Mindent lehet mondani erre a korongra, csak azt nem, hogy aktuális. Megismerkedésem a zenekarral is elég kalandos, viszont mindenképpen említésre méltó. Volt egy magyar portál, aminek nem szeretném itt leírni a nevét, mert azóta sajnos már megszûnt. Ezen a portálon javarészt olyan zenekarok albumait lehetett letölteni, amelyek már nem léteztek, illetve régen nem volt kapható a lemezük.
Ezen az oldalon bukkantam a Joystix zenekarra, amely nem volt döglött, sõt, akkor örvendeztették meg a nagyérdemût egy új koronggal, ezzel. Valaki feltette az oldalra, ahonnan a moderátor gyorsan letörölte, és figyelmeztetett mindenkit, hogy a zenekar aktív, és tessék megvásárolni a lemezt! Erre Blondie, a banda énekes gitárosa feltöltötte az oldalukra, és egy hétig ingyen letölthetõvé tette, mondván, akinek tetszik, az úgyis megvásárolja. (Ráadásul a borítóval együtt, plusz olyan nótával, ami a hivatalos kiadásra nem került rá, legalábbis az enyémen nincs rajta… :))
Már a nyitónóta alatt meg kellett állapítanom, ez nem egy poénzenekar. Iszonyat súlyos, tiszta hangzás, és remek angol kiejtés, ami idehaza sajnos nem túl gyakori. A dalok ütnek, mint az ipari áram, a szövegek pazarok. Nem feltétlenül vidámak, sõt akad néhány borongósabb darab is, de az összkép vidám. Számomra legalább is. A zseniális albumcím, és a pofás zenekarnév pedig külön dicséretet érdemel!
Nem akarok megpróbálkozni azzal, hogy mûfaji korlátok közé szorítsam a zenekart. Van itt minden: glam, sleaze, egy kis dirty is, de ugyanakkor van egy kis punkos lendülete is. Minden esetre ez nem az a lemez, ami bele tudnék kötni. Mondjuk nem is akartam. 🙂
Csúcspont(ok): Powerdrive, Jet Black, Temptation, 2:1
Mélypont(ok): Russian Roulette (Ez az, ami nincs rajta a hivatalos kiadáson. Ez egy feldolgozás, ami nekem nem is illett az összképbe!)
10/10 (Még ilyen lemezeket srácok!)