Vajon mit érzett Dr. Gordon? A rejtélyek Szobájába zárva
(Bevállaltuk)


Mikor a Bevállaltuk rovatot anno kitaláltam, az volt a célja, hogy mindenféle dolgokat kipróbálunk, aztán írunk róla vicces cikkeket. Ez hellyel-közzel sikerült is. Viszont mi van olyankor, amikor ember egy alapból nyomasztó dolgot próbál ki? Amikor az alapszitu már alapból nem feltétlenül vidám, akkor a cikk vajon lehet vicces? :)
A címben feltett kérdés szereplője, Dr. Gordon minden thriller-rajongó számára ismerős lehet a Fűrész-sorozat első részéből. Direkt a hasonlat, hiszen kinek nem jutott még eszébe, hogy mi lenne vele, ha hasonló helyzetbe kerülne? Mi, Yoogee, Verus és én, önként tettük magunkat egy picit hasonló helyzetbe. A Rejtélyek Szobája a Rejtélyek Háza új szolgáltatása, amit aposztrofálhatunk egyszerű Szabadulószobaként is, de ez valamiért egy picit mégis más. Miért is? :)

Mi a lényege egy szabadulószobának? Bezárnak, aztán juss ki, ahogy tudsz. Volt egy elképzelésem, hogy kábé mit fogok kapni, ami egészen addig meg is maradt, amíg az ajtó be nem zárult mögöttünk. Verus ekkor jegyezte meg: Normál esetben filmen nem nézném ezt meg, most meg önmagamtól vállalom... :) Na igen. Mondom Bandinak: Mi az instrukció? Erre Ő: Jussatok ki! :) Aztán egy tipikus Kónya András-féle mosoly, és már kattant is a vasajtó. Kezdődött a játék... :)

Ekkor jött a fejvakarás: hogy a francba álljunk neki? :) Krimiken és thrillereken edződött agyam most valahogy másképpen kattant. Hiába fejtettem meg a Viharszigetet már az előzetes alapján, azért benne lenni valamiben egészen más. Nagyon-nagyon más. A félhomály, a dohos levegő, az igazi pinceszag, a hűvös, a berendezések, az ablaktalanság... Minden körülmény adott a szorongó érzéshez. Igen, persze, ott a pánikgomb, ki lehet nyitni az ajtót, ha letelik a 69 perc, akkor úgyis meglesik, élünk-e még, blablabla. De neeeeeeem... :) Meg kell csinálni! :)

 

Gyors terepfelmérés, helyzetfelismerés. A minden kezdet nehéz alapelv itt is diadalmaskodott, legalábbis a mi esetünkben. :) Komótosan körbenéztünk, megvizsgáltunk mindent, számba vettük a lehetőségeket. Amikor végre felismertük a kezdőlépést nekiláttunk megtalálni a kijutás kulcsát. (Amiről még mindig nem tudtuk, hogy igazából mi is az...) Nem szeretnék egy ici-picit sem spoilerezni, ezért a feladatokról semmi konkrétumot nem írok le. Sokkal élvezhetőbb szerintem, ha semmi sem derül ki idő előtt. :)
A percek elég gyorsan pörögtek. Már a 20. perc környékén küldtem Andrisnak egy vájbermesszidzst, hogy ha amatőruborkák lennénk is, akkor se nyissa ki az ajtót a 69. perc elteltével. Ha nem sikerül kijutni magunktól, akkor bennalszunk! :D
A dolgok igazából ott kezdtek izgalmassá válni, hogy az elején bakiztunk egy aprót, és ezért kicsit más sorrendben, illetve nem rendeltetésszerűen kezdtünk neki a dolgoknak. Aztán mikor erre rájöttünk, akkor próbáltunk lépésről lépésre haladni, vagyis kvázi újrakezdtük az egész játékot, kb. 40 percnyi buktával... :D
Ahogy elkezdtünk forgatókönyvszerűen, lépésről-lépésre haladni, úgy kristályosodott ki minden. Egyre inkább éreztem, hogy rendesen meg van itt koreografálva minden! A feladatok nehézsége pont optimális. A legkevésbé sem zavaró, éppen ellenkezőleg. Nem lehet kisujjból kirázni őket, viszont zavaróan sok ideig rágódni sem rajtuk. Ráadásul van mindenféle fejtörő, így egy jól összeválogatott csapat, vagy esetleg baráti kör kiválóan szórakozhat a megfejtésük közben. (Az optimális létszám SZERINTEM 3, maximum 4 fő.) Velünk is ez történt. :)

A bakink miatt kicsit ráhuztunk a 69 percre, de azért megállapíthatom: ha valaki nem esik abba a hibába, amibe nekünk sikerült (konkrétan nem voltam képes erőteljesebben meglesni egy szekrényt, hogy nyílik-e), akkor a 69 perc elegendő a kijutásra. :D

Sokat gondolkodtam a Rejtélyek Szobáján a szombati szabadulásunk óta. Még most is azt gondolom: remekbe szabott szórakozás, ami garantáltan kizár (ha ha ha) a mindennapok egyhangúságából egy kis időre. Mindhárman remekül éreztük magunkat és még másnap is csak erről tudtunk beszélgetni, akkora hatással volt az élmény mindhármunkra. Ezt most nem ajánlom senkinek, hanem kötelezővé teszem! Senki ne akarja elsunnyogni, mert ki fogom kérdezni!

Igen! Mindenkitől! ;)

https://www.facebook.com/rejtelyekhaza

http://rejtelyekhaza.hu/

András: +36203938892   Ádám: +36302620335  info@rejtelyekhaza.hu   Skype: kkoonnyyaa  

2500 Esztergom, Lőrinc utca 6.

Ric$ - 2013-10-17

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!