Ezeket a köteteket bizony olvassák a fiatalok! – interjú Vereckei Andrással 2019. 09. 03.

Sok izgalmas rendezvény zajlik Esztergomban, főleg nyáron, ám tavaly még a személyes kedvencem, az ESZTÖR Napok is tudott tizenkilencre lapot húzni, amikor megcsinálták az Első Magyar Történelmi Képregénytalálkozót! Mivel a rendezvény egyértelmű siker volt, így a folyatás még nagyobb volumenű, egészen hihetetlennek ígérkező esemény lesz. Az ötlet megszületéséről és az idei találkozóról beszélgettem az esemény kitalálójával, Vereckei Andrással, aki civilben tanár, így első kézből látja, hogy a fiatalok vevők-e ezekre a művekre.


– Tavaly rendeztétek meg először a Történelmi Képregénytalálkozót, ami több szempontból is különleges. Egyrészt maga a helyszín is nagyon impozáns, másrészt pedig eleve az ötlet is rendkívüli. A miértekről és az ötlet megszületéséről mesélnél az olvasóknak?
– Tavaly, mikor még a várban (MNM Esztergomi Vármúzeuma) dolgoztam, és az ESZTÖR Napokat szerveztem, jutott eszembe a dolog. Szerettem volna valami különleges és egyedi színt vinni a történelmi fesztiválba, ami máshol nincs. Keresgélés közben akadtam rá a Királyok és Keresztek című képregényre, és vele az alkotókra: Levire és Jánosra. Rettentő segítőkészek voltak, és egy találkozás után már meg is született az I. Magyar Történelmi Képregénytalálkozó ötlete. Nálunk Magyarországon még nem volt kifejezetten történelmi képregénytalálkozó. Így az ESZTÖR Napok egyikére készítettünk egy kiállítást a lovagterembe képregényrajzokból, illetve történelmi képregénybörzét is összehoztunk dedikálásokkal, bemutatókkal, valamint volt két beszélgetés, melyeken a magyar történelmi képregény múltjába, jelenébe és nehézségeibe pillanthattak be az érdeklődők. Ezt egészítettük ki már akkor is a történelmi regénnyel, így eljött egy beszélgetésre Bán János, aki ugye Bán Mór néven ismeretes, mint a Hunyadi-regénysorozat szerzője.
A középpontban persze a Királyok és Keresztek állt, hiszen nem csak egy fantasztikus képregényről van szó, de Jánosék teljes vállszélességgel beleálltak a dologba, képregény berkeken belüli ismerőseiket aktivizálták, így lett sikeres a tavalyi rendezvény.
– Idén szemmel láthatóan sokkal nagyobb léptékű lesz a rendezvény. Sokkal profibb a marketing, több a program. Milyen koncepció mentén hívtátok meg az idei résztvevőket?
A tavalyi sikeren felbuzdulva, hogy idősek, fiatalok vegyesen szatyorszám hozták a képregényeket, regényeket dedikáltatni, egyértelmű volt a folytatás. Úgy gondoltuk Levivel és Jánossal, hogy saját lábán is megáll a rendezvény, így az ESZTÖR Napoktól külön rendezzük meg, plusz azóta én sem dolgozom már a várban. (mosolyog) Ettől függetlenül a helyszínt szerettük volna megtartani, hiszen mi lenne ideálisabb helyszíne a magyar történelmi képregényeknek, mint az a vár, ami maga a magyar történelem. A vármúzeumban is szívesen fogadták a folytatást, minden segítséget megkaptunk, megkapunk tőlük. Plusz az apropóhoz hozzájárul, hogy idénre tervezték a Királyok és Keresztek második kötetének megjelenését, amiben Imre herceg története folytatódik, és (vigyázz, SPOILER!) Esztergom, az esztergomi vár jelentős helyszíne az eseményeknek.
Idén szerettük volna nemzetközi szintre emelni a dolgot, mert Levi és János elmondása szerint Brüsszelen és Franciaországon kívül nincs olyan rendezvény, ami kifejezetten a történelmi képregényeknek adna platformot. Így született az a gondolat, hogy a V4-ek országainak meghívásával szerveződjön a program.  A lengyel, cseh és szlovák intézetek készséggel segítettek a szervezésben, és egy nagyon erős közép-európai történelmi képregényes csapat állt össze szeptember 7-re. Ez is magyarázza a marketing-igyekezetünket. Illetve már áprilisban hirdettünk egy rajzpályázatot 20 éves korig, a Balassa Bálint Társasággal közösen, ami szintén ide kapcsolódik. Erre a vártnál is több pályamű érkezett, pedig nem volt könnyű a téma: Balassa halála Esztergomban. A nyertes pályaművek természetesen az idei kiállításon a nagy nevek mellett lesznek kiállítva. A kiállítás részét a programnak megtartottuk tavalyról, ami idén a V4-ek anyagát fogja bemutatni. Idén szerettünk volna minél szélesebb kört megszólítani, mert azt tapasztaltuk, hogy legtöbben nem tudnak a képregényekről, azok színvonaláról, az olvasássegítő oldaláról, és a történelem iránti érdeklődés felkeltésében játszott szerepéről nem is beszélve.
A rendezvényen ezért lehet majd előadást hallgatni, ami kicsit szakmaibb. Lesznek képregény-bemutatók, börze, dedikálások, és mindezek mellett igyekeztünk olyan programokat szervezni, ami magyar történelem, de azért (ahogy a képregény is) a popkultúra része.
– Az idei vendégek közül van esetleg olyan, akinek meghívásához te ragaszkodtál? A regényírókat hogy válogattátok?
– Kifejezetten nincs olyan, akihez ragaszkodtam volna. Én minél több vendéget, kiadványt és olyan programot szerettem volna felvonultatni itt, ami a történelem és popkultúra metszéspontján van. Egy történelem tematikájú Belga koncert jó lett volna, de majd jövőre! (nevet) Így jött szóba a magyar történelmi filmvetítés ötlete. Ezek között például ott lesz az egyik kedvencem, a One Last Hunt, ami 2018-ban a Los Angeles Film Awards-on a nyertes volt. De ide sorolható a 3D vár makett készítés is, amit a Pazirik Kft. jóvoltából tudunk prezentálni. A regényírókat idén is mindenképen szerettük volna meghívni. Ők azok, akik a műfajnál fogva a legközelebb állnak a magyar képregényhez. Egyrészt a történetírás szempontjából, másrészt a régebbi Korcsmáros képregények miatt. És, hát, Bán Mór, Bíró Szabolcs és Urbánszki László ma Magyarország legsikeresebb történelmi regényírói, így egyértelmű volt a választás. Arról nem is beszélve, hogy látom nap, mint nap a gimnáziumban, ahol tanítok, hogy ezeket a könyveket bizony olvassák a fiatalok! A tanáriban láttam előző tanítási évben, az órán elkobzott tárgyak között Bíró Szabi egyik kötetét is! (nagyot nevetünk) És ugye valahol olvastam, hogy Aranyosi Péter töritanár végzettségű, és innen jött az ötlet, hogy eresszük őket össze egy lazább beszélgetésen, lássuk, mi sül ki belőle. Ezt én is tűkön ülve várom.
– Olvastad már a Királyok és Keresztek második kötetét? Lehet tudni, milyen lett? Az elsőről mi volt a véleményed?
– Megfordítanám a válaszokat, ha nem baj. Elsőre Levente rajzai nyűgöztek le, aztán az egyik ámulatból a másikba estem, az augmented reality alkalmazásukat látva. Iszonyatosan jó ötletnek tartom, hogy van digitális tartalma is egy képregénynek vagy könyvnek. Ebben plusz történelmi háttérinformációk vannak, vármakettek, megelevenedő figurák, szóval profi az egész. Maga a történet is jó, mert ez a magyar történelemnek az a része, ami elég foghíjas, ami a forrásokat illeti, és így képregény formában, ami nagyobb teret enged a fantáziának, kitölti ezeket a hézagokat. Az a fajta érzés, amikor kiskorában az ember elképzeli, hogy ez vagy az a csata, életszituáció milyen lehetett, vagy mit csinált Szent István a szabad idejében. Ezekre nincs pontos forrás, de minden történelem iránt érdeklődőnek megfordulnak ilyen kérdések a fejében.
Az új kötetet még nem láttam kész állapotában. Csak néhány képet láttam belőle, amik hozzák az eddig megszokott profi színvonalat. Ismét lesznek benne inkognitó portrék, tehát pár celebet ismét fel lehet majd ismerni a rajzokon. Aki nagyon kíváncsi, a városi könyvtárban megleshet néhányat, kitettünk egy kis ízelítőt az új rajzok közül. A történet pedig ott folytatódik, ahol az előző véget ér.
– Mi a Babits könyvesboltban elég sokat eladtunk a Királyok és Keresztek első kötetéből. Szerinted ennél például borítékolható volt siker? Nyilván nem vagy benne a projektben, csak érdekel a meglátásod, mint tanáré.
– Szerintem igen, benne van. Több országban használnak már képregényeket különböző tantárgyak kiegészítéseként, segédanyagként. Erről az előadásokon fogunk is hallani. És a Királyok és Keresztek pont olyan kiadvány, ami felkelti az érdeklődést a történelmünk iránt, a rajzok által fejleszti a vizuális kompetenciákat, a digitális anyagával pedig egy az egyben tudást ad át. Ugyanakkor nem egy olyan kiadványról van szó, amit felnőttek ne forgathatnának.
– Melyik programpont lesz az szombaton, aminek előkészítése a legizgalmasabb számodra, és miért?
– Múzeumpedagógusként és tanárként az áprilisban indított rajzpályázat volt az. Többek között azért, mert nekem amúgy is Balassa az egyik kedvenc helyi hősöm, másrészt országos pályázatról van szó, kíváncsi voltam, mennyire mozgatja meg a diákokat egy esztergomi téma. Örömmel látom, hogy igen, és a képregény műfaji adottságai miatt a történetet jól meg tudták ragadni az alkotók, mind képileg, mind történetileg. Volt olyan, aki csak korabeli forrásokat idézett a képei mellett, de  volt olyan is, akinek a képeit nézve megfordult bennem, hogy de jó lenne kiadni őket.
De izgalmas lesz a kiállítást is összerakni, ez még a hét feladatai közé tartozik. A teljes anyagot még nem ismerem, amit viszont láttam, az első osztályú. Izgalmasnak ígérkezik a vármúzeum nagytermét megtölteni magyar, cseh, lengyel és szlovák történelmi képregényrajzokkal.
– Nagy hangsúlyt fektettetek arra, hogy kicsik és nagyok egyaránt találjanak maguknak programot. A legkisebbek mivel tudják majd elütni az időt?
– A képregényes standok mellett nekik a 3D-s vármakett-készítést ajánlom, a filmvetítést, és lesz egy asztal, ahol kipróbálhatják magukat, mint képregényrajzoló. Színezhetnek, kihúzhatnak, rajzolhatnak. Ezeken kívül készülünk egy kvízzel is, ami segít felfedezni a kiállítást és az egész rendezvényt. Ha valaki ezt megcsinálja, akár kis hordozható bluetooth-os hangfalat is nyerhet.

– Már említetted a napot megkoronázó esti beszélgetést, amit Aranyosi Péter vezet. Ez mi is lesz pontosan? Lesz egy szépen kibontott vezértéma, vagy hogy képzeljük ezt el?
– Ez még Aranyosi Péter titka. (nevet) De mindenképpen a történelem lesz a téma. A regényírókat is fogja faggatni adott témákban: honfoglalás, államalapítás, Árpád-házi és Anjou-uralkodók, meg persze a Hunyadiak. Kiderül, mennyi poén, véletlen és vicces szituáció alakította történelmünket.
– A helyszínen lesz lehetőség arra is, hogy megvásároljuk a Királyok és Keresztek köteteit, illetve a szerzők műveit? A képregénybörzén csak témába vágó művek várhatóak?
– Igen. És igen. Bár utóbbi kérdésre annyiban árnyalnám a dolgot, hogy fantasy is lesz. Ez utóbbihoz tartoznak a Chameleon Comix kiadványai:  Ian Livingstone aktív közreműködésével hivatalos képregény készült az egyik legnépszerűbb Kaland, Játék, Kockázat-kötethez, a Tolvajok városához! A hős lovagokkal, aljas haramiákkal és ronda boszorkányokkal teli történet angol és magyar nyelven is kapható lesz. De itt lesz az Akasztottak Balladája és a Rédemption francia képregény magyar kiadása, melyeket Farkas Lajos rajzolt,  és kapható lesz Szécsi Zoltán magyar történelmi fantasyjének, a Corvinnak a második része is.
– Mit üzensz azoknak, akik esetleg még mindig vacillálnak azon, hogy eljöjjenek-e?
– Csak azt tudom üzenni, hogy ne vacilláljanak, jöjjenek, mert nem minden napi élményben lehet részük. Nem utolsó sorban elmondhatják majd, hogy ott voltak az első Nemzetközi Történelmi Képregénytalálkozón Esztergomban!

Esemény: https://www.facebook.com/events/859517037767809/

Részletes program:
Lovagterem:
11:00-11:15 Ünnepélyes kiállítás- és fesztiválmegnyitó
11:15-12:00 Művészet és történelem kéz a kézben – rendhagyó séta a Várban
12:00-12:45 Képregény a könyvtárban – Az esztergomi Városi Könyvtár beszélgetése Kocsis-Szombathelyi Adriennel
13:00-13:45 Beszélgetés Branko Jelinek (Szlovákia) képregényrajzolóval
14:00-14:20 Az esztergomi Balassi Társaság történelmi képregénypályázatának eredményhirdetése
14:30-15:30 Bemutatkozik JonášLedecký (Csehország) képregényrajzoló
15:30-16:00 Assisi Szentje – Keresztes Kristóf képregényének bemutatója
16:00-17:00 Beszélgetés a lengyel képregényről: WitoldTkaczyk és Tomek Biernacki (Lengyelország)
17:30-18:00 Képregény-újdonságok: A Királyok és keresztek 2. rész, valamint a Rédemption – Megváltás bemutatója
17:30-18:30 Dedikálások: Bán Mór, Bíró Szabolcs és Urbánszki László dedikálja regényeit
18:30-20:00 Aranyosi Péter: Mulatságos történelem
Beszélgetés történelmi regényírókkal (Bán Mórral, Bíró Szabolccsal és Urbánszki Lászlóval)

Programok folyamatosan:
– Képregényvásár, egyedi rajzok, magyar és külföldi képregények vására
– Királyok és keresztek applikáció bemutató
– Várak, figurák nyomtatása 3D-ben
– Történelmi kisfilmek vetítése

Ez is érdekelhet

Kövess minket!

2,844RajongókTetszik
1,731KövetőKövetés
44KövetőKövetés
64KövetőKövetés
1,348FeliratkozóFeliratkozás