The Joystix: So Low City Ep (2010)
(Zenekritika)

A zseniális elõzõ lemezrõl már olvashattátok a kritikámat az oldalon. Aki esetleg nem élt a lehetõséggel, az semmiképpen se hagyja ki! :) A kritika a lemezzel együtt kötelezõ! :)

Nos, de inkább nézzük, azt, amiért klaviatúrát ragadtam! Az ...And Joystix For All! lemezzel nálam a léc, és az a bizonyos mérce nagyon magasra került. Az idõközben "ráncfelvarráson", értsd tagcserén, átesett zenekar 5 dalt tartalmazó, mindössze negyed órás szösszenete azonban minden tekintetben: Jött, látott, és gyõzött! Nem kicsit, nagyon! 
Mikor az új basszeros, Marton Zolitól megkaptam a korongot, be is raktam a discmanembe, hiszen én még mondhatni "oldschool" arc lennék, és maradok az audio-nál. Nos, be is ragadt oda két hétig... Nálam, akinél mindig van 10-12 cd egy tartóban, a kabátzsebben/övtáskában! Ez a 15 perc teljesen lehengerelt. 
A hangzás pazar. Karcos, amennyire kell, ám éppen annyira tiszta is. Hiába, az analóg, az analóg. Nincs mese! A borító is remek lett, pont, mint a szövegek. És a dalok? Azok KIVÁLÓAK! Sõt...
Számomra most is ezek a nevek ugrottak be: Backyard Babies, The Hellacopters, Johnny Thunder... Hogy csak néhány ismertebbet említsek... :) 
A végére azért leszögezném: nem kaptam borítékot a zenekartól, sem sok ingyen sört! Ez pusztán az õszinte véleményem errõl a korongról, aminek egyetlen, hibaként felróható tényezõje a rövidke játékideje. Viszont inkább kevés tökéletes, mint sok szar! Itt nincs töltelék, nincs mellébeszélés, csak tökös, õszinte rock & roll!!! 

Kötelezõ vétel! 

Még rengeteg ilyet!!! 

Csúcspont(ok): Csak azok vannak! Címek szerint: Bombs Away, Behind The Closed Doors, Warpath, Written In Water, So Low City (akusztikusan is segg-szétrúgós!!!) 
Mélypont(ok): Hol? Azok maximum a tévében vannak... Itt azonban nyomuk sincs! 

10/10000000000 (Minimum!)

Ric$ - 2011-03-15

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!