Rózsaszín Pitbull: Revolúció (2009)
(Zenekritika)

Mikor meghallottam, hogy megjelent az új Pitbull, egyszerre lettem vidám és szomorú. Ugyanis az utolsó infóm az volt a zenekarról, hogy új a basszusgitáros (a régi Nyugodjon Békében!), és mifelénk az a hír járta sokáig, hogy az énekes is új lesz. Nem akarok vitatkozni senkivel, de számomra a Pitbull az úgy volt az igazi, ahogy volt. Legalábbis azt hittem. A Revolúció bebizonyította, hogy egy tragédia után is lehet jó lemezt lerakni az asztalra!

Már a nyitó Krumplistészta alatt megnyugodtam, hiszen az énekes a régi, a színvonal, az RP-tõl megszokott fanyar humor szintén. Remekül szól a lemez, sõt, mivel a zenekar honlapjáról ingyenesen letölthetõ, beszerzése erõsen ajánlott! (Bár én szeretnék belõle egy kézzel foghatót srácok, mert hiányzik a gyûjteménybõl! :) )
A szövegek királyak, sõt, nekem most tetszenek legjobban. Figyelmébe ajánlanám néhány embernek, aki hallgatás nélkül pocskondiázza a bandát! Sok zenekar örülhetne neki, ha tudna ilyen szövegeket írni. Fõleg, ha valaki megérti a mögöttest is...
Hibátlan "visszatérés"!

Csúcspont(ok): Buzibár (Jó kis átdolgozás lett!), Mi a fasz van? (hogy kerültek oda a tarisznyarákok? :)), Rapbull (Isten!), Föl drogos tábor (Nos, ehhez nincs mit hozzáfûzni! :) ), Transzszexkutya (Miért nem lehetek kutya? :) ).
Mélypont(ok): Nagyon rossz nincs, de számomra a ferenckirály kicsit erõltetett és talán a 10 millió földönfutó nem annyira erõs, de ennyi! 

10/9,5

Ric$ - 2010-05-01

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!