Mindig is nagyon szerettem a Fumax kiadó kiadványait így adta magát, hogy a manga szüzességemet egy Fumax csapat által gondozott kiadvánnyal fogom elvenni. Nem mellesleg minden idők egyik legfontosabb és legnépszerűbb mangájával, az Attack on Titan-nal. Iszajama Hadzsime rajzoló és íróként is jegyzi a művet. A történet folyam első három kötetét egy impozáns, igen vastag gyűjteményes kiadásban hozta el nekünk a Fumax. Kiváló papír minőségű és nagyon jó gerinc kötésű a manga és még minimális törést se tapasztaltam a végig olvasás után, ami ritka egy ilyen vastagságú kiadvány esetében. Egészen monumentálisan fog majd kinézni a polcon, ha majd kint lesz a teljes sor. De nézzünk kicsit a történet mögé is, ami egészen döbbenetes volt számomra, mert sohasem gondoltam volna, hogy egy manga ilyen mélységű és rétegzésű történetet rejthet magában. Minimális spoiler is előfordulhat a következő sorokban.
Az Attack on Titan egy olyan világba repít minket, ahol az emberiség hatalmas falak mögé szorult, hogy megvédje magát az elpusztításukra szó szerint éhes titánok elől. A történet középpontjában Eren Yeager áll, egy fiatal fiú, akinek az élete gyökeresen megváltozik, amikor a titánok áttörnek a falon és szörnyű tragédiát okoznak a városában.
Alapvetően jellemző a XX. századi japán művészetekre, hogy reagál a társadalmat ért traumákra és akár az ország által elkövetett bűnökre is. Ennek az egyik legismertebb formája a Gojira szörny mítoszkör. Az Attack on Titan, Isayama Hajime remekműve is reflektál, mert nem csupán egy izgalmas történet a túlélésről és a harcról, hanem egy mélyreható allegória is, amely a japán társadalomra vetítve számos érdekes olvasatot enged meg. A falakkal körülvett világ, melyben az emberiség a titánok támadása ellen védekezik, a második világháború utáni Japán elszigeteltségére és bezárkózására utalhat. A falak a történelmi és kulturális határok metaforájaként értelmezhetők, amelyek egyszerre nyújtanak védelmet és korlátozzák a szabadságot. A titánok pedig a külső veszélyek mellett a belső félelmeket, a múlt terheit és a társadalmi problémákat is szimbolizálhatják. Eren Yeager, a főhős karaktere, a társadalmi korlátok és igazságtalanságok ellen lázadó srácként jelenik meg. Mély és valós bosszúvágya a társadalmi változások iránti vágyat tükrözi, ugyanakkor a radikális megoldások veszélyeit is felveti. Az allegóriák segítségével a szerző olyan kérdéseket vet fel, mint a szabadság és a biztonság viszonya, a múlt és a jövő közötti feszültség, valamint az egyén és a közösség kapcsolata. Természetesen ez csak az egyik lehetséges olvasata a történetnek és arról nem is beszélve, hogy nagyon, de nagyon elején vagyunk még az eseményeknek és ahogy olvasgatok az anime és a manga után a neten mindenhol ki van emelve, hogy nem kévés csavar vár ránk ebben az epikus történet folyamban. Szóval könnyen elképzelhető, hogy teljesen más lesz az összkép a történet végén.
Minden „japános” történeti háttér ellenére azoknak is nyugodt szívvel tudom ajánlani a művet, akik vagy ódzkodnak a mangáktól, vagy még nem olvastak ilyesmit, mert egy sötét és horrorba hajló fantasyként is tökéletesen működőképes. A manga beszerezhető a legtöbb könyvesboltban, de ha rám hallgatok támogassatok közvetlenül a kiadót és rendeljetek a Fumax oldaláról:
Shingeki no Kyojin – Attack on Titan-gyűjtemény 1. manga előrendelés