Tankcsapda, Dorothy, Helland, Filip Gyuri Band (Esztergom, RCH, 2014.08.16.) - Ric$ and Green blogja -













Tankcsapda, Dorothy, Helland, Filip Gyuri Band (Esztergom, RCH, 2014.08.16.)
(Életképek)


Amikor először hallottam, hogy az idén negyedszázados jubileumot ünneplő Tankcsapda augusztusban újra ellátogat Esztergomba elengedtem egy elégedett mosolyt. Mivel idén csak nagyon kevés nyári fellépést vállaltak, sejtettem, hogy különleges show-al és setlisttel készülnek, ami sokat dobhat majd a bulin. Tavaly is korrekt koncertet adtak a Fesztiválszigeten, ezért idén még bizakodóbb voltam, főleg a sajtótájékoztató után, ahol egy remek hangulatú és roppant közvetlen interjút adott nekünk Lukács Laci.

A buli előtt egy héttel hirtelen műsorváltozásként kiderült, hogy nem csak a Nagy Dávid féle Helland, hanem a csajtrió Dorothy is fellép a bulin. 19:00-kor Ők kezdték az estét, az akkor éppen gyülekezni kezdő tömegnek. Örömmel konstatáltam pár dolgot: hatalmasat fejlődtek a csajok az utóbbi időben! Jót tett Nekik a stúdió, a nagyszínpados rutin, a sok koncert. Az összkép számomra az elejétől fogva roppant pozitív, még a lemez előtt is remek koncerteket adtak, most viszont pláne.  Dodó hangja sokkal jobb, mint egy évvel ezelőtt, illetve sokkal jobban egyben vannak. A lemezt is nyitó Miért legyek tökéletes kezdőnótának bizonyult, többen a közönség közül ismerősként üdvözölték a dalt és a bandát is. A hangzás picit bizonytalan volt, a technikusok nem voltak éppen helyzet magaslatán. Ám hiába, ez sem volt képes elvenni a koncert élét és hangulatát. Az teljesen bizonyos számomra, hogy ezek a csajok valóban élvezik a közös zenélést, meg a színpadon eltöltött időt. Sok helyen olvasok negatív kommenteket, gondolatokat velük kapcsolatban, hogy ki és miért nyomja őket ennyire, ám szerintem ez itt lényegtelen. A produkció életképes, és ami a legfontosabb: számomra maximálisan hiteles. Nem véletlenül írtam olyat a lemezükről is anno, amilyet. A szintén klipesített EPU (Egy pofon után) újabb klipes, a Szívparancsolat érkezett. Erős kezdés. Az LGT-Hevesi Tamás klasszikus Egy életen át kell játszani mindig mosolyt csal (vagy inkább csaj?) az arcomra tőlük, az albumon is jól működött. Akárcsak lemezen, nekem koncerten is az Engedj ki ütött a legnagyobbat, igazi punk and roll darab. Ám a Lélekevővel továbbra sem tudok megbarátkozni sajnos, míg a Szeress, utállak sokkal jobban működik élőben, mint lemezen. A záró triumvirátus, a három talán legnagyobb sláger, sorrendben: Fejjel lefelé, Most jó, Csajok, pasik, rock and roll volt, ami után szerintem mindenki elégedetten távozott a színpad elől egy újabb korsó sörért. Kiváló hangulatot teremtettek a csajok, hatalmas reménység a Dorothy. Bennük van a bizodalmam továbbra is.

A csajok után következett a Helland, akiket nem igazán ismerek, pár dalt hallottam a YouTube-on, illetve találkoztam már a nevükkel több helyen, Dávid is ismerős a Pokolgépes időkből, de nem tudtam igazából mire is számítsak. Jóféle heavy metal ez, a tradicionálisabb fajtából, néhol kicsit ismerősnek ható témákkal, picit talán klisés szövegekkel, de hangulat és potenciál van benne. Ám ezektől függetlenül is azt gondolom: hiba volt Őket tenni a Tankok elé. Helyet kellett volna cserélniük a csajokkal. Nem olyan muzsika ez, ami igazán ide illene, bár lehet, csak velem van baj. Kicsit olyan érzésem volt, mint amikor a Wisdom tolta az Airbourne előtt. Kiváló muzsika, csak rossz helyen és időben.

Aztán 21:15-kor jött a lényeg, az est fő fellépője, a 25 éves Tankcsapda! A Fűrész zenéje szolgált intróként, majd berobbant a trió a Rock and Rollnak hívott szarral, hogy stílszerű legyek. A komplett (jelenlegi aktív)szerkesztőség (Dávid, Yoogee és Ric$) jelen volt a bulin, és mindhárman megállapítottuk az első hármas blokk (RnRnak hívott, Adjon az ég, A civilizáció vége) után: van egy amerikai zenekarunk, aki magyarul énekel. Hatalmas lángoszlopok, füst, piró, hatalmas, világító Tankcsapda felirat, kivetítő, amin élőben követhettük a koncertet, óriási dobemelvény, röviden: hatalmas show volt a koncert mellé. Akiben esetleg kérdés merült volna fel, hogy miért ilyen borsos a jegyár, annak itt volt a válasz rá, hogy miért.

A dalok és a dalsorrend abszolút a jubileumhoz volt szabva, érezhetően igyekeztek minden korszakot felölelni. Nyilván én találtam benne hiányosságokat, ám ahogy leülepedett a buli, azt kell mondanom: ez így teljesen jó volt. Volt kellő mennyiségű sláger, és ennek ellensúlyozása is. Meg aztán ennyi lemezből nem is egyszerű összeállítani egy koncertprogramot. A közönségen is tökéletesen látszott, hogy mindenki élvezi a koncertet. (Mellesleg megjegyzem: Esztergomban én belépős rendezvényen ennyi embert még nem láttam.) A Jönnek a férgeket végig üvöltöttem, mint mindig, a Gyűrd össze a lepedőtre mindenki megőrült és együtt énekelte a tömeg, nosztalgikus érzés volt. Az agyig játszott Mennyország Tourist is kifejezetten jól esett a lelkemnek most, még dúdorásztam is egy kicsit. Néztem körbe az embereken, és azt láttam: mindenki énekel, ugrál, őrjöng. Igazi koncerthangulat volt. Ugyebár egy ekkora buli teljesen más, mint egy klubkoncert. Kortyoltam egyet a jó hideg Tankcsapda sörömből, és mosolyogva, jól érezve magam bólogattam a punkenrollra.

Az előző sorlemez, a hatalmas sikernek elkönyvelhető Rockmafia Debrecen is képviseltette magát természetesen, méghozzá rögtön három dallal is, érkezett a Hatalom nélküli rend, a Mi a fasz van és Számolj vissza, amire rátolták az új lemezről elsőként kikerült dalt, a Köpök rátokat, ami az én szememben már most klasszikus. Élőben talán még jobban is borotvál, mint a felvételen. De előtte előkapták még a Senki nem menekült is, amiről el is felejtettem már, mekkora húzása van. Aztán ismét slágeresebb terepre eveztünk, ugyanis jött az Örökké pank, ami azért lényegesen csapdásabb ebben a verzióban, mint eredetileg, majd a Lopott könyvek (talán az egyetlen Csapda dal, amit sosem sikerült megszeretnem, ám élőben imádta mindenki, tehát bennem van elbaszva valami), és kellemes meglepetésként érkezett a Félre a tréfát. Lukács itt jópofán megkért minket, hogy énekeljük jó hangosan, hogy a Duna túloldalán is lehessen hallani, szerintem sikerült is, akárcsak az utána érkező Riót, amit szintén mindenki üvöltött. Ha itt vége lett volna a bulinak, akkor sem lett volna egy büdös szavam sem, és szerintem senki másnak sem. Ám messze volt még a vége, szerencsére.
Reméltem, hogy előkerül a Jóképű is, ami a cseppet sem Tankcsapdás mivolta ellenére az újabb kori számok közül az egyik legjobban sikerült dal, jól eltalált szöveggel. Újabb slágerblokk következett, jópofa konferálásokkal, Ez az a ház, Be vagyok rúgva, majd rátolva az Azt mondom állj! (Ami élőben még mindig nagyot üt, hiába sláger, bár ez a jelző nem feltétlenül negatív kicsengésű, ha jobban belegondolunk.) A Rockmafia talán leginkább húzós tempójú, igazi koncertnótája, az 1000 ördög ezúttal sem maradhatott ki, majd bedübörgött a California Über Alles, itt már én is előkaptam a léggitáromat (mert nem hagytam ám otthon), és pengettem rajta egy kicsit, hátha kell Sidinek a segítség, bár nem volt rám szorulva, hehe. Aztán a Rock nevem sodró lendületével véget is ért a rendes játékidő, ám ekkora ovációra nem lehet a színfalak mögött maradni, jött is a ráadás.
Amikor megdörrent a hangfalakból a Legyen köztünk híd újra elengedtem egy elégedett mosolyt, mert azonnal tudtam, hogy nem csak egy ráadás lesz. Baromi jó volt hallani, hogy nem a direkt dolgokat tartogatták meg ráadásnak, hanem belefért egy nem kifejezetten sláger is. Aztán megtudtuk, miért is legyen Mindig péntek, hogy a szokásosan a Legjobb méreggel és a Tankcsapdával érjen véget a koncert.
Az utolsó korty sör mellett figyeltem az elvonuló tömeget, miközben a kisszínpadon már kezdett is a Filip Gyuri Band a Best Of Ac/Dc programmal, belekúszott a fejembe a gondolat: teljesen mindegy, ki és mit mond erre a három arcra, illetve a velük évek óta együtt dolgozó háttéremberekre, egy dolog egészen biztos: régóta nem volt ennyire egyben ez a csapat. Szemmel láthatóan élvezik a közös zenélést, és a színpadról csak úgy árad az energia. Lehet Őket bírálni, lehet mondani, hogy ez már nem az, mint 20 éve, de kérdem én: miért is kellene annak lennie? Mindannyian változunk, ahogy Ők is. Kíváncsian várom az új korongot, és a szeptemberi Budapest Parkos koncertre is mindenképpen menni fogok. Hibátlan koncert volt, köszönöm Tankok!

Ám az este még nem ért véget, hiszen a Filip Gyuri Band éppen csak ekkor kezdett bele a bulijába, remek afterpartyt kreálva ezzel. Meghallgattunk pár nótát, de sajnos a fáradtság győzött, bármennyire is ütős volt a koncertjük, és elballagtunk haza. Legközelebb pótoljuk!

Hatalmas köszönet a Fesztiválszigetnek, a Rugby Club Hotelnek és főleg Piroska Krisztiánnak a profi hozzáállásért, és a jegyekért, Nyári-Steindl Andreának és a Summer Photonak meg a fotókért!

https://www.facebook.com/Tankcsapda
http://www.tankcsapda.com/

https://www.facebook.com/pages/Rugby-Club-Hotel/174777912547345?fref=ts
http://rugbyclubhotel.hu/

https://www.facebook.com/pages/Fesztiv%C3%A1lsziget-Esztergom/531516246894835?fref=ts
http://fesztivalsziget.hu/

https://www.facebook.com/pages/Summer-Photo/141295802739275?fref=ts

Ric$ - 2014-08-18

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!