(Zenekritika)

Szeretem, mikor egy banda egyénisége alapján ki lehet találni, kb. milyen stílusú zenét tolnak. Jelen esetben nekem maximálisan sikerült! :)

Ric$ - 2012-03-26

(Zenekritika)

Sokáig halogattam ezt a lemezt is. Magyar rap-metal? Na ne röhögtessetek már... Mindig ezen a véleményen voltam. Ami az RKH-nak sikerült, az nem biztos, hogy másnak is menni fog. Erre megy. Nem is kicsit... :) Limp Bizkit fan vagy? Akkor tovább! :)

Ric$ - 2012-03-26

(Zenekritika)

Nem tudom miért, de egészen régtõl fogva rajongok a kérész-életû produlciókért. Több ilyen formáció van, akik egyetlen lemezzel ajándékoztak meg minket, ám én mégis a "kedvenceim" közé sorolom õket. Természetesen ezalatt nem azt kell érteni, hogy napi szinten hallgatom õket, de néha jólesõ érzés elõkaparni a lemezüket, és a lejátszóba helyezni. Nos, a Pleasure Bombs is ilyen.

Ric$ - 2012-03-15

(Zenekritika)

Legalább annyira vártam ezt a lemezt, mint amennyire féltem is tõle. Ugyanis régi felállás, meg klasszikus felállás, meg ilyenek, de a kedvenc lemezeimet pont nem Õk készítették. (No Holds Barred, New World Disorder, Uncivilization). Ennek ellenére nem akartam kihagyni a lemezt. Megjelent, megrendeltem, és legalább egy hónapig be sem tettem a lejátszómba...

Ric$ - 2012-02-26

(Zenekritika)

A Mötley Crüe nevû formáció fõleg a harmincon felülieknek lehet ismerõs, de azért bízom benne, hogy az általam megjelölt korhatár alatt is sokan ismerik, és szeretik ezt a Glam Rock csapatot. Ez alkalommal azonban nem róluk szól majd agymenésem, hanem a banda gitárosának, Nikki Sixx-nek egy másik zenekaráról, a Sixx: A.M.-rõl, pontosabban a második lemezükrõl.

Dávid - 2012-02-19

[171 - 175]