Azt hiszem, ez a cím nem kevés magyarázatra szorul. Aki életében legalább egyszer hallott glam rock-ot, akár a Sweet, akár a Roxy Music, akár a Mötley Crüe, akár a Poison jön szóba, az tudja, legalábbis remélem, hogy Lady Gagának csupán annyi köze van ehhez, hogy Õ is nõnek néz ki. (Állítólag az is, de az a video hagy némi kétséget…)
Ha ennyi elég, akkor én meg Lagzi Lajcsi vagyok fénykorában, mert a testsúlyom megvan hozzá, plusz talán hangom is van annyi. Na, jó nem, hiszem trombitálni nem tudok, csak zsebkendõbe… (Ez kurva gyenge vicc volt… :)) Viccet félre, az egyik nõi magazin lapjain olvastam e sorokat (Hol máshol?), amit itt közreadok: „Lady Gaga, az ifjú glamrock üdvöske” 😀 Ponyvaregényesen: Hogy mi?
De komolyan. Ha már egy ilyen magazinba a sok szemét mellé beleerõltetik a zenét is, ilyenekre oda kéne figyelni. Ha gondolják, némi reklámért cserébe vállalom a korrektúrát, hogy legközelebb ilyen ne fordulhasson elõ.
A párom, Kata volt, aki felhívta erre a figyelmem. Õ, aki soha nem foglalkozott stílusokkal, meg ilyen hülyeségekkel. Mondjuk, mióta velem van, és ennek már lassan hat éve, azóta rengeteg zenét megismert. Az Õ gondolata volt az is, hogy én valamiért mindig ráérzek arra, hogy kinek milyen zene tetszik.
Azt is fontos itt megjegyezni, hogy sokszor nem kicsit lep meg, mikor ilyeneket jegyez meg nekem: „Hm, ez simán lehetne ez, vagy az.” Tényleg. Nekem meg sem fordul a fejemben, de Õ már mondja. Sokan tanulhatnának Tõle. Mondjuk, ha valaki olyan sok zenét, és ennyi különbözõ elõadót hallgat, akkor az ilyesmi természetes. Férfiaknál. Nõknél rajta kívül még nem találkoztam ilyennel! 🙂
De hogy végképp ne legyen fogalomzavar, idelinkelek néhány glam rock számot:
Mötley Crüe – Mother Fucker Of The Year
Poison – Talk Dirty to me
Bret Michaels: Go that Far
The Last Vegas – I'm Bad
Steel Panther – Death To All But Metal
Na ez volna a glam & roll…