Rómeó Vérzik: Újratervezés (2017)
(Zenekritika)

A somorjai rock and roll huligánokkal valamikor bő 15 éve, egy fülledt Molothow-ligetes koncerten ismerkedtem meg, és azóta is az egyik kedvenc (hazai) bandának számítanak nálam. Az a skótszoknyás, óriási hangulatot teremtő Koppány elég meghatározó élmény volt anno, hahaha. Volt ugyan egy idő, valamikor a Hadd égjen! lemez környékén, amikor egy kis fáradást éreztem rajtuk, de aztán a megérdemelten aranylemezzé nemesülő A három... meggyőzött arról, hogy ez a csapat bizony még mindig nagyon jó. Nos, azóta eltelt négy év, ami nagyon hosszú idő, tehát ideje volt már egy új lemeznek.


Mondjuk az igazsághoz hozzá tartozik, hogy ez a négy év sem volt eseménytelen, hiszen kijött egy koncert CD+DVD, történt egy kiadóváltás és Koppány és Ríkó belekezdtek egy-egy szólólemezbe. (Bár ezek egyikéről sincs jelenleg semmilyen infóm, hogy és miként állnak, vagy mikor jöhetnek ki végre.) Ezek mellett pedig keresztbe-kasul végigszántották az országot, és persze Szlovákiát is, tehát azt azért nem mondom, hogy ültek a babérjaikon, de a négy év akkor is hosszú idő, szerintem. Nyilván ott volt a nyomás is, hogy nagyon jól sikerült album után, amivel első felvidéki bandaként hazai aranylemezt szereztek, nem akarhattak akármilyen anyaggal előrukkolni, ez sem könnyíthette meg a dalszerzési folyamatot.
Kicsit felvontam a szemöldököm, amikor meghallottam a Nyár van végre! című új dalt, ugyanis nagyon nem ezt vártam. Nem mondom, hogy rossz, sőt, azóta kifejezetten megszerettem, de valahogy csalódás volt elsőre. Aztán amikor megkaptam a lemezt, és elkezdtem hallgatni, az volt a benyomásom: Talán a lemez leggyengébb tétele. Na de ha ez is működik már, akkor milyen lehet a többi? Hát kérem, tisztelettel jelentem: az Újratervezés vastagon a legjobb Rómeó Vérzik album hosszú ideje. Igen, még a kőkemény slágergyűjtemény előzőt is simán maga mögé utasítja. Szerintem a Rock and Roll az élet volt utoljára ennyire felszabadult és őszinte és ennyire jól megszólaló anyag. Ebben nyilván közrejátszik, hogy Koppányék ismét Scheer Viktorral dolgoztak, az RV és a SuperSize stúdiókban. Viktor az Engedd belém (és az említett RnR az élet) album(ok) esetében is megmutatta már, tudja, hogy kell megszólalnia a felvidékiek muzsikájának. Ezúttal egyedül a pergő hangzása volt egy kicsit furcsa számomra, de a második hallgatásnál már értettem, azért ilyen, mert így van olyan karaktere a végső soundnak, amilyennek lennie kell. Tiszta, minden a helyén, de mégis ott a dög, a karc és a mocsok is. Így kell ezt kérem!

A címadó dal, az Örökké álom, a Mindent megbocsájt, a Rozsdás tálca, a Két X után, de még a Jól vigyázz is simán koncertfavorittá válhat, a Nyár van végre! pedig igazi szezonális party-himnusz, el kell ismerjem, így bő 3 hét ismerkedés után. Sőt, bármennyire féltem a Mindent megbocsájt akusztikus verziójától, annyira megszerettem, hogy már hiányozna, ha nem lenne ott. (Nem tartanék ördögtől való gondolatnak egy komplett akusztikus Rómeó anyagot sem.) Szövegileg régen éreztem ennyire erősnek már RV-lemezt, és zeneileg is régen kiléptek már a "felvidéki Tankcsapda" skatulyából, amit én régen sem feltétlenül éreztem annyira igaznak, még ha a hatások elég egyértelműek is (voltak). Viszont szerintem mára bőven elérte azt a trió, hogy összehasonlítgatások helyett inkább csak élvezi az ember, amit csinálnak, és elengedi a hétköznapok gőzét a koncerteken. Ez az egyszerű punk-rock muzsika ugyanis tökéletes lazításhoz (is).
Meg kell jegyezzem, hogy a lemez kivitelezése több, mint igényes. A digipack kivitel önmagában ma már nem akkora újdonság, azonban ilyen formában azért ritka, hogy szét is lehet hajtogatni, és még egy tartalmas booklet is van benne! Gratula Srácok!

Remélem, hogy a MAHASZ-lista első helyén való debütálás a jele annak, hogy hamarosan az RV lesz az első felvidéki magyar csapat, akinek két aranylemeze is van. Nem mondom, hogy hibátlan az Újratervezés, de nagyon közel áll hozzá. Ugyan az előző album anno 9,5 pontot kapott tőlem, vagyis ha ezt jobbnak érzem, akkor oda kéne tegyem a max pontot, de igyekszem szigorúbb lenni mostanában, és azért van dal, amit lehagytam volna róla (Kell egy újabb álom), így inkább egy méregerős kilencest kanyarítok a végére, viszont ezt szerintem később is tartani fogom. Találkozunk a koncerteken!

10/9! Viszont tényleg méregerős kilences! Jöhet a következő!

Köszönet a CD-ért a GrundRecordsnak!

Ric$ - 2017-08-14

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!