Mandoki Soulmates augusztusban a Bazilika előtti téren

Örömmel jelentjük be, hogy Szent István ünnepe alkalmából, augusztus 18-án 19:00 órától Budapest szívében, a Bazilika előtti téren újra életre kel a Mandoki Soulmates muzsika.

Az est folyamán a közönség a már megszokott varázslatos élmények mellett friss szerzeményekkel is találkozhat, hiszen bemutatásra kerülnek a Soulmates új albumáról, az „A Memory Of Our Future”-ról származó dallamok is. Az album nemcsak hazai slágerlisták élén szerepelt hetekig, hanem nemzetközi szinten is kiemelkedő sikereket ért el. Az üzenetük – az európai egység, béke és szabadság fontossága – széles körben rezonál a hallgatósággal, amit a korong hazai és nemzetközi elismerései is bizonyítanak. Amerikai és német kritikusok egyaránt az év albumának nevezték. Leslie Mandoki, a Mandoki Soulmates alapítója és vezetője az új albumuk és a közelgő koncert kapcsán emlékezett vissza azokra az albumokra, amelyek jelentős hatással voltak az életére. Elmondása szerint ezek az albumok nemcsak zenei pályafutását formálták, hanem személyes élettörténetét is meghatározták. A tíz album, az előadók nagy része Mandoki Soulmates tag lett, és az egyesített muzsika, zenészek, energiák és professzionalizmus egyedülálló egységet alkot a mai napig.

„Visszatekintve 10 albumot szeretnék kiemelni, amelyek zenei hatásai megváltoztatták az életemet. Nagyon nagy megtiszteltetés és kiváltság is egyben számomra, hogy ez a lista, és a rajta szereplő művészek egyben az én személyes életrajzomat is megrajzolják. Sokan közülük olyan zenészek, akikért majdnem szó szerint meghaltam volna, hogy együtt játszhassak, amikor még a Vasfüggöny balsorsú orosz elnyomás alatt éltem szeretett szülőhazámban. Most már sokan közülük a Mandoki Soulmates zenekar tagjai, akikkel az elmúlt 30 évben keményen dolgoztunk, felvételeket készítettünk és a mai napig turnézunk. Az egyik nem mindennapi történetem: miután disszidálásra kényszerítettek… Nyugaton a betelepítési tiszt megkérdezte tőlem, hogy mik a terveim. Egyértelműen megfogalmaztam, hogy zenélni fogok Ian Andersonnal, Jack Bruce-szal és Al Di Meolával (később már mindhárman a Mandoki Soulmates alapító tagjai lettek). Látni kellett volna az arcát. Bárcsak most is… ennyi év után láthatnám az arcát. Amikor a bandatagjainkra nézek, mint Ian és Al, John Helliwell és Randy Brecker, élesen emlékszem azokra is, akik egykoron velünk játszottak, de sajnos már nincsenek köztünk, mint John Lord, Greg Lake, Michael Brecker, Victor Bailey és Jack Bruce. Nagyszerű, egyedülálló felvételek, csodálatos alkotások, virtuózítás, megismételhetetlen történetek, pillanatok elevenednek meg a lelkitársaimról, akik meghatározták a karrierem és élettörténetem.

Íme a 10 album:

1. Jimi Hendrix, Electric Ladyland: Jimi csodálatos dolgokat csinált az elektromos gitárján, amire korábban soha nem volt példa, újradefiniálta azt is, hogy mi van megírva és mi is van improvizálva egy dalban. Szabadsággal élte az életét, és mégis struktúrált volt a munkája, miközben lélekkel teli. Minden Hendrix album megváltoztatta a zenei világot (az én világomat 100%). Az Electric Ladyland szó szerint megváltoztatta körülöttem a dolgokat, különösen a „Voodoo Chile” című dal. Jimi-nek még sok évtizedig velünk kellett volna lennie, és nagyon hiányzik.

2. Cream, Goodbye: A néhai Jack Bruce, a Cream basszusgitárosa, nagyon kedves barátom volt, és a Mandoki Soulmates egyik alapító tagja. A Cream Goodbye albuma bemutatta a világ első „szupergroupját” erejük teljében. Az „I’m So Glad” visszahozza Jack-et az életembe. Jól ismertem és szerettem őt, a játékát, az énekét, büszke és boldog vagyok, hogy a bandámban volt, és nagyon szomorú, hogy már nincs velünk.

3. Supertramp, Crime of the Century: Ez a kedvenc Supertramp albumom, amit a legjelentősebbnek és a legmélyebbnek tartok. A kedvenc számom az „Asylum” – nem véletlen, hisz egyfajta személyes dolog rólam, ami a dal címéhez és koncepciójához kapcsolódik. Kedves barátom, John Helliwell (a Soulmates bandatagja immár 20 éve), sokat hozzáad a nagyszerűséghez, különösen a „Bloody Well Right” dalban hallható felejthetetlen szaxofonszólójával… tudtam, hogy Soulmate-nek kell lennie. Szeretem a szólómunkáját is, különösen az Ever Open Door albumot.

4. Return to Forever, Romantic Warrior: Ez az amerikai jazz-rock fúzió csúcsa, olyan zenészekkel, akiknek elsőrangú pedigréje és virtuozitása páratlan. A gitáros Al Di Meola, a Mandoki Soulmates egyik alapító tagja, és akinek szólói ékesítik az új albumunkat, égető, mégis játékos intenzitással játszik a „Majestic Dance” című szerzeményén, a jellegzetes RTF stílusban váltogatva a riffeket ezzel a döbbenetesen tehetséges felállással – Chick Corea, Stanley Clarke és Lenny White.

5. Jethro Tull – Thick as a Brick: Ez a zenekar hatalmas kihívást jelent egy album kiválasztásában számomra, mert Jethro Tull volt rám a legnagyobb hatással, a Thick as a Brick-et kellene választanom, mert ez egy teljesen kidolgozott remekmű. És mivel ez egy amolyan zenei tour de force, néha nem koncentrálunk eléggé Ian költői kifinomultságára és éleslátására. Ian Anderson a Mandoki Soulmates zenekarunk egyik alapító tagja, de ezt a zenét már a Vasfüggöny túloldalán szerettem, amikor a bandánk még csak egy álom volt. Számomra Ian a rock történetének legnagyobb zsenije, és sok generáció számára irányadó fény volt – és lesz azoknak is, akik még következnek.

6. Porcupine Tree, Fear of a Blank Planet: Szeretem, ahogy ez az album megmutatja Robert Fripp King Crimson hatását, és egyben a keményebb prog-rock újjászületését képviseli a 2000-es évek elejéről. Személyes beszélgetéseimből Steve-vel tudom, hogy még sok minden vár ránk az innovatív és sokoldalú zseniális ember részéről. Különösen nagyra értékelem munkáját kedvenceim – King Crimson, Yes és Jethro Tull – számos albumának remixei.

7. Genesis, Selling England by the Pound: Sokat dolgoztam Phil Collins-szal, és volt lehetőségem sok mindenről beszélgetni vele, beleértve mélyreható beszélgetéseket erről az albumról, amely a kedvencem a Genesistől. A szöveg, „Can you tell me where my country lies?” még mindig sokatmondó és meghatározó számomra.

8. Yes, Close to the Edge: Micsoda dicsőséges pillanat a prog-rockban, bizonyítja, hogy a műfaj képes a szárnyaló romantikára. Hallottál már a The Dark Side of the Moon-ról – ez itt „The Bright Side!” Mind Steve Howe, mind Rick Wakeman virtuozitásuk csúcsán játszanak ezen az albumon, és Jon Anderson énekének operai minősége van, ahol a hangjának érzelmi hatása önmagában is kiemelkedő.

9. Frank Zappa, One Size Fits All: A látszólagos könnyedséggel, amellyel Zappa és zenekara, a The Mothers of Invention, játszik nagyon összetett, tagadhatatlanul vonzó zene, inspiráló és aspirációs. Frank … Csupó Gábor, nagyon közeli barátom szomszédja és jó barátja volt, akivel a Vasfüggönyön keresztül szöktünk Nyugatra, és aki természetesen a The Simpsons és a Rugrats animációjáról ismert. Gáboron keresztül lehetőségem volt egy kicsit együtt lenni hősömmel, Frankkel, akinek zsenialitása teljesen egyedülálló, és hatalmas hatással volt zenei fejlődésemre, érettségemre és mondhatom azt is, hogy kifinomultságomra.

10. King Crimson, In the Court of the Crimson King: Ez a megdöbbentő remekmű Greg Lake hangját – felismerhető még az album jellegzetes torzításán keresztül is – aki később csatlakozott a Soulmates zenekarhoz. A „21st Century Schizoid Man” az első feldolgozás, amit játszottam a kamaszkori zenekarommal, a JAM-mel Magyarországon.