(Zenekritika)

Az örökifjú, örökmozgó punk-rock csoda már több, mint 30 éves. Gondoltátok volna? Hiába hallgatom Őket már bő 15 éve, konkrétan a Balkán Expressz óta, akkor is durva ebbe belegondolni. Pontosabban már 32 ugyebár, hiszen a tavaly előtti, Alfa Fesztiválos koncert volt a jubileumi buli, ami teljes egészében helyet kapott ezen a korongon. Bónuszként hozzácsaptak 3 új dalt, és ismét az előzőleg jól bevált mellékletes terjesztést választották. Mivel a koncertet élőben sajnos nem sikerült elcsípnem, így roppant kíváncsi voltam korongra.

Ric$ - 2015-05-12

(Zenekritika)

A 2010-es Rollin lemez idején kattantam rá a súlycsoportombeli énekessel bíró texasi fenegyerekekre. Valamiért itthon még nem érzem őket akkora névnek, pedig ez a Pantera jammel a Lynyrd Skynyrdel feeling szerintem bárkinek bejöhet, akinek köze a van a rock metal zenéhez. A közel hibátlan 2012-es Peacemaker után nagyon vártam az új anyagot. Kíváncsi voltam, van-e annál feljebb.

Ric$ - 2015-05-11

(Zenekritika)

Ha viccesre akarnám venni a figurát, akkor azt mondanám, hogy a Dolor a szavazás egyik nagy vesztese, annak ellenére, hogy igen előkelő helyen végeztek. No nyilván nem az Országgyűlési szavazásokról beszélek, hanem egy egészen másról. Aki tudja, az érti, aki nem, az lessen kicsit utána, higgye el, megéri. Komolyra fordítva a szót, itt volt már az ideje ennek az EP-nek, kíváncsi is voltam, mit hoznak ki belőle a srácok. No kérem, lássunk is neki!

Ric$ - 2015-05-04

(Zenekritika)

A tatabányai Crusted zenekar hazánk azon kevés bandái közé tartozik, akik a trash/groove metált igencsak úgymond -nyugati- szinten művelik. Akik ezt a műfajt kedvelik, azok előtt valószínűleg a banda neve sem ismeretlen, hiszen nem egy fiatal csapatról beszélünk. A Mély álom a második nagylemeze a csapatnak, amin ezúttal 9 dal kapott helyet. Tavaly sikerült elcsípnem élőben a bandát kétszer is, így kíváncsi voltam, hogy a korong mennyire tudja visszaadni azt az elkötelezettséget és energiát, amit a banda élőben sugároz.

Ric$ - 2015-05-03

(Zenekritika)


Az idén már ötödik életévébe lépő Visioned Frailty zenekar a tavalyi év egyik kellemes meglepetése volt számomra, amikor a Watch My Dying előtt láttam Őket a Sportalsóban. Energia, düh, kimunkált, komplex dalok, amik mégis megragadnak a fülben. Amikor a virtuális postaládámban landolt a Deception EP, akkor nagy-nagy kíváncsisággal helyeztem a lejátszómba.

Ric$ - 2015-05-02

[91 - 95]