Republic, Filip Gyuri Akusztik, 2013. 05. 25. Esztergom, Rugby Clu Hotel
(Életképek)

Ez egy olyan este volt, amire nagyon kíváncsi voltam. A Republic zenekar mindig is olyan volt számomra, amit ha meghallok, akkor kellemes, de magamtól talán 2-3 dalukat hallgattam. Az év eleji tragédia, majd a bátor döntés, hogy egy új frontemberrel folytassák felfokozta a kíváncsiságomat annyira, hogy igenis lemenjek a koncertre. Itt, és még később pár alkalommal meg fogom ragadni az alkalmat, hogy megköszönjem Sipos F. Tominak, hogy lehetőségem nyílt egy remek interjút készíteni velük, illetve a Rugby Club Hotelnek minden segítségért!

Először a helyről írnék pár gondolatot. Szokásommá vált, ha először látogatok meg egy helyet, akkor írok róla pár sort, követendő, vagy elrettentő példaként. A RCH esetében mindenképpen az előbbi. A kommunikáció gördülékeny volt, a hozzáállás, a segítőkészség elsőre is azonnal nyilvánvaló volt. A bejutás, a megfelelő interjúkörülmények megteremtése, minden ment, mintha ez lenne a természetes. Lehet, hogy ez is? :) (Sajnos nem minden esetben...)

Odabent nagyon szolid árak voltak. 400ft-ért hot-dog, ellátva mindennel, ahogy kell, parázson (!!!) sütött kürtőskalács, hideg sör, ráadásul üvegpohárban... Engem levettek a lábamról! Nem akkor voltam ott utoljára, az egyszer biztos!

A meghirdetett előzenekar, a Come On, az énekes-billentyűs sajnálatos gerincműtéte miatt nem tudott a színpadra lépni, ám a helyettesítő Filip Gyuri Akusztik remek választásnak bizonyult. Sajnos ekkor még igen csekély számú közönség volt jelen, de ez Őket szemmel láthatóan nem zavarta. Műsoruk olyan dalokból épül fel, amit mindenki ismer, mindenki szeret, megspékelve Gyuri szólólemezének néhány dalával.

Mindjárt a kezdés is egy saját dal, a Jack, a késdobáló volt. Kicsit furcsa volt e darab akusztikus köntösben, ám a refrénre már teljesen megszoktam az új hangszerelést. A megszólalás nagyon kellemes és arányos volt. Gyuri az évek alatt egyre jobban énekel, zenekarában pedig kiváló muzsikusok működnek közre. A hangszeres tudások, a dal szeretete, mind olyan dolog, amitől a produkciót jó volt hallgatni.

Volt a műsorban sok olyan feldolgozás, amin széleset mosolyogva, egyre vidámabbá válva készültem az interjúra. Tito & Tarantula (Pl.: Back To The House That Love Built, After Dark), The Animals, több Tarantino film betétdal... Sok-sok olyan zene, ami egy kellemes szombat estére való! Köszönöm Srácok, remek buli volt!

Aztán következett az interjú, ami éppen olyan volt, amilyennek vártam: jó hangulatú, közvetlen, gördülékeny. A Republic zenekar és a management hozzáállása maximálisan pozitív és példaértékű! Még egyszer köszönöm Nekik a segítséget!

A pozitív hangulatú interjú után, a back stage-en keresztül, velük jöttem ki és a látvány megdöbbentett. Amilyen szellősen voltunk előtte, annyira sokan voltunk a koncert kezdetére. Nagyon kíváncsi voltam. Vártam, hogy mit fogok látni, hallani. (Volt, aki előre egy fáradt hakninak titulálta az egészet, én azonban nem szerettem volna elhamarkodottan következtetéseket levonni. Az interjú alatt nem olyan hangulat uralkodott, hogy rossz szájízem lehessen, de gondoltam, majd kiderül a koncertből. Ki is derült.)

Amikor a fények kialudtak a koncert kezdete előtt találgattam magamban, vajon melyik dal lesz a kezdőnóta. Az első egy szép gesztus volt, mégpedig Cipő emlékének. Ugyanis a Fényes Utakon dal nyitotta a koncertet, felvételről, Cipő hangjával. Amikor e megemlékezés véget ért, a zenekar már a színpadon volt és belekezdtek a Könnyek helyettbe, amit Boros Csabi énekelt. A hangzás pengeéles volt, a hangulat remek, a közönség szemmel láthatóan és füllel hallhatóan élvezte a koncertet. Aztán véget ért a szám, Csabi adott egy röpke tájékoztatást a jelenlegi helyzetről, megköszönte, hogy a jelenlevők a Republicot választották a BL-döntő, helyett, majd színpadra hívta Sipit, az új énekest. Aztán jött a kedvenc dalom, a Gyere közelebb, menekülj el. A többit az alábbi felvétel elmondja helyettem:

A közönség reakciója bizonyította: jó a koncert és jó a csapat. Egy hatalmas kórusként énekelte együtt mindenki a repertoárt. Jöttek a jobbnál jobb dalok, remek keresztmetszetet adva az elmúlt 23 év lemezeiből. Voltak olyan dalok, amikre nem számítottam, mint az Igazi szerelem, Ezer kincs, ezer nyár, Ahogy a halak, Ez itt egy ló, és természetesen a várt klasszikusok is: Repül a Bálna, 16 Tonna, Csak a szívemen át, Neked könnyű lehet, meg ami szem szájnak ingere.

Eddig elmondtam, mit láttam, mint néző a színpad előttről, most elmondom, mit láttam, mint kritikus: felhőtlen örömzenélést. A zenekar szemmel láthatóan egyben volt, és szívből zenélt. A jövőben elkészülő közös stúdiólemezre nagyon kíváncsi leszek, mit tartogat majd a közönség számára.

A tragédia árnyéka érezhetően jelen volt, látszik rajtuk ennek hatása, ahogy örökre ott marad majd, kitörölhetetlenül 23 év közös munka. Ám ez a múlt. A zenekarnak jelene és jövője is van. A koncert után éreztem: VAN jövő a Republic számára. Létjogosultságuk megkérdőjelezhetetlen. Utoljára írom le, amit az elmúlt időben sok helyen hangoztattam: az Ac/Dc, a Lynyrd Skynyrd, a Gotthard, a Queen, mind felálltak egy szörnyű, megmásíthatatlan tragédia után. Az élet megy tovább, még ha hiányérzettel is. Cipő már egy jobb helyen van. A Republic pedig él, és egy varázslatos estével ajándékozta meg a rajongókat és mindenkit, aki megtisztelte Őket figyelmével. Remélem hamarosan találkozunk!

Végezetül ismét megköszönöm az esztergomi Rugby Club Hotelnek és a Republicnak a segítséget, hozzáállást és mindent! :)

www.republic.hu

http://www.rugbyclubhotel.hu/

www.fesztivalsziget.hu

Ric$ - 2013-06-11

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!