Megkértek, lehetőleg tartózkodjunk a nyílt politikai megnyilvánulásoktól… – Beerzebub interjú

A mosonmagyaróvári Beerzebub az első perctől fogva radaron van nálam, hiszen az elődzenekarát nagyon szerettem, plusz ez a fajta rap-metal/crossover vonal mindig is a szívem csücske volt. Pénteken jelenik meg a csapat új EP-je, ráadásul aznap mutatja be az anyagot a Dürer kertben egy bulin a banda, így adta magát, hogy leüljünk kicsit Bogyoval beszélgetni, amiből lett egy kicsit terjedelmesebb interjú.

– Bogyó, nekem a Beerzebub mindig kicsit úgy élt a fejemben, mint a Mongoose egyfajta „folytatása”. Nem zeneileg, hanem nyilván a személyed miatt kötöttem át. Te mennyire látod ezt helytálló kijelentésnek, illetve mi lett azzal a bandával? Tudod, csak hogy kezdjük az elején…
Bogyo: A kijelentés sok ponton helytálló, mert igazából a Beerzebub kezdeti tagsága a Mongooze 4/5-e volt. A szitu a következő: az a zenekar egyszerűen kifulladt. Több energiát raktunk a whiskey vedelésbe és a bulizásba, mint a dalszerzésbe, aztán egyszer csak elfogyott a lendület. Én meg már úgy a 2000-es évek közepe óta arra vágytam, hogy legyen egy olyan bandám, ahol a groove-os alapokra megy a rapelős veretés, így teljesen logikus volt a lépés, hogy most jött el ennek az ideje. Megfordultam előtte death metal, thrash-punk, groove és stoner zenekarokban, de valahogy mindegyiknél hiányzott az igazi mondanivaló, hogy üzenettel töltsük meg a dalokat és ne csak arról szóljanak a szövegek, hogy melyik partyban lehet a legjobb nőket és italokat összeszedni. Igazából a Mongooze-ban is sokszor érezhető volt az előadásmódban, hogy a hardcore és rap áll hozzám a legközelebb, de ott nyilván a műfaji korlátok nem engedtek többet. A Beerzebubnál teljesen megvalósíthatom azt az énem, amit eddig egyetlen formációban sem tudtam. Rap/hardcore/metal fúzió, üzenettel és mondandóval, ahogy én látom a világot és így sok ember szócsöve is lehetek.
– Azért ez a rap-metal/crossover vonal is elég rétegcucc itthon. Miért éppen emellett köteleztétek el magatokat és kik jelentik, jelentették a fő inspirációt?
Bogyo: Az egész Beerzebub egy szólóprojektnek indult, de mivel én nem vagyok zenész és a kazoo-n kívül nem tudok semmilyen hangszert normálisan megszólaltatni, így szükségem volt pár arcra, akik megírják a dalokat nekem, amire elköpködhetem a gondolataim. Egyértelmű volt, hogy Barnit (ex-Mongooze) keresem meg először, igazából vele indult ez az egész Beerze sztori. Aztán Pencs Tomi írt pár dalt az első EP-re, aki mellesleg a mai napig keveri és mastereli a cuccainkat. Végül Edemet, a jelenlegi gitárosunkat kerestem meg, hogy lenne egy ilyen crossover banda amibe kéne egy dal, meg ha már így alakult kéne egy koncert is. Itt jött a képbe Márky és Sudge a ‘gooze-ból és gyakorlatilag megalakult a Beerzebub projekt azzal az indokkal, hogy egy koncertet nyomunk a kijött EP-nek aztán mindenki elnyugszik. A srácok itt követték el a legnagyobb hibát, hogy ebbe belementek ha-ha! Ezek után teljesen véletlenül úgy hozta a sors, hogy zenekar lett az egészből, amire jelenleg is nagyon büszke vagyok és örülök, hogy a srácok így kitartottak az ügy mellett, még ha voltak és vannak jelenleg is nehéz időszakok a családos szituk miatt.
Hogy a kérdésre is válaszoljak, igazából nem számít, hogy rétegcucc e vagy nem. Azt gondolom, ha hitelesen tudod előadni, amit képviselsz, akkor az előbb utóbb megtalálja a maga közönségét, aki nyitott rá. Az inspiráció pedig nagyon sok helyről érkezik. Zeneileg sosem szabtam megkötést a srácoknak, de mivel főként a hardcore/punk zenekarokon nevelkedett a tagság, így nem is tudnának Manowar jellegű dalokat írni… Pedig érdekes lenne veretni rá a ritmikus szöveget! (nevet)
Az volt a lényeg, hogy mindenki találjon kapaszkodót a dalokban és ne utálattal kelljen játszania azt a koncerteken. Szövegileg pedig a mindennapok eseményei inspirálnak. Épp elég szarság van a világban és sokszor az ember közvetlen környezetében is, így van táptalaj a szövegeknek. Mivel az utóbbi évek politikája világszinten hihetetlen gusztustalan üzemmódba kapcsolt, de a magyar szekció főként rettentően gyomorforgató, ezért kezdtük el bírálni az utóbbi dalokban a magyar politikai elitet. Indok pedig van bőven.

– Az első EP elég nagyot ment, amennyire emlékszem, elég pozitív visszajelzéseket kaptatok rá. Te milyennek ítéled meg most?
Bogyo: Szerették az emberek igen, nyilván teljesen underground keretek között. Én is a mai napig szeretem azt az anyagot, bár a borító egyáltalán nem volt méltó hozzá, kiforratlan volt az ötlet. Szerettem volna egy kicsit designban a poszt-apokaliptikus/cyberpunk hatást érzékeltetni, de inkább visszájára sült el, mint jóra ha-ha. A zenei anyagra és a szövegekre viszont azóta is büszke vagyok. Főleg, hogy így teljesen lekövethető az a zenei fejlődés, amin a zenekar az évek alatt keresztül ment. Akkor még nem volt koncepció az egészhez. Volt egy rakat dühből írt szövegem, ami alá kellett valami zene. Így született meg az egész.
– Kicsit korábbra vártam ezt az EP-t. Beütött a Covid, vagy inkább a választások miatt időzítettétek mostanra?
Bogyo: Mint fentebb említettem köszönöm a srácoknak, hogy kitartottak a banda mellett, mert bár csak 4 éves a formáció, a magánéleti dolgok eléggé megnehezítették, hogy bárminemű zeneírással haladjunk. 2019-ben megszületett a kislányom, ahogy Barninak is a kisfia, így nem sokkal rá ő úgy döntött, hogy inkább a családot helyezi előtérbe, tehát gitárost kellett keresni. Mowaron elég nehéz ilyen rétegműfajba zenészeket találni, így Róka a Witchthrone-ból segített ki sokáig és Barni is visszajött egy-két koncertre, de állandó gitáros nem volt. Közben Edemnek is megszületett a kislánya, így a baby boom közepette elég nehéz volt a zenekart is ugyanolyan szinten vinni és persze ott volt a covid is. Szerencsére rátaláltunk Milánra, akivel újra teljes lett a team. Az hogy a Kormány dalunk 2020-ban jött ki és csak 1 évre rá jelentkeztünk új dallal az ezeknek volt köszönhető együttesen. Szerzemények, ötletek persze voltak, Milán érkezése után ezekből a témákból tevődött össze A Szavak Ereje zenei anyaga. Az, hogy most vannak a választások, csak bónusz és természetesen adta magát, hogy ha már ilyen direkt politikai tartalmat közvetítünk, akkor úgy hozzuk ki, hogy jó legyen háttérzenének a férgek megválasztásához.

– Volt bennetek félelem, hogy a direktpolitizálás miatt esetleg elfogynak a lehetőségek, vagy valahol elgáncsolják a zenekart? Bár nekem úgy tűnik, mindkét oldal kapja az ívet folyamatosan.
Bogyo: Egyáltalán nem tartottunk ettől. Sőt ha bármi gond lett volna emiatt, az adta volna a teljes létjogosultságát a szövegeknek. Ha belekezdesz ilyen direkt témába, akkor nem tartasz a következményektől. Nyilván örülünk, hogy nem járunk úgy, mint anno Haska Béláék és nem jön értünk a fekete volga, de 2022-ben elég szomorú lenne ez a szitu. Szerintem, ahogy mi felszólalunk a hatalom korrupciója ellen, az a legtöbb polgárban megfogalmazódik, csak vagy nem tudják hol kifejteni ezeket a gondolataikat a kocsmán vagy a családi asztalon kívül vagy félnek a következményektől. A Kormány megjelenése után nagyon sok üzenetet és kommentet kaptunk, hogy azért tudnak azonosulni a mondanivalóval, mert ezek az ő gondolataik az én megfogalmazásomban, zenére igazítva. Ezek a szövegek azoknak az arcoknak szólnak, akik próbálják a kiutat keresni ebből a fertőből és a halvány közép utolsó barikádján állva bírálnak mindent és mindenkit, aki politikai pozícióba kerül és hatalmat kap a kezébe. Persze a károgók is betalálnak és jönnek a szokásos „komcsi-lipsi-bolsevik-stb” jelzők, de az ironikus soraim pontosan ezekre az emberekre utalnak, akik nem értik a szövegek jelentését, mert leragadnak ott, hogy bassza meg a Fidesz. Nyilván a kormánypárt sokkal több savat kap, mivel ők vannak hatalmon, ők hozzák a törvényeket. Meg ugyebár talán Bödőcs mondta, hogy az ellenzékkel azért nem viccelődünk, amiért a paralimpiával sem. Annyira szánalmas az egész, hogy nehéz kiemelni bármit azonkívül, hogy a totális inkompetenciájukról írnék. Pontosan annyit vannak érintve a dalokban, amennyit érnek. Az a legszomorúbb, hogy a köznép legnagyobb részénél még mindig az a 2bites nézet van, hogy Gyurcsány vagy Orbán és a másik legszomorúbb, hogy a bigott Fideszesek legnagyobb része a megnyilvánulásaikban fullosan szoci nézeteket vall, akár tudat alatt is. Ezzel nem lehet mit kezdeni, de amikor elkezdenél egy vitát ilyen arcokkal, akkor az első támadó reakció, hogy „MÉRAGYURCSÁNYJOBBVÓÓTTT???”. Itt érdemes abbahagyni bárminemű érdemi társalgást és inkább arról beszélni, hogy a Soproni vagy a Kőbányai e a szarabb sör (nevet)
– Meglepődtetek, hogy a Kormány az online sajtóban szinte mindenhol címlapra került? Felismertek utána a közértben?
Bogyo: Azért ez kicsit túlzás, igazából egyedül a HVG adott neki egy cikket, ez indította el a dolgokat, innentől a kisebb sajtóorgánumok is írtak róla, meg ugye a szokásos metal zenei felületek. Tény, hogy a HVG cikk rettentő sokat dobott a nézettségen, anélkül biztos, hogy nem értünk volna el közel 80 ezres nézettséget, ami a mi szintünkön remek eredmény. Valójában ez is csak egy egyszeri alkalom volt, a Korruptot hiába küldtem szét sokkal több helyre, senki nem írt róla a zenei online sajtón kívül.
A fehér maszk miatt pedig sajnos nem ismer fel a közértes néni, amikor kiflit vennék, de a Cimbora bort mindig szeretettel ajánlja!

– Volt már amúgy olyan, hogy valahol emiatt mondták vissza a bulitokat?
Bogyo: Bulit eddig még nem. Olyan már volt, hogy megkértek, hogy lehetőleg tartózkodjunk a nyílt politikai megnyilvánulásoktól, de akkor 2 dal után mehettünk volna haza (nevet). Gondunk ilyenből még nem volt. A Szavak Erején minden dalban van egy vendégelőadó és featet viszont többen nem vállaltak emiatt, ami teljesen érthető. Hiába van akár egyező véleményed, nem mindenki akarja veszélyeztetni mondjuk a megélhetését adott esetben. A megbélyegzés országában sosem lehet tudni, mit hoz magával ha belemész ezekbe a témákba. Bármikor mondhatja mondjuk egy kormányközeli cég főnöke, hogy „haverom láttam azt a klipet, ahol a politikusokat gyalázzák, milyen ügyesen énekeltél benne! Itt írd alá a felmondást, ez nekünk nem fér bele!”. Sosem lehet tudni.
– Téged munka fronton ért már emiatt hátrányos megkülönböztetés? Mennyire lehet a civil életét és a zenélést szétválasztani adott esetben?
Bogyo: A szakmám kifejezetten klasszikus zenész szakma és full metal: Gumiszerelő vagyok! (nevet) Gumiszerelő, rendszerkritikus, maszkos MC. Elég poén. A legjobb az egészben, hogy ugyanakkor amikor a tavaszi és őszi koncertek lennének van a legtöbb munka egész évben a szezoni átállás miatt, ezáltal még nehezebb összeegyeztetni a zenekar/család/munka triót. Viszont abban az igazán szerencsés helyzetben vagyok, hogy családi kisvállalkozásban dolgozhatok, így sosem ér megkülönböztetés a zenekar miatt, max megkapom, hogy „megin’ jó hülye vagy fiam”. A civil élet és a zenélés nálam nem a tartalom miatt nehézkes, hanem az időbeosztás miatt.
– Az EP minden dalában van közreműködő, ahogy említetted is. Kik ők és mi alapján válogattátok őket?
Bogyo: Ez egy tudatos lépés volt. Mivel alapból valljuk a klasszik hardcore Unity szemléletet, ami mára totálisan szétesett, ezért szerettünk volna a direkt tartalom mellé még több hangot felvonultatni, hogy képezzünk egy ilyen ellenállás szerű egységet. Aminek külön örülök, hogy jó kapcsolatok alakultak ki így a featek által. Ismeretlenül írtam több előadóra és úgy váltunk el, hogy kontaktban maradunk. A vendégelőadókat nem válogattuk, egyszerűen csak akikről tudtuk, hogy szintén rendszerkritikus gondolkodásuk van és illene a hangjuk a dalba, őket megkerestem. Voltak páran, akik nem merték bevállalni a melójuk miatt, de velük is abban maradtunk, hogy ha más témában is írunk dalt, térjünk vissza a kooperációra. Akik pedig végül szerepelnek az albumon ők Jakab Zoli, Vörös Andris, Fish Krisztián, Hellfreaks Zsuzsi, Bölcsföldi Zozi, Kókai Barni, Liberal Berci és Csató úr aka Funktasztikus, akinek külön örülök, mert végre van egy MC is rajtam kívül egy dalban, aki nem a metal/hc szcénából érkezett. Azt mondhatom, mindenki remek teljesítményt nyújtott és mindannyian nagyon megtiszteltek ezzel, viszont az abszolút kedvencem Kókai Barni hihetetlen suttyó hörgése és Bölcsföldi Zoli full american style éneklése, de mindegyik vendég csak emelt az EP színvonalán úgy hiszem.
– Ez az EP elég lassan készült el. Naivan azt hittem, idén már egy nagylemez jön. Gondolkodtatok egyáltalán album formátumban?
Bogyo: Gondolkodunk persze, szeretjük a klasszik felépítésű cuccokat de ez elég sok tényezős dolog. Főleg ha megnézzük hogy jó ideje a hardcore szcénában 25-30 perces anyagok már nagylemezek. A miénk is 26 perces cucc, tehát akár nagylemeznek is hívhatnánk. Mint korábban említettem, elég nehezen tudjuk összeegyeztetni az időnket és ha ez meg is történik, állandóan volt valami hátráltató tényező kezdve a gitároshiánytól, a covidon át a családi helyzetekig. A másik gond az, hogy hajlamosak vagyunk egy nekünk heteken keresztül tetsző témára utána a semmiből azt mondani, hogy ez tök szar. Akkor veszekszünk egy sort, aztán elveszik a süllyesztőben a riff vagy a dalszerkezet. Jobb esetben később előkerül, de ez ritka. Ez is lassít a dolgokon. Nyilván lehetett volna még pár dalt megírni, hogy lehessen nagylemezt kihozni, de sokkal jobb ötletnek tartottuk most kihozni a választásokra egy tömörebb anyagot, ahol az utóbbi évek minden lényeges hazai politikai eseménye érintve van, mint hogy kínlódva rápréseljünk még önismétlő témákat. Így talán kevésbé utálnak meg a laikus hallgatók (nevet)

– Lesz kézzel fogható is az EP-ből, ahogy az előzőből is volt. Ennyire fontos számotokra a fizikai formátum, vagy „kiprovokálják” a rajongók?
Bogyo: Imádjuk a klasszik cuccokat és eddig teljesen az a tapasztalak, hogy az emberek igénylik is. Így a CD alap, hogy készül, sőt ha Odin is úgy akarja, vinyl és kazetta formátum is napvilágot lát hamarosan. Az online streaming oldalak tök jó cuccok, egy csomó platformon elérhető a zenéd. Viszont mivel egy magunkfajta underground bandának a koncertezés a létfenntartó tevékenysége, így kell a fizikai hanghordozó, amit elszórhatsz a bulikon. Ez egy sokkal személyesebb kapcsolatot is ad zenehallgató és előadó között, mert amikor odajön a merch pulthoz és vesz egy cd-t meg egy pólót, akkor tudsz vele pár szót váltani, megköszönni a támogatást. Ha van kérdése az anyaggal kapcsolatban, megválaszolni, pár szót dumálni, pacsizni. Végül pedig látod, hogy elégedetten távozik és valószínűleg a következő bulidon is ott lesz és már akár ismerősként köszönthetitek egymást. Mivel lokális szinten többször szoktunk jótékonysági koncerteket csinálni – amíg nem törte derékba a covid az utóbbi 2 évben – ezek az interakciók ott számítanak igazán. Amikor egy jó és számodra fontos dologért teszed ezt és látod az embereken, hogy ők is örülnek, hogy segíthetnek. Számunkra ezt jelenti a Unity, az Egység és ez az amit az online streaming oldalak soha nem fognak tudni megadni. Bár nem tartom magunkat HC bandának, igazából erről kellene szólni a hardcore-nak. Tegyél valamit a közegedért és ezzel magadért. Emeld fel a hangod egy jó ügyért és akkor ha minimális szinten is de jó irányba fognak változni a dolgok körülötted.

Rendelés innen:
https://metal.hu/shop/kategoria/beerzebub/

– Az EP mellett elkészült a saját címkés sörötök is. Erről mit érdemes tudni? Van belőle mentes is, vagy rám nem gondoltatok?
Bogyo: Mivel a guminőt is maximum a falnak baszni jó, meg az alkoholmentes sört is, így drága Richárdunk sajnos nem készült ilyen, de mivel tisztelünk, szeretünk így egy üres ígérettel nagyon szívesen szolgálok, hogy megnézzük mit tehetünk az érdekedben! (nevet) Amúgy a sörünk a Bors Serfőzde laborjában készült egy ősi recept alapján, amiben a főzetbe rendszerkritikát tesznek, hogy rebellis hajlamokat generáljon benned. Ez a titkos haditervünk, hogy minden Beerzebub hallgatót berzerkerré változtatunk az itallal és megdöntjük az épp aktuális kormányokat! Ja és ha már mindig megkapjuk, hogy mi vagyunk a szegény ember Rise of the northstarja, akkor legyen egy fricska a bíráinknak, hogy Shogunnak hívjuk a kis üdítőnket egy ilyen japános designnal. Mellesleg egy kellemes 5,6%-os kizárólag európai komlóból főzött Ipáról van szó. Ezúton is pusziljuk Bors Lacit, hogy általa létrejött a Shogun NAHIPA, a Kandisznók itala!

– Március 18-án, vagyis most pénteken mutatjátok be az EP-t Budapesten. Mire számíthat a nagyérdemű? Lesznek meglepetések?
Bogyo: Nagyon várjuk ezt a bulit. Igazából nem erre az alkalomra szántuk a lemezbemutatót, de a körülmények úgy hozták, hogy most tudjuk megtartani. Ezért ha már így alakult, akkor annyival szeretnénk kedveskedni azoknak akik ellátogatnak a koncertre, hogy kizárólag ott már beszerezhetik az új EP-t és a hozzá készült merch-et. Erre máskülönben csak a április 1-e után lesz lehetőség, amikor is napvilágot lát a korong. Illetve elő tudják rendelni a Metal.hu webshopjában, de a kiszállítás ott is csak április 1-én történik. Ezen kívül más meglepetéssel és kedvességgel nem tudtunk készülni. Szerettem volna az összes vendégelőadót meghívni erre a bulira de nyilván ennyi embert tavaszi koncertidőszakban nem lehet összerángatni, azért lesz egy két hang, akik élőben is megszólalnak. Ez azért maradjon meglepi. Úgyhogy mindenkit várunk március 18-án a Dürerbe a Cadaveres és a Watch My Dying társaságában, ahol lesz rendszerkritika, groove-ok, szájkarate, új EP, új merch, álarcok, sör, jó idő, maszk-és igazolvány mentesség. Ennél több talán most nem is kell a 2 év covid szarság után és egy háborús hangulat közepette.

A buli Facebook eseménye:
https://www.facebook.com/events/352943086676183/

– Amikor beültök a turnébuszba, mivel múlatjátok az időt? Kiket szerettek hallgatni például?
Bogyo: A buszban általában alapozással, üvöltözéssel és zene veretéssel telik az idő. A legtöbben valószínűleg nem ezt várnák, de odafelé általában szláv hardbass, mulatós vagy black metal szól, néha egy kis Avril Lavigne-el vagy ultimátum harcos dallal kiegészítve. A lényeg, hogy a legtrashebb zenék menjenek, amiken röhögünk vagy teli torokból tudunk üvölteni. (A black metal nyilván kivételt képez!! Trve cvlt)(nevet) Hazafelé ha én vezetek és a többiek már alszanak, akkor előkerülnek a country klasszikusok. David Allan Coe, Hank Williams, Johnny Cash majd általában innen megyünk a stoner cuccokba, ami tökéletes hazavezető mindig.
– És ha már zene, neked kik a legfőbb hatásaid?
Bogyo: Az egész zenei lejtőt a Kiss-el kezdtem, ők azok akikért bármikor rajongani tudok, főleg a ’70-es cuccaikért. Akik kiszélesítették a zenei spektrumom, az a Slayer volt. Innen jött a máig tartó teljesen vak Machine Head szerelem, ahol az sem tud érdekelni, hogy éppen Mr Flynn mekkora idióta vagy éppen miért akarja direkt tönkretenni a zenei pályafutását az agymenéseivel. Az új cuccokat fizikális formában mindig beszerzem, de azokat már sosem bontom ki, mert nem érdekelnek (nevet). Viszont a Machine Head zenei ritkaságos gyűjteményemre büszke vagyok. Igyekeztem a régi cuccokból a létező összes megjelent verziót megszerezni, így a legtöbb régi album megvan akár 5-6 féle formában. Azt hiszem ezt hívják fanatizmusnak (nevet). Több zenei hatást nem is akarok megnevezni, mert akkor betelne az egész blogod.

– Mondtad, hogy nehéz az időpont egyeztetés, de azért sikerül mennetek elég sokat szerintem. Milyen emlékeket őriztek az eddigi turnékról, koncertekről? A helyi jótékonysági bulin kívül vannak bejáratott helyeitek, ahova szerettek visszajárni?
Bogyo: Természetesen a Sportalsó az egyetlen hely, ahova szeretünk visszajárni! (nevet) Kicsit szomorú is vagyok, hogy 3 éve nem jutottunk el hozzátok! Hívhatnátok sűrűbben! Amúgy a Sportalshow fesztet különösen szeretjük, a kezdetek óta a nejemmel az volt az egyik nyári szabink, hogy ha felléptünk, ha nem, ott töltöttük azt a 2-3 napot. Alig várom, hogy újra működjön a spori is. Ezenkívül nagyon szívesen járunk vissza pl a Nyolcas műhelybe, a Végállomásba vagy a Betonba is, de említhetném a Dürert vagy a Kaptárt is. Valószínűleg azért is szeretem én személy szerint ezeket a helyeket, mert az üzemeltetőkkel is baráti a viszony, meg a bulik is mindig kurva jól alakulnak. A 2019-es tavaszi túránk volt a legjobb egyébként, akkor kötöttségek nélkül mentünk egy csomó helyre, aztán ősszel született meg a kislányom, majd egyből jött a covid, mi meg csak várjuk, hogy újra úgy mehessünk fellépni, mint régen.

– Meddig juthat egy ilyen banda itthon szerinted? Hol látnád szívesen a Beerzebubot 5 év múlva? Mi az, amivel elégedett lennél?
Bogyo: Nem tűzök ki komoly célokat sosem és nem nézem, hogy hova juthatunk el vagy mit lehetne elérni. Szeretem ezt csinálni és ha itt megállna a dolog, ahol most vagyunk, akkor is elégedett lennék. Persze nyilván sokkal jobb ha ott van 100 ember a koncerteden, mintha csak 10 tökrészeg lézeng, úgyhogy azért motiváció mindig van, hogy miért érdemes nyomni, de örülök, hogy a zenésztársaimmal lóghatok ilyenkor, akiket a barátaimnak is tartok. Jó sokat tudunk vitatkozni a dolgokon, de amikor valami végre összeáll és elő van adva azért az jó érzés és ha mindezt a pozitív energiát a közönség is visszaadja, akkor meg is jöttünk oda, miért vagyok már ezzel a helyzettel is elégedett.
– A híradó és a hírportálokon kívül honnan tudsz a legkönnyebben inspiráció nyerni?
Bogyo: Bárhonnan a világból. Nem különösebben szeretek híreket olvasni, mert csak demoralizál. Épp elég sokszor az az info ami szembejön velem akarva, akaratlanul. Most ugye jobban ráálltunk a politikai szövegekre, de az EP után újra visszatérek más témákhoz is. Nagyon sokminden van, amit lehet érinteni és felbasz. Családon belüli erőszak, szervezett vallások és az ez általi ellentétek, környezetvédelem, állatkínzás, online médiában való bántalmazások és deviancia, média által közölt falsinfok, közegeken belüli kirekesztés, vagy itt a metaverzum, ami számomra az egyik legijesztőbb és leggusztustalanabb dolog, ami valaha létezett. Ez már most 8 dal szövege. Mellé pár könnyed gengszterrím és kész is a nagylemez (nevet)
– Ajánlj pár olyan könyvet, filmet, esetleg sorozatot az Olvasóknak, amik hatottak rád az elmúlt években!
Bogyo: Amit a legjobban sajnálok, hogy az utóbbi években alig jut időm olvasni. Mármint könyvet. Sok könyvem van itthon, amiket megvettem, mert érdekel és évek óta ott várja, hogy legalább neki tudjak állni. Így inkább csak írókat neveznék meg, akiket ideális esetben örömmel olvasok mindig. Philip K. Dick poszt-apokaliptikus sci-fijei mindig elkápráztatnak, Sven Hassel II. világháborús kötetei is magával ragadnak, ahogy lefesti a háború borzalmait egy sajátos látásmódban. Örök és legnagyobb kedvencem pedig Lőrincz L. Laci bácsi. Gyakorlatilag minden könyve és sztorija ugyanaz, csak más helyszínen, mégis letehetetlen. Legenda. Filmet nézni még kevesebb az idő és kevés is, ami megfog. Viszont sorozatban A Farkas Gyermekei nagy hatással volt rám, pontosan azt kapom, amiért bármelyik sci-fiben rajongani tudnék!
– Aki eddig elolvasta az interjút, de nem jött meg a kedve a zenétekhez, szerinted neki érdemes próbálkoznia veletek egy koncerten?
Bogyo: Feltétlenül, mert ha nem is tetszik neki, amit lát, azzal hogy ott van már tett valamit az Undergroundért és közben még szűrhet is, mint az ámbrás cet. Mi kell még?