A streaming zene és film szempontból is egy uralkodó technológia lett napjaink szórakoztatóiparában – ezeknek az üzleti modelljéről pro és kontra lehet és kell is vitatkozni, de a kulturális termékek demokratizálásához való hatás nem kétséges.
Ennek eklatáns példája a The Playlist című sorozat: a filmipart felforgató mozi streming szolgáltató, a Netflix teret enged annak, hogy a svéd tech ipar egyik legsikeresebb zene streming szolgáltatójának, a Spotifynak a történetét egy mini szériában dolgozzák fel. Svéd készítők és színészek, a világ egyik legnagyobb disztribútorán keresztül tudták terméküket eljuttatni az egész világnak.
Ez a tény önmagában jelzi azt, hogy mekkora hatást gyakorolt a streming minden szinten a kultúra fogyasztási szokásainkra.
De lássuk magát a sorozatot: a mű a The Playlist címet kapta, hat, egyenként szűk egy órás epizódot vonultat fel, és nagyjából húsz évet ölel fel. Érdekes, hogy az első két prológus jellegű rész után a sorozat próbál tematizálni: külön rész szól a programozó srácok technológiai kihívásairól, a zenészekről, az üzleti-jogi háttérről: így a végére viszont egy kerek,egész, minden aspektust kiveséző alkotást kap a néző.
Az ezredforduló környékén az internet elterjedésével az akkor hagyományos zeneipari modell megborulni látszott, mivel megjelentek az illegális letöltési lehetőségek – ez pedig olyan pánikot generált, hogy még a South Park is szentelt egy részt neki a maga idejében (ugye, mindenki emlékszik Lars Ulrich úszómedencéjének felemlegetésére).
Nyilvánvalóvá vált, hogy sok minden mással együtt a zenefogyasztás is egyre inkább digitalizálódni fog, és egyre másra kezdtek megjelenni az ezzel kapcsolatos startup vállalkozások világszerte.
Az első nagy belépő -szinte természetszerűen – az Apple volt, az iTunes megjelentetésével-ez volt az első legális zenei streaming platform.
Az a mai napig egy erősen véleményes kérdés, hogy Steve Jobs és csapata ennek a technológiának a bevezetésével megmentette, demokratizálta, vagy tönkretette e a zenészeket, de az biztos, hogy a szellem kiszabadult a palackból…
…és itt indul a Spotify története: egy szegény sorból származó zenerajongó srác, Daniel Ek missziójának tekinti, hogy ingyen juthassanak a hallgatók zenéhez, hiszen neki az egyik nagy traumája, hogy nem tudta megvenni a drága adathordozókat. Ő lesz a Spotify alapítója, és vízionistája. Az idealista kezdéstől a sok technológiai, jogi és pénzügyi szíváson keresztül megszülető zeneipari startup, és a kompromisszumok révén egyre inkább önmagának ellentmondó főszereplő története ez- amely a végére igazából tanulságos, de szomorú véget ér. Minden tech startup vezetője egy nem létező technológiát vezetett be, sokszor nem egyértelmű jogi szabályozások mellett- hiszen az innováció sokszor gyorsabb, mint a társadalmat szabályozó jogalkotás. Így a sorozat egyik jóslata az, hogy a túl nagy hatalmat birtokló Spotify is bíróság elé kerül majd, úgy, ahogyan a Google, a Facebook, vagy épp az Amazon vezetői – érdekes, de egyáltalán nem elképzelhetetlen forgatókönyv ez…
Ez még annak ellenére is mellbevágó, hogy ez alapvetően egy igaz történeten alapuló, de mégis fikciós sorozat. Kétségtelen tény, hogy a történet igaz, a készítők számos iparági forrást, tanulmányt, és természetesen élő, a valós eseményeket megélő személyt vontak be az előkészítés és a forgatásba – azonban egyes történések érzékenysége, vagy akár üzleti érdekek sérelme miatt muszáj volt néhol finomítani a történeten: így, kronológiai és szereplők közt vannak „finomitások” és kitalációk.
A streaming szkeptikusainak teljesen igaza van abban, hogy a Spotify úgy vált az egyik legnagyobb hatalommá a zeneiparon belül, hogy épp azokat semmizi ki legjobban, akikért annak idején harcba indult: a zenészek arcpiritóan alacsony összegeket kapnak a lejátszások után. Ezt a permanensen fennálló problémát a sorozat egy kitalált szereplőn, Bobbi T karakterén keresztül jeleníti meg- akit egyébként a svéd R&B énekesnő Janice Kavander formál meg. És ha már Spotify , és zene, a sorozat készítői nem voltak restek, hogy egy nagyon emocionális koncertjelenetben tegyék fel erre a történetszálra a koronát.
A sorozat ajánlott azoknak, akik szeretik a zenét, a zeneipart, vagy akár a tech vállalkozókról szóló sztorikat. Minden szempontból sokat mondó, akik esetleg eddig nem viselték szívükön a zenészek sorsát, azok is érzékenyebbek lesznek a témára.
És nem elhanyagolható tény az sem, hogy ezzel a sorozattal meg lehetett mutatni: Európa igenis létezik, akár zeneipari, akár tech-startup szempontból nézve.
10/10