Szemtelenül nagyot hazudnék, ha azt mondanám, hogy nem vártam nagyon ezt a koncertet. Imádom, amit Kollár-Klemenczék csinálnak, de élőben évek óta nem volt alkalmam megnézni őket. A Sportalsó amúgy is tipikusan az a helyszín, ami pont jó hely az ilyen koncerteknek. Helyi erőként a Delight Inc. emelte az est fényét, azaz jelen esetben hangját. Kellemesen össze is jöttek az emberek a hideg január végi szombat ellenére, mindenki tudta: nem fog csalódni a KisTehénben.
A Delight Inc. egy olyan csapat, akiről ha azt mondom az egyszeri koncerthallgatónak, hogy még egy éve sem muzsikálnak együtt a srácok, lehet kinevet. Pedig nem verem át, sőt. Régóta ismerem őket, különböző formációkból, illetve innen-onnan, hiszen Esztergom nem egy metropolisz szerencsére, de amikor először láttam őket rendesen megleptek. Szabó Marci, az énekes nagyon jó hangi adottságokkal bír, amit rendkívül ügyesen használ, ezt már korábban bizonyította a Kanál Crew lemezen is, meg a fellépéseken is, a többiek hangszeres tudásához, tanult zenészek lévén szintén nem férhetett kétség, de arra azért kíváncsi voltam, ez együtt mennyire fog fuzionálni. Jelentem tökéletesen. Az a fajta, könnyen emészthető, funky muzsika, amit tolnak, annyira ki tudja kapcsolni az embert, ha jól van játszva, hogy seperc alatt el lehet feledkezni a hétköznapi gondokról. A kellemes 50 perces játékidő, amennyi jutott nekik, szinte 5 perc alatt repült el. Nem is tudom, hányadszor láttam őket, de most éreztem a legjobbnak, leginkább kiérleltnek az a produktumot. Pazar! Csak így tovább srácok!
https://www.facebook.com/pages/Delight-Inc/534646379914776?fref=ts
https://soundcloud.com/delight-inc-1
Aztán jött az este várt pillanata: a KiSTeHéN fellépése. Sokan szerintem nem is tudják, hogy Kollár-Klemencz Laci jelenlegi zenekara nem azonos a Szájbergyerek elkövetőjével, illetve több formáció is van, amiben szerepel a név, bár ez mind Lacihoz köthető. A KiSTeHéN eddig két lemezt jelentetett meg, az egyik Picsába az űrhajókkal, a másik Elviszlek magammal címre hallgat, és mindkettő zseniális. Nagyon érdekelt, hogy ezeket a remekbeszabott dalokat hogy tudják majd prezentálni élőben.
A kezdésként elhangzott Kell zsír az előző album nyitódala volt, és tökéletes kezdőnóta. A hangzás, a hangulat, a színpadról áradó feeling kitátotta a számat, és a koncert végéig úgy is hagyta. Laci hiába volt beteg, 110%-ot nyújtott a színpadról. Az este vendége, Horányi László színművész, beatzenész, a Szimpatizánsok turné keretein belül kapott szót a színpadon, ahol a rock és a kúltúra összefonódásáról osztott meg pár nagyszerű gondolatot velünk. Nagyon jól ajánlotta az emberek figyelmébe, hogy a mai klasszikusok egykor szintén kortárs művészek voltak! Márkó, aki jó csávó csak tovább fokozta a hangulatot, a szemmel láthatóan vidám közönség előtt, akik mosolyogtak, táncoltak, és velem együtt élvezték a koncertet.
Bozsó barátom mindig mondta, hogy nem szereti a csapatot, de aki ott volt, látta, hogy nem csak én élveztem a bulit, hanem Ő is! 😀 (És még cd-t is vett, de el ne áruljátok senkinek! 😀 )
Egy hátbavágás után az aktuális lemez került előtérbe, és jött a pazar Aludni hagyjatok, ami szerintem élőben még erősebb, mint lemezen. Nagyon remélem, hogy hamarosan kiad a csapat egy koncertalbumot! Azonnal menne a polcra! Ha sírok után pedig jött az Erdős Virág versének mesteri zenei köntösbe bújtatott megéneklése, az Ezt is elviszem magammal. Ez a vers olyannyira a szívemből szól, hogy nem is tudom azt szavakkal visszaadni. Hallani, érezni kell! A Szimpatizánsok is jobban sütött élőben, majd jött a személyes kedvencem tőlük, a hátborzongatóan József Attila-i magasságokba emelkedő szövegű Dílerlány. Libabőr, extázis, a szavam is elállt. Tökéletes volt.
Végig az volt az érzésem, hogy az energia, ami a zenészekből árad, a zenélés puszta szeretetéből fakad. Amennyire örömzene volt, annyira profi előadás. Mire felocsúdtam, már a vége felé közeledett a koncert, és jött a retekklub által leszavazott Olyan izé vagy, aminek szövege még mindig jóleső mosolyt csal az arcomra, hogy mit ki lehet hozni anyanyelvünkből. Majd záróakkordként megkaptuk az új slágert, a Milyen kárt! 🙂 Olyan gyorsan elrepült a koncert, mintha el sem kezdődött volna. Imádtam.
Tökéletes este volt, melynek nem is lehetett volna tökéletesebb lezárása, mint pár legurított pálinka a srácokkal! 😀 Hiába maradt ki a másik nagy favoritom, a Szerény nyúl, mégsem volt hiányérzetem. Remélem hamarosan újra találkozunk és a Sportalsó is vár vissza Benneteket! 🙂