjobban kidolgozottnak, akárcsak a szöveget, nálam ez az egyértelmű csúcspont. A Faces kezdéséről nekem azonnal a Death ugrott be, később a doomos lassítások rengeteget dobnak a dalon. (Többek között az ilyen megoldások miatt tetszik igazán a VF muzsikája) A záró, újra felvett bónusz, Corridor of Mirrors doomos, sludgeos vánszorgása remek lezárása az EP-nek.
Az egyfajta életjelként is felfogható Deception jófajta hallgatnivaló így az év első felében, főleg, hogy a banda ezúttal sem cáfolta meg önmagát és az utat, amit elkezdtek. Nincs itthon könnyű dolguk ezzel a muzsikával, éppen ezért tiszta szívből kívánom Nekik, hogy minden perc belefektetett energiát sokszorosan kapjanak vissza a hallgatóktól. Aki nem ismeri Őket, mindenképpen tegyen velük egy próbát, és remélem, hogy ez a jubileumi év még esetleg egy új nagylemezt is hoz nekünk, valamikor ősz/tél környékén!
10/8